Hallgatóság után befektetőket csábít a Spotify
A skandináv online zenei szolgáltató, a Spotify a hallgatóság elkápráztatása után most a befektetők felé kacsingat. A cég új befektetőket keres 20-30 millió angol font, tehát 6-10 milliárd forint értékben, s ehhez igyekeznek a cég becsült értékét 200 millió angol fontra, azaz 63 milliárd forintra feltornásztatni.
A robbanást hozó brit piacnyitás után fél évvel a Spotify-nak már több mint 2 millió felhasználója van csak az Egyesült Királyságban, s mostanra már mind a négy nagy globális kiadó, illetve számos kisebb és független kiadóhoz tartozó előadók számai hallgathatóak a kliens-alapú zenei streaming szolgáltató repertoárjában. Egyes országokban ingyenesen, reklámért cserébe is, de általában havi 10 euróért fizethető elő a több millió zeneszámhoz elérést biztosító szolgáltatás.
A 2 millió felhasználó nagy része az óránként 40 másodpercnyi hirdetést választja, de a cég szerint egyre többen élnek a havi előfizetéses konstrukcióval is. A felhasználó szám rohamos növekedésével a cég értéke is gyorsan növekszik, a kérdés az, hogy elegendő számú felhasználót sikerült-e átcsábítani a 10 eurós/10 fontos ajánlatba vagy a Spotify is beledől saját kardjába amiatt, hogy az emberek az ingyen megszokott dolgokért nem hajlandóak fizetni. Amennyiben valóban nem, akkor a szolgáltatás penge élen táncol majd, s az on-demand zeneszolgáltatásért kifizetendő jogdíjak megterhelhetik a céget.
A korábbi iskolapélda, a brit Last.fm, mely már egy konszolidálódott márka az online zenei piacon, a népszerűség ellenére ők is kénytelenek voltak a külföldi ingyenes felhasználást korlátozni. A Spotify ebbe a hibába már eleve nem esett bele, s ingyenes előfizetői fiókok csak a kedvezményezett országban hozhatóak létre. Ezzel együtt is a nagy népszerűség és a nem webrádió szintű, hanem on-demand zenei szolgáltatás együttesen komoly költségvonzattal járnak. A Last.fm-mel ellentétben a Spotify felhasználói pontosan kiválaszthatják mely számokat és milyen sorrendben szeretnének meghallgatni, sőt a zeneszámok minősége is meghaladja a Last.fm streamét, így a kiadóknak zeneszámonként fizetendő jogdíj is jóval magasabb lehet.
Daniel Ek és Martin Lorentzon alapítók kezdetben 8 millió eurót öltek bele saját forrásaikból a Spotify-ba, illetve a Northzone Ventures és a Creandum nevű cégek kockázati befektetőként további 13 millió eurót tettek hozzá a fejlesztésekhez és a piacralépés megszervezéséhez. Ennek ellenére további nagy összegű forrásokra van szüksége a cégnek, hisz a szolgáltatás korai szakaszában még a jogdíjak összege erejéig sem biztosított a megtérülés. A kockázat itt pedig valóban nagy, hiszen az egész terv könnyen dugába dőlhet, ha a kiadók valami miatt kihátrálnak mögüle. Az alapítók viszont bizakodóak, s Daniel Ek azt nyilatkozta, hogy a bevételeik az elmúlt időszakban minden hónapban megduplázódtak. \"Talán jobb bőrben vagyunk, mint a legtöbb egyéb cég a piacon\" -- mondta Ek.