Szerző: Dojcsák Dániel

2010. március 4. 15:46

A magyarok hatoda éjjel-nappal online

A magyar lakosság hatoda éjjel-nappal online, és már minden második magyarnak napi szintű elfoglaltság az internetezés, derül ki az Információs Társadalom és Hálózatkutató Központ felméréséből.

A lakosság majdnem fele minden nap online

A magyar netezők 90 százaléka már minden nap internetezik, s minden negyedik válaszadó azt állítja, hogy gyakorlatilag folyamatosan online van. A hálózaton végzett tevékenységek köre nem okoz meglepetést, az emberek elsősorban továbbra is leveleznek, híreket olvasnak, zenét hallgatnak, információt gyűjtenek és cserélnek. Az utóbbi néhány évre jellemző közösségi web divat hatása, hogy az internetezők fele legalább heti rendszerességgel oszt meg tartalmakat vagy tölt fel képeket, videókat az internetre. Szintén minden második internetező banki ügyeit is intézi online, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a válaszadók fele soha nem intézi hivatalos ügyeit (adóbevallás, ügyfélkapus ügyek, stb.) online, annak ellenére, hogy rendszeresen egyéb funkciókra használják az internetet.

A kutatásról

Az Információs Társadalom és Hálózatkutató Központ (Ithaka) a UPC Magyarország megbízásából készített 2009. december 23. és 2010. január 4. között online felmérést 1500 internethasználó bevonásával. A minta a magyar lakosság felét kitevő, 18 évesnél idősebb, rendszeres internetezők köréből került ki, s erre a rétegre nem, kor, lakóhely és iskolai végzettség alapján is reprezentatív a kutatás.

Meglepő, de szinte alig maradt olyan felhasználó, aki ne lenne tagja valamelyik közösségi hálózatnak. Természetesen a csúcstartó továbbra is az iWiW, ahol a magyar rendszeresen internetező réteg 90 százaléka fellelhető, ezt követi a myVIP, illetve a hátrányát rohamosan ledolgozó amerikai Facebook. Érdekes módon széles azok köre, akik akár több oldalra is regisztrálnak, mégis nagyon ritkán jelentkeznek be bármelyik közösségi oldalra is. Egyelőre a magyarok többsége passzív a közösségi weben.

Megosztani még nem szeretünk

Élete történéseit, gondolatait mindössze a felhasználók 5 százaléka osztja meg közösségi oldalakon publikusan, viszont ma már többen használják ezeket a felületeket napi szintű kommunikációra (49%), mint az sms-t (40%). A leggyakoribb kommunikációs forma viszont továbbra is az email (70%), de ennek oka többek közt  a munkahelyi kommunikáció szabályaiban keresendő, illetve a munkahelyi hálózat korlátozásaiban. Sokan azért kénytelenek levelezni, mert más kommunikációs csatornák, mint a chat, közösségi oldalak vagy a Skype, sok munkahelyen le vannak tiltva.

A mobilinternet előretörése ezt a problémát áthidalhatná ugyan, de a fejlődés ezen a téren elég felemás. Ugyan a megkérdezettek kétharmada mobiltelefonjával is képes lenne internetre kapcsolódni, de ezt mégis csak a felhasználók 6-7 százaléka teszi meg, s több mint a minta fele sosem élt még ezzel a lehetőséggel. A kérdőív kiértékelés eredményei szerint még a Bluetooth is gyakrabban használt funkció, mint a mobilnet.

Előfordulhat, hogy a lehetőség és a valós használat közötti eltérést a tájékozatlanság is szüli. Sok felhasználó bizonyára nem képes megítélni, hogy a mobilnet használata mit adhat neki, mennyibe kerül, milyen tartalmakat érhet el. A mobillal szemben az otthoni internetet már könnyebben kezeli a lakosság, de még így is a kutatásban résztvevők 30 százaléka nem tudta megmondani, hogy milyen sávszélességű csomagra fizet elő otthon.

Az internet olyan lesz, mint a csapvíz. Kár, hogy nem lehet palackozni

Ez persze nem feltétlenül rossz hír, hiszen azt is jelenti, hogy az internet már régen nem a számítástechnika iránt fogékony rétegek játéka, s teljesen laikus emberek is élnek a hálózat adta lehetőségekkel. A rendszeres internetezők visszajelzései pedig összességében pozitívak, háromnegyedük egyetért azzal, hogy az új technológiák jobbá teszik az életünket, sőt, a válaszadók kétharmada kifejezetten örül annak, hogy töménytelen információ zúdul rá.

A felmérés alapján azt lehet mondani, hogy a magyar felnőtt lakosság negyede már az "online virtuóz" illetve a "digitális középosztály" kategóriákba tartozik, azaz minden negyedik magyar felnőttet már élete minden területén folyamatosan digitális eszközök vesznek körül, amit persze aktívan használnak is. A teljes kutatási jelentés ezen a linken keresztül érhető el.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról