Gyorsul a Red Hat Linux a Hyper-V platformon
Immár a Red Hat Linuxot is támogatja a Microsoft Hyper-V hypervisorhoz készült linuxos drivercsomagja, így azok szintén nagyobb teljesítménnyel végezhetnek I/O-műveleteket. A Hyper-V sajnos továbbra sem tesz lehetővé SMP Linux-vendégeket, így korlátozottak maradnak a felhasználási lehetőségek.
A Linux Integration Components legújabb kiadásába a Novell SUSE Linux Enterprise Server (SLES) 10 SP2 és SLES 11 mellé bekerültek az RHEL 5.2, 5.3 és 5.4 disztribúciók is. Mindez azt jelenti, hogy a Hyper-V (R1 és R2) virtualizációs platformon immár az RHEL is paravirtualizáltan futhat, ami nagyobb teljesítményt eredményez a lemezek kezelése és hálózati forgalmazás esetén, mivel csökkenti a virtuális-fizikai megfeleltetések komplexitását, felgyorsítva ezzel az ilyen műveletek végrehajtását.
A vendégekre telepítendő linuxos driverek a Hyper-V számára kidolgozott VMBus felületre közvetlenül csatlakoznak, és lényegében transzparens hozzáférést kínálnak a szoftverek számára a fizikai hálózati és háttértár vezérlők irányában. Ezzel megszűnik a számítástechnikailag költséges hardveremuláció és a többrétegű megfeleltetés szükségessége, ezzel pedig felgyorsulnak ezek a műveletek.
A Hyper-V architektúrájában a VMBus felelős azért, hogy összekösse a hypervisort és az operációs rendszereket, valamint egymással az operációs rendszereket, legyen szó a gazdáról vagy több vendégről. A VMBuson keresztül a paravirtualizációs driverek közvetlenül elérik a hardvert kezelő drivereket, így minimális a veszteség. A Microsoft terminológiájában szintetikus eszközök drivertámogatásáról van szó.
Windows vagy és Linux
Az RHEL-vendégek nagyobb I/O-teljesítményű futásának specifikus támogatása ésszerű lépés azok után, hogy a Microsoft és a Red Hat egy éve jelentették be, hogy virtuális környezetben támogatni fogják egymás termékeinek együttműködését. Ez alapvetően azt jelenti, hogy Windows Server és Hyper-V Server gazdán futó RHEL környezet ugyanúgy támogatott a Red Hatnél, mintha Xenen vagy KVM-en futna, és fordítva, a Microsoft is támogatja a Red Haten virtualizált Windowst. A kölcsönös támogatás technikailag tavaly októberben lépett érvénybe. Hasonló megállapodást a Microsoft és a Novell már sokkal korábban, 2006-ban kötött, ami akkor hatalmas port kavart a linuxos táborban.
Megszorítások azonban továbbra is vannak, így például stratégiai okokból kizárólag RHEL 5.4 és KVM párost lehet gazdaként használni, amely csak Windows Server 2003 vagy azt követő Windows szerver operációs rendszereket fogad vendégként. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a Hyper-V kizárólag egyprocesszoros virtuális gépeket tud biztosítani a Linux-vendégek számára, ami erősen korlátozza az alkalmazási területeket, így leginkább csak hálózati és munkacsoport feladatokra alkalmasak.
A dedikált drivertámogatásra és az önállóan terjesztett Linux Integration Components csomagra csak addig lesz szükség, míg azok a RHEL vagy SLES diszribúciókba, vagy akár a Linux mainline kernelbe bele nem kerülnek. Előbbiről a Microsoft megállapodást kötött a vállalatokkal, utóbbi pedig a Linus Torvalds vezette kernelfejlesztő csapat egyéni döntésén múlik. A drivercsomagot, mintegy 20 ezer sornyi kódot, a Microsoft tavaly júliusban adta ki GPLv2 licenc alatt. A KVM hypervisoron futó Windows vendégek számára a Red Hat tavaly augusztusban adott ki paravirtualizációs drivereket, amelyek a VirtIO interfészt alkalmazzák.