Nemzetközivé kell váljon az internet
Az online szolgáltatások habár szabadon szárnyalhatnának a világ minden táján, a vállalatok gyakorlatából úgy tűnik, hogy az USA évtizedek után is hegemóniát élvez. Hiába beszélt éveken keresztül mindenki long tailről, minél keletebbre megyünk a térképen, annál kevésbé lesznek elérhetőek a digitális kor virtuális vívmányai.
Habár ma már Magyarországon is vehetünk iPhone-t, androidos telefont vagy Blackberry-t, az alkalmazások nagy része, illetve az Apple esetében a zenék már nem jutnak el hozzánk. Ugyanígy szenved a hazai Xbox-társadalom a Live hiánya miatt, nem használhatjuk legálisan a Spotify-t, volt idő, hogy nem rendelhettünk az Amazonról, s számos más esetben a világ az Egyesült Államokat és Kanadát, esetleg az Egyesült Királyságot és a kontinensünk nyugatabbi felét jelenti.
Pedig a valóságban már jó ideje az USA-n kívüli internetezők vannak többségben, sőt, az arány egyre meredekebben változik. A Comscore 2010 februári adatai szerint a Google 890 millió látogatója közül 745 millió, azaz 84 százalék volt Egyesült Államokon kívüli, a Facebookon illetve a Twitteren pedig 78, illetve 72 százalék ugyanez az arány. A két közösségi szolgáltatás az utóbbi időben számos erőfeszítést tett a nemzetköziség irányába, s a statisztikák alapján jósolható, hogy hamarosan már kevesebb mint minden ötödik felhasználójuk lesz amerikai.
Meg kell tanulni pénzt keresni a többi piacon is
Az online szolgáltatók és kereskedők korábban hivatkozhattak arra, hogy a nemzetközi forgalomból többnyire nem lehet bevételhez jutni, ami feltételezhetően igaz is. Ha viszont a webes forgalom 80 százaléka már nem az USA-ból érkezik, akkor el kellene gondolkodni azon, hogy a nem olyan jól fizető európai és ázsiai felhasználók kizárása helyett inkább azok \"átnevelése\" legyen a cél. A többségében amerikai cégek reputációjának ráadásul jót is tenne, ha a hazai gazdaságot külföldi felhasználók pénzével pörgetné fel.
Az online piacokon elvárásnak számító robbanásszerű növekedéshez pedig szükséges a földrajzi terjeszkedés is. Az Egyesült Királyság, Japán, illetve Nyugat-Európa néhány országa ma már a várható bevételek szempontjából az USA-bal egyenértékűvé kezd válni, de ezek az országok arányaiban véve kis lélekszámúak az igazi kihívást jelentő fejlődő országokhoz képest, mint amilyen Kína, India vagy Oroszország. Európa keleti fele pedig annyira szétaprózott mind nyelvileg, mind kulturálisan, mind törvényi szabályozások szempontjából, hogy a legtöbb szolgáltató egyszerűen elfelejti az itt lévő országokat, amíg van máshol növekedési potenciál.
Az USA nem a világ
Ennek ellenére a trend a következő években az lehet, hogy a webes forgalom globális szétterítettsége, jelentős nemzetközisége miatt a szolgáltatók egyre inkább fektetnek majd be lokalizációba, illetve új piacokon való megjelenésbe. Ennek ellenére az USA-centrikusság belátható időn belül nem fog megszűnni, minden valamire való online startup oda igyekszik, hasonlóan, mint ahogy a magyar Prezi.com is tette. Igaz, attól, hogy debütálni ott érdemes, ma már a világ többi részét sem lenne szabad elfelejteni.