Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Meghalt az ADSL, béke poraira

Dojcsák Dániel, 2009. november 05. 13:23
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Kijelenthető, hogy az xDSL-technológia a múlt internetkapcsolata, s mostanra ezt a magyar lakosság is észrevette. Egy év alatt a hazai vezetékes szélessávú piacon az ADSL-előfizetések száma mindössze 2,79 százalékkal növekedett, miközben a kábelnet 47 százalékkal erősödött.

Az ADSL és kábelnet technológia alapjaiban tér el egymástól, s ezek az eltérések már a kezdetekkor kódolták a mostani történések forgatókönyvét. A DSL esetében minden egyes előfizető egy saját dedikált rézdróton keresztül csatlakozik a gerinchálózat legszélső bástyáihoz, a DSLAM-ekhez, így nem fordulhat elő, hogy az egy környéken lévő felhasználók túlzott aktivitása túlterheltséget okoz és lassítja az egyes előfizetők kapcsolatát, ahogyan a kábeles technológiánál ez megeshet.

A DSLAM és az előfizető közti csavart érpár azonban nem jó átviteli közeg a bitek számára, hiszen nagyon érzékeny a zajra, eleve alacsonyabb a maximum kapacitása, illetve az elérhető sávszélesség drámaian függ a DSLAM és a modem közti fizikai távolságtól. A Magyar Telekom ezt a gyengeséget sokáig úgy próbálta ellensúlyozni, hogy egyre közelebb és egyre sűrűbben telepítette a felhasználókhoz a központokat, de ennek ellenére is számtalan problémát okozott az ígért és a valós sávszélesség közti differencia.

Másrészt az ADSL, ahogyan a nevéből is adódik, aszimmetrikus technológia, azaz a letöltésre van kihegyezve, s a feltöltési szál jóval halványabb. Sőt, ha valaki az általa elérhető maximális feltöltési sebességgel küld adatokat, akkor a letöltési sebesség is jelentősen csökken. A web 2.0-ás, multimédiás fogyasztói világban pedig mindkét tényező kritikus. Azt sem tolerálják a felhasználók, hogy órákig tart YouTube-ra feltölteni egy videót, sem azt, hogy a hírekben szereplő 100 megabites sávszélességek helyett nekik jó ha a tizede megadatik.

Szerva itt, csere ott

A kábeles internet ezzel szemben még határait sem feszegeti, a legnagyobb szolgáltatók, a UPC és a T-Home (volt T-Kábel) is szépen áttértek az EuroDOCSIS 3.0 szabványra, amivel jelenleg 80-120 megabites elérést szolgáltatnak, de az elméleti maximumok valahol 3-400 Mbps környékén vannak. Bónuszként megjelent a román Digi, akik az országban egyre több helyen (főként panelházakban) optikai kapcsolatot építettek ki a házakig, a lakásokba pedig egyszerű LAN-hálózaton tudtak adni szintén több tíz megabites csomagokat fillérekért.

A piaci árak a verseny következtében egyre alacsonyabbra zuhantak, s ma ott tartunk, hogy egy belépő szintű csomagot nem lehet 2-3 ezer forintnál drágábban értékesíteni. A Magyar Telekom nagykereskedelmi árai ugyan lejjebb mentek a DSL tekintetében is, de a szolgáltatóknak már szinte semmi profitja nem marad, s a hálózatüzemeltetőnek is komoly összegeket kellene az elaggott technológiába fektetni, hogy versenyképes maradjon. Ezt természetesen nem teszik meg, s mind a Magyar Telekom, mind az Invitel az FTTH, azaz a Fiber to the Home (száloptika az otthonokba) megoldásokra gyúr, sőt, a Magyar Telekom már 120 ezer háztartásban elérhetővé is tette azt.

Az FTTH és a kábeltechnológia növekedését a Magyar Telekom pedig közvetett módon is támogatja. A vállalat igyekszik úgy meghatározni az ADSL nagykereskedelmi árait, hogy kevés mozgásteret adjon a kiskereskedőknek, ezzel lényegében versenyképesebbé teszi a kábeles és egyéb technológiákat. Persze a DSL ára nem is lenne csökkenthető tovább, ugyanis a jelenlegi 3 ezer forintos árak alatt már egyre kevésbé gazdaságos új előfizetések létesítése.

Stabilan nem növekszik a DSL-piac

A hálózatüzemeltetők elengedték a DSL kezét, a kisebb szolgáltatók pedig széttárt karokkal szomorkodhatnak, hogy hiába harcolták ki a teljes hurokátengedést, hiába építettek ügyfélbázist, füstbe mennek a terveik. Az NHH rendszeresen megjelenő vezetékes gyorsjelentéséből tisztán látszik, hogy az elmúlt egy évben a DSL-piac gyakorlatilag tetszhalott állapotba került. Tavaly szeptember óta az ADSL-előfizetések száma 22 ezerrel nőtt, 786 ezerről 808-ra, ami 2,79 százalékos növekedés. Ehhez képest a kábeles internetelőfizetők száma 47 százalékkal 504-ről 742 ezerre emelkedett.

A HWSW kérdésére Szép Tibor, a GTS-Datanet stratégiai igazgatója elmondta, hogy érzik a változás szelét, s a korábbi egy lemondásra jutó négy új előfizetés arány jelentősen felborult. Az új kötések száma megfeleződött, a lemondásoké pedig megduplázódott, emiatt lett vízszintes a DSL oszlop teteje a grafikonon. Ráadásul a DSL-t lemondó ügyfelek jelentős többsége már nem szolgáltatóváltás okán bont szerződést, hanem platformot is vált, azaz vagy kábeles internetet vagy mobilinternet választ.


Magyar Telekom: Viszlát, rézkábel!

Érdekes módon ennek ellenére a három megkérdezett szolgáltató (GTS-Datanet, T-Home, Invitel) mindegyike pozitívan látja saját helyzetét a szituációban. A Magyar Telekom szerint a T-Home bevezetésével új lendületet kapott a DSL-értékesítés is, ami valószínűleg köszönhető a triple-play csomagoknak is. Iparági egyetértés van abban, hogy amennyiben a bázis szolgáltatás mellé a felhasználó más szolgáltatásokat is igénybe vesz ugyanattól a cégtől, akkor nehezebben vált. Ezért igyekeznek a szolgáltatók IPTV-t, telefont, Video-on-demand szolgáltatásokat is nyújtani, akkor is ha önmagában ezek szinte sohasem nyereségesek.

Nem számít a technológia

Az Invitel szintén pozitív ADSL-értékesítési eredményről számol be, bár arról nem esik szó, hogy ez konkrétan mit jelent, de nyilván nem véletlen, hogy az vállalatnál is gőzerővel folynak az FTTH-fejlesztések. Az Invitel szerint ami most történik, az egyfajta átrendeződés a piacon. Az emberek nem DSL-t, FTTH-t vagy EuroDOCSIS 3.0-t akarnak venni, az ügyfelek többségének fogalma sincs ezekről a kifejezésekről, egyszerűen szeretnék megkapni azt a szolgáltatási minőséget, ami kielégíti az igényeiket.

A DSL-t védők emiatt állítják, hogy van még bőven néhány év ebben a piacban, hiszen a felhasználók többségének nincs szüksége 5-15 megabitesnél gyorsabb elérésre. Sőt, az Invitel szakemberei egyenesen azt állítják, hogy az ADSL nem egy lefutott meccs, hiszen jellemző, hogy az előfizetők nagy része 1 Mbps sávszélességű csomagokat választ, ezt pedig ma már nagyon olcsón, univerzálisan, szinte mindenhol biztosítani tudják.

Az Invitel szakemberei viszont talán abba nem gondolnak bele, hogy a 2800 forintért megvásárolt 1 megabites csomaggal már nem lehet HD-t streamelni, a hasonló áron előfizetett 5 megabitess kábeles kapcsolattal viszont igen. A kitartás persze egyfajta büszkeség is lehet a szolgáltatóknál, hisz ha ennyire bíznának a DSL-ben, akkor nem építenék az Invitelnél sem a saját FTTH-hálózatot, ami információink szerint induláskor már 40 Mbps sebességet kínál majd, ami opcionálisan akár gigabites nagyságrendig is gyorsítható pusztán a végberendezések cseréjével.

A reklámokból is eltűnik

Sokat elmond az ADSL hanyatlásával kapcsolatban, hogy manapság már a reklámkampányokban is csak elvétve tűnik fel a négy bűvös betű. Két évvel ezelőtt még százmilliós büdzsék folytak el a DSL népszerűsítésére, ma pedig maximum lokális jelleggel indított vagy célzott reklámokban tűnik fel. Igaz, ma már a szolgáltatók nagy része nem is próbálkozik megértetni a technológiai neveket, egyszerűen internetet kínálnak, mintha csak csapvíz lenne.

Habár a megkérdezett szolgáltatók egyike sem mondta ki nyíltan, de a válaszok és a számok egyértelműen mutatják, hogy a következő évben két fontos mérföldkő mellett is elhaladunk majd. Egyrészt mind a kábeles, mind a vezeték nélküli internetkapcsolatok száma megelőzi majd a DSL-ek számát, másrészt az eddigi halvány növekedésből egy fokozatosan gyorsuló csökkenésbe csap át a DSL-piac. Magyarországon ma már 570 ezer szélessávú mobiltelefonos előfizetést tartanak nyilván a szolgáltatók és a számuk egyre nő, 2010 elején meghaladhatja az ADSL-ügyfelek számát.

Az ADSL-szerződések lemondási aránya tovább növekedhet minden egyes kábelnetes sávszélességbővítés, akció, "jóárasítás" kapcsán, míg az új előfizetéseket többé már az új belépők sem lesznek képesek húzni, hiszen az internetezők számának növekedése is lassul. Másrészt a két nagy telekommunikációs szolgáltató, a Magyar Telekom és az Invitel is elkezdi egyre erősebben tolni az FTTH-t, s egyre több településen, egyre több háztartásban válik elérhetővé, komolytalanná téve mindenféle ADSL-ajánlatot.

Rekviem?

Ma Magyarországon ADSL-t leginkább az vesz, aki nem tájékozódik megfelelően a lehetőségekről, vagy olyan helyen lakik, ahol se UPC, se Digi, se T-Kábel, se FTTH nincs. 2012 környékén pedig talán végleg eltemethetjük a rézdrótos internetet, amikor is a mobilszolgáltatók várhatóan belekezdenek a szupergyors LTE-mobilhálózatok telepítésébe itthon is.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.