Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Házimozi PC-k kedvelt alapja lehet a ZOTAC IONITX alaplap

Bányai György, 2009. július 01. 09:32
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A ZOTAC IONITX sorozatának saját, külső tápegységgel egybecsomagolt változatát vizsgálgattuk meg kicsit közelebbről, mely remek alapja lehet az otthoni médialejátszóknak, vagy akár fájlszervereknek is.

Hova fejlődtünk

Hét, igen mozgalmas év telt el az első Mini-ITX alaplap bejelentése óta, ezalatt az alaplapok töretlenül fejlődtek, többet kínálnak és gyorsabbatöbbet kínálóvá és gyorsabbá, sok esetben megtartva a legfontosabb jellemzőjüket, az alacsony fogyasztást. Persze ettől elrugaszkodni igen messzire volt képes pár modell, voltak és ma is vannak gyártók, akik a 17x17 centiméteres méretbe Intel és AMD csúcsprocesszorokat fogadó foglalatokat építettek, ahol a vaskos hűtőbordák szinte mindent eltakarnak.

A VIA nagy úttörője a méretszabványnak, alaplapoktól elválaszthatatlan processzoraival a saját maga alkotta termékkategóriában vehette fel a versenyt a két naggyal, az Intellel és az AMD-vel, asztali, mondhatni hétköznapi alaplapokban ezek a lapkák képtelenek voltak megfelelő teljesítményt nyújtani. A VIA 2002-ben bemutatott, első Mini-ITX szabványra épülő EDEN alaplapjától a ZOTAC most terítékre került modelljéig számtalan részen fényesedett ki a burkolat a menet közben kikövezett úton, a két lap ma a két véglet a kategóriában.

Nézzük a lapot

A ZOTAC 17x17 centiméteres alaplapja teljesen csendes, a nagyméretű, passzív hűtőbordája egy 1,6 gigahertzes Intel Atom 230 processzort és egy GeForce 9400M videochipet tartalmazó NVIDIA ION lapkakészletet hűt. Az áramellátás különleges módon történik, az alaplapon bár megtalálhatók az ATX-tápcsatlakozó forrasztási pontjai, az energia a külső 19 voltos, 90 wattos tápegységből érkezik, mely nagyjából akkora, mint a termetesebb noteszgépeké. A tápegység a hátoldali csatlakozóba illeszkedik, a 19 voltból az alaplap részegységeinek működtetéséhez szükséges  feszültségeket fixen forrasztott átalakító elektronika osztja el.

A ZOTAC IONITX-C-E alaplapján két rés várja a DDR2 modulokat, melyek legalább 667 megahertzesek kell hogy legyenek, ezekből egészen 4 gigabájtig építhető ki a tár. A háttértárak kizárólag SATA-csatlakozón keresztül kommunikálhatnak a vezérlővel, hagyományos PATA-csatlakozási pont nincs is az alaplapon. A meghajtók számára az alaplap ad áramot, hiszen a külső tápegység nem rendelkezik erre alkalmas kábelekkel, de a mellékelt kiegészítők között nem csak három SATA-kábelt, hanem egy olyan áramkábelt is találunk, mely az egy alaplapi csatlakozót három, SATA csatolós eszköz által megkívánt kialakításúra bontja.

A hátoldali csatlakozók ismertetése két komplett bekezdést tölt meg, balról jobbra haladva két USB 2.0 port kezdi a sort, felettük a hagyományos PS/2 billentyűzet-aljzattal, melletük egy HDMI-kapu kínálja a csatlakoztathatóságot az arra alkalmas tévékészülékekhez. Annak érdekében, hogy a kép mellé a hang is megfelelő minőségben érkezzen kétféle optikai kimenet egészíti ki a jobboldal hangkimenet-hármasát, a hang digitális formában koaxiális és optikai csatlakozón keresztül is elhagyhatja az áramköröket.

Továbbhaladva DVI- és VGA-csatlakozók kínálnak hagyományos összeköthetőséget a megjelenítőkkel, ezeket egy olyan blokk követi, mely további 4 USB-kaput, egy eSATA-csatlakozót, valamint egy gigabit sebességre képes hálózati LAN-aljzatot tartalmaz. A hátoldal 6 USB-kapujához még további tüskék is társulnak, az alaplapra még két konnektor köthető, melyek további négy eszköz számára biztosítanak csatlakozási lehetőséget. A jobb széli maradék a fentebb említett hang ki- és bemeneteké, valamint a külső táp csatlakozójáé. A tápcsatlakozó konzolja egyébként az alaplap Mini-PCIE aljzatába illesztett vezeték nélküli hálózati csatoló antennáját is rögzítheti.

A passzoló ház

Az alaplap mellé egy Codegen MX31-A2 Mini-ITX házat is kaptunk, mely a méretosztályban igen alacsony áron vásárolható meg, 10 ezer forint környékén beépített 400 wattos tápegységet is tartalmaz, mellyel nagyobb teljesítményű, Core 2 Duo processzorokat fogadó alaplapokat is képes kiszolgálni. A ház az előlap oldalán két USB-kaput, valamint fülhallgató-bemenetet és mikrofoncsatlakozót kínál, 3,5 hüvelykes merevlemezt, egy ugyancsak 3,5 hüvelykes előlapra kivezetett meghajtót (kártyaolvasót), valamint noteszgépek vékony optikai meghajtóját építhetjük bele, utóbbiak már 7 ezer forint alatt megvásárolhatók, akár az alaplap által elvárt SATA-csatolófelülettel is. Természetesen a belső tápra a külső tápegységgel rendelkező IONITX-C-E változatnak nincs szüksége, azonban az olcsóbb, tápegység nélkül érkező alaplap-változatnak igen, ezt szintén megtalálhatjuk a hazai boltok polcain, illetve a webáruházak rendelhető kínálatában.

HD-video és játékok

A ZOTAC IONITX-C-E alighanem a házimozi PC-k kedvelt alkotóeleme lesz, az integrált alaplap szerncsére elegendő teljesítményt nyújt ahhoz, hogy HD-videoállományokat problémamentesen játsszon le, az ION-platform teljes mértékben megfelel erre a feladatra. 1080p DivX videók közben 50-60 százalékos processzorterhelést mértünk Media Player Classic lejátszó használatával, miközben a rendszerünk 30 wattos fogyasztást produkált. Ugyanezzel a lejátszóval H.264 kodekkel tömörített, szintén 1080p felbontású filmelőzetesünk már csak 10 százalék körül terhelte a processzort, alighanem azért, mert a videovezérlő ennél a kódolásnál nagyobb mértékben vehetett részt a számolásban. Ekkor a rendszerünk is kevesebbet fogyasztott, jelenetektől függően 28-29 wattal is beérte. Próbaképp egy 1280x720 képpont felbontású WMV-állományt is lejátszottunk, ekkor 32-42 százalék közötti ingadozást olvashattunk a feladatkezelő ablakában, miközben a fogyasztás 30 watt alatt maradt.

A filmnézés mellett pár régebbi játékokat is választhatunk a szabadidő eltöltésére, bár túl sok évnyit sem kell visszanyúlnunk az időben, hiszen az Intel vezérlőinél jóval nagyobb teljesítményre képes a GeForce 9400M lapka, amely korunk csúcskártyáival azért természetesen nem képes lépést tartani. E játékok közül még a Crysis sem kivétel, igaz a legalacsonyabb választható minőség mellett és 800x600 képpontos felbontásban érhetjük el a még épp játszható képfrissítést. Ebben a tekintetben a Zotac alaplapja az ACER AspireRevo ION-nettophoz hasonlatos élményt ad.

Az Acer AspireRevo részletes tesztje

Kipróbáltuk az Ubuntu Netbook Remix operációs rendszert, mely az alaplap részegységeit felismerte, ez alól a videovezérlő sem volt kivétel. A felbontás 1280x1024 képpontos maximumát nem a hiányos támogatás okozza, hanem maga az operációs rendszer, melyet netbookos kijelzőkre szabtak. Gondot inkább a sebesség jelentett, a gépen a Netbook Remix igen lassan, atomos netbookhoz és annak Intel videovezérlőjéhez képest is jóval lassabban futott. Remélhetőleg frissítések érkeznek hamarosan a rendszerhez, melyben az ION-alap is benne foglaltatik majd. Ez a lassúság a Fedora-alapokra építő Moblin operációs rendszer bétájánál is tapaszthalható volt.

Osszunk lapot!

Találunk a Zotac alaplapjánál negatívumot is, bár ezek között van olyan is, amely igen szélsőségesnek nevezhető körülmények közepette jelenthet egyedül problémát. A Mini-ITX alaplapok autóba építhető számítógépek tökéletes alapjául is szolgálhatnak, ám a ZOTAC alaplapja nem ilyen, a külső tápegységről 19 voltot kap, az elektronika ezt alakítja át az áramkörök számára emészthető értékekre, ezért az autónk 13,6 voltja nem lesz képes meghajtani. Azok az alaplapok, melyekhez az átalakító panel 12 voltos külső tápról küldi a tápot, ezzel a helyzettel gond nélkül megbirkóznak. A passzív hűtés is korlátokat jelent, saját ventilátorral nem rendelkező házba a lapot nem célszerű beépíteni, mert a kis légtérben megálló levegő veszélyesen felmelegedhet. Szerencsére az alaplapi tüskék között a ventilátor csatlakozóját is megtaláltujk, a borda felső éle pedig úgy lett kialakítva, hogy arra egy olcsó légkeverőt is rácsavarozhassunk.

A Zotac alaplapja nem éppen olcsón kínál megfelelő alapot egy házimozi-számítógép számára, azonban az alacsony (terheletlen állapotban, 3,5 hüvelykes merevlemezzel 26 wattos, terhelve maximum 32 wattos) fogyasztásával hosszú távon mégis megtérülhet a befektetett ár. Ha valaki asztali gépekbe illő 3,5 hüvelykes helyett 2,5 hüvelykes merevlemezre szavaz, még alacsonyabb fogyasztást is kihozhat a kisméretű lapra épített gépből. A Zotac ION-platformra épülő IONITX-C-E Mini-ITX alaplapját 45 ezer forintért vásárolhatjuk meg, azonban a táp nélküli, hagyományos tápcsatlakozóval ellátott IONITX-B-E változatot már 38 ezer forintért megkaphatjuk. A kétmagos N330 Atom proceszorral szerelt IONITX-D-E modell a legdrágább, ezért 48 ezer forintot kell kifizetni.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.