Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

Régi ígéreteket porolt le a Szélessáv Műhely

Dojcsák Dániel, 2010. március 17. 15:33
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

"Megtorpant a szélessáv terjedése Magyarországon is. Ezt a trendet nem szabad hagyni folytatódni, ezért újra szükség van az összefogásra a gyártók, szolgáltatók, civilek és a politika részéről is." Az internethasználat még erősebb terjesztéséért ma Budapesten 22 szervezet tette le voksát, s aláírásukkal hitelesítették ígéretüket.

hirdetés

Az Európai Unió még 2000-ben a Lisszaboni Szerződésben rögzítette, hogy 10 év alatt a lakosság 100 százalékához el kell juttatni a szélessávú internetkapcsolat lehetőségét. Azóta ugyan a szélessáv fogalma erősen megváltozott, s az akkori 384 kbps átlagos elérések helyett ma már a 100 Mbps feletti sebességekről illik diskurálni, de a társadalom jelentős részéhez még 384 kbps sebességű vonal sem jutott el. Magyarországon még mindig körülbelül 4 millió ember él, aki egyáltalán nem használ internetet és nem mindig saját elhatározásból. Léteznek olyan települések, régiók, ahol még mindig nem érhető el megfelelő szélessávú internetszolgáltatás.

Mindig van, aki szerint szörnyű a helyzet

Ugyan a DSL és a kábelnet penetrációja nagyot ugrott az elmúlt években, s teljesült az a kívánalom is, hogy 5 ezer forintnál kevesebb havidíjért lehessen csatlakozni a világhálóhoz, emellett pedig a mobilinternet is robbanásszerű növekedést produkált, a digitális szakadék mégis tágult. A társadalom internetező rétege egyre fejlettebb felhasználóként viselkedik, egyre több szolgáltatást vesz igénybe online, míg a leszakadók egyre távolabb kerülnek tőlük. Hazánkban már legalább tucatnyi megállapodás, egyezmény, szerződés, együttműködés, projekt született azért, hogy ezen a helyzeten változtasson, de a probléma definiálásán túl szinte egyik sem jutott.

A Szélessáv Műhely szintén ebbe a sorba csatlakozott be, s a Digitális Társadalmi Egyezmény aláírásával újabb ígéretcsokrot kapott a társadalom arra, hogy valaki tenni akar a digitalizálásukért. Az Európai Unió még tavaly közreadott egy rangsort, melyben a tagállamok teljes szélessávú felkészültségét vizsgálja, mind kínálati, mind keresleti oldalról. A kimutatás szerint hazánk eléggé lemarad ebben a felsorolásban, holott a szélessávú penetráció viszonylag magas nálunk, a kapcsolódási díjak OECD-s összehasonlításban szintén korrektnek mondhatóak. A szolgáltatások sokszínűségére sem lehet panasz a telekommunikációs piacon, illetve az internetes közigazgatási infrastruktúra is komoly fejlesztéseken van túl, igaz ennek lehetőségeit éppen a közigazgatási intézmények tehetetlensége miatt nem tudjuk kihasználni.

Lenne mire büszkének lenni

Magyarországon számos egyedi kezdeményezés tört utat magának, szép eredményeket értünk el közösségi média és közösségi hálózatok terén, színes a paletta az elektronikus kereskedelem szempontjából is, és annak ellenére, hogy az online tartalomipar (pl. iTunes) elkerüli hazánkat, a felhasználók számára az internet kulturális kapcsolódási ponttá is vált. Akkor is, ha ez esetünkben többnyire a fájlcserélők aktív használatát jelenti.

A Szélessáv Műhely által megfogalmazott kívánalmak többnyire kimerülnek az évek óta szajkózott frázisokban és általánosságban, s ilyen alapon szinte bármilyen társadalom felkészültségét le lehet festeni negatívan. A kulcsüzenetek: az internet nyitottságának igénye, a nyílt szabványok használata, a hálózat semlegessége. Ezen felül az egyezmény alapjául szolgáló, az Európai Bizottság által megjelentetett Digital agenda a privát szektort szeretné aktivizálni, illetve erőltetné a passzív telekommunikációs infrastruktúra fejlesztését is.

Tudjuk, mi hiányzik még

Az irat szerint szükség lenne a hozzáféréshez való jog deklarálására, nagyobb sávszélességre és a hálózatok átláthatóságára, emellett sokkal rugalmasabb szerzői jogi szabályozásra is kívánatos, alternatív licencelési megoldásokkal együtt. A felhasználók pedig leginkább a magánszférájuk miatt aggódnak a kutatás szerint, illetve a különböző európai szervezetek fontosnak tartják, hogy univerzális hozzáférése legyen mindenkinek szolgáltatásokhoz és a rendszerek átjárhatóak legyenek.

A fenti sallangok egyetlen, a digitális kultúráért küzdő egyénnek nem jelentenek újdonságot, hiszen világszerte, évek óta ezek a kiemelt üzenetek mindenhol. Olcsó népszerűséget ma már azzal is el lehet érni, ha valaki még "szélesebb sávot" és még több hozzáférést ígér. A Szélessáv Műhely is pontosan ezt teszi: a szakmai kezdeményezés támogatni szeretné "az olyan projektek, ötletek megvalósulását, amelyek segítik az egyéneket, közösségeket, vállalkozásokat, illetve egyéb szervezeteket a megfelelő minőségű szélessávú internet által kínált lehetőségek széleskörű kiaknázásában". A saját ötletek mellett pedig követni szeretnék az EU kapcsolódó irányelveit, s együtt működnének az érintett uniós szervezetekkel.

A ma aláírt dokumentumon 22 szervezet képviselője hagyta rajta kézjegyét, mégpedig az APEH, BellResearch, Delta csoport, MEH-Elektronikuskormányzat-központ, EnterNet Invest Zrt., FIDESZ Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoport, HP Informatikai Kft., Invitel Zrt., Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, Magyar Posta Zrt., Magyar Telekom Nyrt., UPC Magyarország Kft., MKB Bank Zrt., Netvisor Zrt., Nokia Siemens Networks Kft., a Skype és Sanofi-Aventis Zrt.

Fel, támadunk!

A fenti szervezetek a Digital Agendával összhangban az egyezmény aláírása előtt máris kidolgoztak egy "cselekvési tervet", amiben a legsikeresebb hazai példák és kiemelt átfogó projektek jelentik majd a pilléreket. Ilyen például az e-health, az elektronikus ügyintézés vagy a szélessávú szolgáltatások minőségének mérése, a valódi szélessávot megteremtő infrastrukturális projektek támogatása. Továbbá figyelmet kapna az oktatás, felvilágosítás is.

Ígéretekkel tehát tele van a padlás, viszont konkrét ötletekről, tervekről, valós cselekvésről nem esett szó. A korábbi években is több, ehhez hasonló szerveződés indult útnak, melyek közül szinte egyik sem volt képes komoly eredményeket felmutatni. A hazai informatikai élet természetesen sokat fejlődött, de a folyamatok nehezen lehetnének köthetők bármely hasonló akcióhoz. Még az egyetlen komolynak tűnő szerveződés, a MEFIT TITAN programja is indulás előtt kipukkant, annak ellenére, hogy a Microsoft és több jelentős cég is komoly energiákat fektetett a beindításba.

4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!