Szerző: Dojcsák Dániel

2010. január 19. 14:33:00

Darabokra szakadhat az internet

Az internet eredetileg amerikai volt, annak minden egyszerűségével. Angol nyelvű, homogén tartalmakkal és a nyugati világ szabados szemléletével együtt. A világháló hétköznapivá és globálissá válásával viszont széttöredezett az egység, s a különböző hatalmak rányomták saját bélyegüket az eredetileg független médiumra.

A trend beteljesülését támasztja alá, hogy egyre gyakrabban fordul elő, hogy a médiacégek és az országok kormányzatai a szabadságjogok korlátozását tarja szükségesnek annak érdekében, hogy a rend és a tisztességes üzlet fennmaradhasson. Nálunk, Európában leginkább a szerzői jogi kérdések borzolják a kedélyeket. Az amerikai kiadók folyamatos lobbija több országban is révbe ért, s például Franciaországban a fájlcserélő alkalmazásokat használók büntetése akár az internetkapcsolat megvonása is lehet. Ezt viszont különböző helyeken különböző módon képzelik el, például Magyarországon, vagy a Franciaországgal szomszédos Spanyolországban teljesen legálisan lehet magáncélra letölteni audiovizuális tartalmakat.

Jogból szőtt falak

A jogi szabályozások mentén létrejött törésvonalak mellett a szolgáltatók is tovább erősítik az internet feldarabolódását. A legtöbb multimédiás szolgáltatás kizárólag néhány ország lakóinak elérhető, s azok, akik máshová születtek, még akkor sem juthatnak hozzá egy HD-filmhez a Hulu-ról, egy sorozatepizódhoz a YouTube-ról, vagy a kedvenc zenéikhez a Spotify-ról vagy az Apple iTunes-ról, ha szívük szerint fizetnének is érte - de még az Amazon sem szállít ki mindenhova egyes szoftvereket, zenéket vagy filmeket még Európán belül sem. Így gyakorlatilag a határok nélküli világháló több korlátozást hordoz, mint a valóság. Bárki átutazhat Nyugat-Európába és vásárolhat egy CD-lemezt vagy igénybe vehet szolgáltatásokat, de ugyanez az interneten nem feltétlenül működik.

Ugyanez a szegmentálódás megjelenik a mobilos okostelefon-piacon is. A magyar Xbox Live szolgáltatás évek óta való csúsztatása után a Microsoft Marketplace for Windows Mobile esetében még talán nem meglepő, hogy hazánkban csak a gagyi, ingyenes programokat lehet letölteni, s fizetni akkor sem tudunk a programokért, ha hajlandóak vagyunk beregisztrálni a dombornyomott bankkártyánkat. Az viszont meglepőbb, hogy az egész világot behálózni igyekvő Google is kihagyott nagyon sok országot a fizetős alkalmazások elérhetővé tételekor. Hiába működik már a Google Checkout magyar bankkártyákkal, mégsem tudunk alkalmazásokat vásárolni.

Kína kemény dió

Ezek az esetek persze bagatell apróságnak tűnnek a Kína és a Google között jelenleg is zajló huzavona mellett. Múlt héten a Google arról adott hírt, hogy kínai hackertámadás érte rendszerét, s több Gmail-fiók is áldozatul esett, kényes információkat, adatokat szereztek meg a támadók. A támadások célkeresztjében ezúttal viszont nem véletlenszerű áldozatok voltak, hanem kifejezetten a világ különböző pontjain élő kínai szabadságjogokért harcoló aktivisták után folyt a kutatkodás.

Válaszul a Goolge kilátásba helyezte, hogy megszünteti a 2006-ban elindított cenzúrát a lokalizált kínai Google keresőben. Mivel Kína csak a szűréssel együtt engedélyezte az amerikai kereső belépését a hatalmas belpiacra, ezért feltételezhetően ez a lépés azt jelentené, hogy a Google kénytelen lesz visszakozni Kínából, elveszítve ezzel egy jelenleg már közel 400 millió netezővel rendelkező ország piacát.

Hasonló történet, hogy Dél-Koreában a kormány a videomegosztó-oldalakon kötelezővé tette, hogy a felhasználók saját, valódi nevükön regisztráljanak, mire a Google letiltotta az ottani lokalizált verzióban a videófeltöltést. Eközben Olaszországban négy Google-vezetőt próbálnak bíróság előtt felelősségre vonni azért, mert olasz diákok fel tudtak tölteni egy olyan videót a YouTube-ra, amelyen autista osztálytársukat verik éppen.

Az egykoron egységes internet így egyre közelebb kerül a kulturálisan és kereskedelmileg is szétszabdalt állapothoz. Tíz évvel ezelőtt az internet még egy korlátozott információs adatbázis volt, ma viszont egy semmihez nem hasonlítható kereskedelmi és kommunikációs platform, amit a világon szinte mindenhol irányítani szeretne a politikai és az üzleti hatalom is.

Digitális vasfüggöny

A francia Reporters without borders sajtószabadságért küzdő civil szervezet Kína mellett jelenleg 11 olyan országot tart nyilván, amelyeket az internet ellenségének tekint, és amelyek vagy tiltják az internet használatát, vagy cenzúrázzák az azon lévő tartalmakat, ezzel gyakorlatilag lekerítik maguknak. Ilyen többek közt Egyiptom, Irán és Vietnám is, csak ezek több közel összesen 250 milliós lakossággal rendelkeznek. A szervezet szerint a modern demokratikus országnak tartott Ausztrália és Dél-Korea sem éppen engedi szabadjára a netet, és erősen monitorozza azt, illetve a kormányzat beavatkozik, ha úgy látja jónak.

A Google ambiciózus törekvése, hogy minél több felhasználót több területen kössön magához, sokakban ébreszt kritikát, de az tagadhatatlan, hogy az internetes információszabadság emlőin felcseperedett cég mindent megtenne azért, hogy a világon mindenhol azonos lehetőségek álljanak a felhasználók rendelkezésére, mégis egyre több falba ütköznek. A legnagyobb online szolgáltató pedig csak egyetlen példa, amiből az derül ki, hogy a szinte már politikai hatalommal rendelkező óriásnak is beletörik a bicskája a kormányzati korlátozásokba. Ha a jelenlegi erőviszonyok nem változnak, akkor elképzelhető, hogy pár éven belül teljesen különböző internetet lát majd egy amerikai, egy kelet-európai és egy ázsiai felhasználó.

a címlapról