Hahó, a használt szoftver is eladható!
Rengeteg feleslegessé vált vállalati szoftverlicenc vész kárba, melyekről a legtöbben azt gondolják, értéktelenné váltak, mivel nem adhatóak el. Ez azonban tévedés, a szoftverek értékesíthetőek, vagyis kialakulhatna a használt vállalati szoftverek piaca is, pont ahogyan például a játékok esetében is. Használt szoftver vásárlásával jellemzően 20-30 százalékot lehet megtakarítani.
\"Ha van valamim,és nem kell, akkor eladom. Miért ne adhatnám el a szoftvereimet? Mert eddig úgy tudtuk, hogy nem szabad\" -- vezette fel problémát Arató E. Árpád, a Preo Hungary ügyvezetője, mely a szoftverek újraértékesítésére, vagyis remarketingjére szakosodott német Preo magyarországi képviseletét látja el. Becslésük szerint Magyarországon jelenleg 600-700 ezer felesleges szoftverlicenc van az ügyfeleknél, melyeket mások hasznosítani tudnának, így az eladók pénzhez, a vevők pedig kedvezményes árakhoz juthatnának. Jelenleg azonban itthon nem létezik a szükségtelenné vált vállalati szoftverek piaca, nincs kapcsolat a látens kínálat és kereslet közt, és ez az a szakadék, melyet a Preo Hungary át kíván hidalni.
A szoftver a használtpiacon eladható
\"A szoftver remarketing színtiszta jogi kérdés: szabad, vagy nem szabad. Arra jutottunk, hogy bizonyos körülmények között legális\" -- mondta el Arató. A hamburgi székhelyű Preo Software hat éve tevékenykedik a területen, és mára összesen nagyjából egymillió licenc újraeladását folytatta le. \"Ha nem volna legális, már rég szétverték volna\" -- fogalmazott az ügyvezető, hozzátéve, hogy az évek során volt vitájuk a szoftvercégekkel, melyek közül néhány a bíróságra is eljutott, a pereket azonban sorra elvesztették a gyártók, és mára lecsillapodtak a kedélyek.
A mennyiségi szerződésekről eddig mindenki, még a tanácsadók is többnyire azt hitték, hogy nem átruházhatóak, hiszen a cég nevére szólnak, mesélte Zsoldos Sándor, az IPR-Insights szoftvergazdálkodási tanácsadócégtől. Ez azonban tévedés, bár jogilag a szabályozás komplexebb, mint egy autó vagy hardver adás-vétele, hiszen vagyoni joggal nem rendelkezik az eladó, végeredményben mégis az történik, hogy licenceket eladja az ügyfél, lemondva és átruházva ezzel a használati jogot a vevőre -- pont, ahogyan egy dobozos szoftver esetében is. Jogi csoda természetesen nem történt, a hardverhez kötődő OEM vagy az átruházást egyéb módon tiltó licencek továbbra sem értékesíthetőek.
Hogy minden legálisan folyjon, és a vevők legális licencekhez jussanak, a Preo egy teljesen transzparens jogláncot dolgozott ki a transzferek lebonyolításához, vagyis az eladók tudják, hol landoltak a szoftverek, ahogyan a vevő is tudatában van annak, honnan származnak, és a gyártó is értesül a részletekről. A Preo ugyanis minden egyes licencátruházásról értesíti a megfelelő gyártókat, vagyis sokszor kétszer, mikor a Preóhoz került a licenc, valamint akkor, mikor értékesíti azt. A gyártók így tetszés szerint kifogással élhetnek, erre azonban Arató szerint nem nagyon van példa, évi egy-két incidens a jellemző, miközben százezres nagyságrendű transzfer bonyolódik le. Arató leszögezte, hogy a gyártónak kell bizonyítania, hogy szerinte jogszerűtlen volna az átruházás, és a jóváhagyása sem szükséges ahhoz, hogy megtörténjen a tranzakció, és jogdíjban sem részesül. \"Mi tudjuk, hogyan kell ezt a transzferprotokollt végrehajtani, hogy jogszerű legyen minden\" -- állította Arató.
Az EU-n belüli transzfereknek sincs akadálya, a tagállamok szerzői jogi szabályozása egy európai keretrendszerre épül, így harmonizáltnak tekinthetőek, mondta el a HWSW-nek Zsoldos. Jogviszonyt a magyar eladók és vevők is a német céggel létesítenek majd, hogy egyszerűsödjön az európai szintű kereskedelem. A jogi tanácsadó állította, hogy a gyártók semmiféle hátrányos megkülönböztetésben nem részesíthetik a használt szoftverlicencet vásárlókat, így azokhoz ugyanolyan feltételek mellett lehet támogatást vagy upgrade licenceket vásárolni, mint a gyártóktól vásároltakhoz.
Pénzhez lehet jutni, vagy rengeteget spórolni
Az üzleti modell egyszerű: a legtöbb cégnél egyszerre áll fenn alul- és túllicencelt állapot, vagyis bizonyos szoftverekből feleslegesen sok licenc áll rendelkezésre, míg másokból a szükségesnél kevesebb. Vannak olyanok is, akik egy adott szoftver egy régebbi verzióját akarják megszerezni, például indows XP-t és Office XP-t, vagy csak egyszerűen spórolni szeretnének. A Preo és a hozzá hasonló kevés cégek nemes egyszerűséggel összekötik a felesleget a hiánnyal, és kiegyenlítik azokat.
Arató állítása szerint az esetek többségében azonnal készpénzzel fizetnek a licencekért, ritkább esetben előfordul, hogy bizományiba veszik át, vagy nem tesznek ajánlatot, amiről a hamburgi szakemberek döntenek a licencnek kiértékelését követően. A Preo segít a szervezetnél található szoftverek felmérésében is, majd javaslatot tesz a újra eladható licenccel rendelkező felesleg felvásárlására, vagy a hiány pótlására. A már nem használt szoftverek eladása egyúttal javíthat egyes cégek fejlesztési kedvén is, a befolyt pénz fedezheti az új beszerzések költségeinek egy részét. Jelenleg inkább vevőként lép fel a Preo a piacon, a készletek ugyanis panganak, gyakorlatilag minden használt szoftver eladnak.
20-30 százalék vagy több lehet a megtakarítás
Tévedés ne essék, nem csak használt Windowst és kliensszoftvereket lehet értékesíteni vagy megvásárolni, hanem a szerveroldali szoftvereket is, mint például az SAP. Mindez azt jelenti, hogy vállalatok által mesterségesen feldarabolt európai piacon megindulhatna végre a szoftverek szabad kereskedelme, ami árkiegyenlítő hatással bír. Ez különösen érdekes lehet az SAP esetében, mely a német piacot egy alacsonyabb árszinthez szoktatta hozzá még hőskorában, annak érdekében, hogy ki tudja nőni magát, árulta el Zsoldos. A használt német SAP-licencekkel így duplán lehet spórolni, mivel a diszkont kalkulációjának alapját jelentő új ár is már alacsonyabb, mint máshol. Egy-egy licencátadás kettő-nyolc hét közé esik általában, szoftvertől függően.
A tanácsadó hozzátette, itt is működik a kereslet-kínálat szabta árazás, de a szoftverek legújabb verzióját tipikusan 20-30 százalékkal olcsóbban lehet beszerezni, pedig szemben a fizikai termékekkel, funkcionalitásában és minőségében tökéletesen megegyezik az új termékekkel -- egy kettővel ezelőtti generációhoz tartozó Office XP-nél akár 60 százalékot is lehet spórolni. A régi verziók olcsóságát kihasználva egyes vevők upgrade-alapot keresnek, míg egy szerverszoftver esetében az a forgatókönyv is elképzelhető, hogy egy négyprocesszoros licencet valaki megvásárol használtan, majd igényének megfelelően módosítja. Nem csak a szoftverköltségekkel való egyszerű spórolás lehet a remarketed piac haszna, hanem már rég eltűnt verziók beszerzésének lehetősége, mint mikor egy cég hálózatába egy évtizeddel ezelőtti Netware-verzióra volt szükség, melyet végül egy másik vállalat szekrényében találtak meg.