Tíz éve szolgáltathat itthon a Vodafone
Tíz évvel ezelőtt pontosan ezen a napon írta alá a koncessziós szerződést a Vodafone magyarországi érdekeltsége, azaz hivatalosan 1999. október 8-tól üzemeltethetett rádiófrekvencián nyújtott mobiltelefonos szolgáltatást a cég. Tíz év alatt a szolgáltató komoly piaci szereplővé nőtte ki magát, a verseny azonban mára jóval kevésbé kiélezett, mint kezdetben.
A tíz évvel ezelőtt aláírt koncessziós szerződés értelmében a Primatel Konzorcium 15 évre nyerte el a jogot a 900 és 1800 MHz-es frekvenciasáv mobilcélú felhasználására, 48 milliárd forintnyi koncessziós díj ellenében. A szerződés aláírását követően október 22-én derült ki, hogy Vodafone márkanév alatt kezdi meg a szolgáltatást Magyarország harmadik mobilszolgáltatója.
A Vodafone szolgáltatása valójában csak 1999. november 30-án indult, a társaság először a fővárosban, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Székesfehérváron, Szegeden és Pécsett, valamint az M1-es autópálya mentén építette ki saját hálózatát, míg az ország többi részén a Pannon GSM és a Westel 900 hálózatát használták (előbbi 2002-ben felmondta a roamingszerződést). Az operátor összességében rekord idő alatt, a kezdeti lépésektől számítva fél éven belül beindította a mobilszolgáltatását.
Ambiciózus tervek
A cég ambiciózus tervekkel fogott neki az ügyfélbázis növelésének és a hálózat kiépítésének: a Vodafone 1999. végéig 20 ezer ügyféllel számolt, 2000-ben pedig tízszeresésre akarta bővíteni ügyfélbázisát, végül ezt a tervet teljesítette is. A bázisállomások száma közben dinamikusan nőtt, 2000. végére GSM-hálózatával már 55-60 százalékos lefedettségnél járt a szolgáltató (2002-ben már 90 százalékosra nőtt a lefedettség, ami jóval meghaladta a koncessziós szerződésben vállaltakat).
A Vodafone megjelenése Magyarországon - legalábbis az új évezred első éveiben - jelentősen hozzájárult a mobil távközlési piacon zajló verseny erősítéséhez. A cég már induláskor úgy pozicionálta árait, hogy azok átlagosan tíz százalékkal alacsonyabbak voltak a versenytársak árainál, illetve több olyan szolgáltatást, tarifacsomagot és kondíciót is bevezetett a magyar piacra, melyek korábban nem voltak jelen. A szolgáltató a 2004-ben elindított számhordozási rendszer legnagyobb magyarországi zászlóvivője lett, működésének negyedik évében, 2003-ban pedig a Vodafone szippantotta fel a legtöbb új ügyfelet.
A Vodafone piaci részesedése a 2009 augusztusi adatok szerint 21,94 százalék, a cégnek ma összesen mintegy 2,65 millió ügyfele van. Az idő előrehaladtával a másik két piaci szereplő is tempót váltott, a verseny így az évtized második felében jelentősen lassult, a cégek piaci részesedése pedig lényegében bebetonozódott (a Vodafone egy évvel korábban 22,28 százaléknyi szeletet hasított ki a tortából, de egy év alatt nem változott számottevően a másik két szolgáltató részesedése sem).
Megállt a verseny - és egy darabig így is marad
Bár a Vodafone szerepét a hazai mobil távközlési piacon kialakult versenyhelyzetet illetően Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke is méltatta, a szervezet a tavalyi mobiltender kiírásakor lényegében azt sugallta, hogy a valódi versengés megállt a szolgáltatók közt. A negyedik mobilszolgáltató piacra lépését lehetővé tevő tendert végül a megváltozott gazdasági körülményekre hivatkozva visszavonta a hatóság, így biztos, hogy belátható időn belül nem lesz negyedik mobilszolgáltató a hazai piacon.
A jövő egyik meghatározó fejlődési irányát a Vodafone-nál is a mobilinternetben látják: a cég elsőként kínált Magyarországon - vitatott kondíciókkal - korlátlan mobilnetet, az internethasználók száma alapján kalkulált piacrészesedést tekintve pedig idén átvette a második helyet a Pannontól. A Vodafone sikeresen végzett teszteket a negyedik generációs (LTE) mobilszélessávú technológiával, a cég álláspontja szerint a rendszer bevezetéséhez ma már minden technikai feltétel adott.