Szerző: Dojcsák Dániel

2009. február 10. 09:54:00

Siker lenne, de lehet hogy csak hiú ábránd marad itthon a Classmate PC

Sikeres volt és minden téren pozitív tapasztalatokkal zárult az Intel, a Microsoft és a magyar kormány által is támogatott Classmate PC mintaprojekt a résztvevő két általános iskolában, azonban a program éles indításáról továbbra sem született döntés.

Merjünk nagyot álmodni

2006-ban Magyarország szándéknyilatkozatot írt alá az Intellel, mely alapján mindent megtesz azért, hogy a közoktatás minél hamarabb előnyeit élvezze egy olyan oktatási módszernek és környezetnek, mely megfelel a XXI. század elvárásainak. Az Intel World Ahead programjának zászlójára a CMPC, azaz Classmate PC nevű projekt volt feltűzve, mely a közvélekedéssel ellentétben nem egyszerűen olcsó hordozható számítógépeket jelent az iskolásoknak, hanem digitális tananyagok fejlesztését, lokalizálását, a pedagógusok továbbképzését, illetve az oktatás módszertanának teljes újragondolását is.

2007 novemberében az Intel a szándéknyilatkozatnak megfelelően el is kezdte teljesíteni a saját vállalását, így két iskola 1-1 osztályában próbaévfolyamokat támogattak 25-25 diák és 13 tanár bevonásával. Az egyéves pilot célja, hogy kiderüljön, működik-e egyáltalán egy hazai iskolában az ilyesfajta oktatás, a pedagógusok képesek-e felvenni a ritmust és hogy változik-e ezáltal a diákok tanulni vágyása.

Lelkes aláírók -- az ígéret megvolt

Az Intel és a Microsoft számára ez a projekt közvetlen előnyökkel nem feltétlenül jár. Felmerülhet a kérdés, hogy miért éri meg az Intelnek szaktudást átadni vagy a Microsoftnak olcsó licenceket értékesíteni. A két világcég, de a többi nagy szereplő számára is fontos, hogy az ország fejlődjön, az ország teljesítménye növekedjen, a nagyobb technológiai ellátottság és a jobb fizetőképesség pedig növelje a hazai piacokat, így mindenki jól jár. Egy elmaradott országban viszont senki nem tud megélni.

50 diák, 13 tanár

Az Intel biztosította a szükséges informatikai infrastruktúrát, beleértve a Classmate PC-ket, hálózati eszközöket és szervereket is, illetve elérhetővé tette a már meglévő tananyagokat és lehetővé tette azok honosítását. Egyetlen elvárása volt a belépő iskolákkal szemben, a tanároknak részt kellett vennie az Intel továbbképzési programjában, hiszen ha az oktatók nem tudják kihasználni a környezetben rejlő lehetőségeket, akkor értelmetlen erőforrásokat pazarolni.

Ez nem is jelentett problémát, 13 pedagógus továbbképzése történt meg a pilot indításával párhuzamosan, akik ezek után a frontális oktatás (tanár beszél, diák figyel) helyett egy számítógéppel, hálózattal és digitális tananyaggal támogatott (és nem helyettesített!), projektalapú, csoportos oktatási modellre tértek át.

A résztvevő két iskola a budapesti, köztársaság téri DeákDiák Általános Iskola, és a budafoki Herman Ottó Általános Iskola volt. A program "főszereplői" a diákok voltak, de a szülőket is bevonták, hiszen nekik tudniuk kellett, hogy mi történik a csemetéikkel az iskolában, továbbá az ő visszajelzéseik is fontos forrásnak számítottak a tapasztalatgyűjtésben.

A tréningen résztvett tanárok az év során önállóan a többi kollégájukat is képzeték, lelkesen tanították egymást és nyitottak voltak az újdonságokra. Ez egyrészt megnyugtató, hiszen látszik, hogy nincs komoly motivációprobléma, viszont a technológiai elmaradásokat az oktatók képesek helyben is kezelni a testületen belül, azok segítségével, akik már előrébb járnak.

Classmate PC-vel dolgoznak az elsősök a DeákDiákban

Az egyik pedagógus úgy kapcsolódott be a programba, hogy látta a pilotban résztvevő gyermekét, aki esténként nem a televíziót bámulta, hanem az interaktív kémia tananyaggal foglalkozott, ami az elvártnál jóval több ideig lekötötte a figyelmét. Ezután a pedagógus-szülő magyartanárként is elsajátította a szükséges ismereteket és igyekezett alkalmazni a digitális tananyagban és az ahhoz kapcsolódó módszerekben rejlő többletet.

Jövő Iskolája -- módszertan és gyakorlat

Az infrastruktúra kiépítésével és a tanárok képzésével nyilvánvalóan nem ért véget a támogatás szerepe. A szerverek, a hálózat és az eszközök felügyeletét az Intel által dedikált technikai szakember látta el, de a tapasztalatok szerint itt merült fel a legkevesebb probléma. A szoftveres gondokon a Microsoft technikusa segített, de a kezdeti problémákon való túllendülés után úgy tűnik, hogy egy átlagos intézmény maga is tudja üzemeltetni a rendszert. A kiadott útmutatók alapján akár helyi informatikai vállalkozások is bevonhatóak lennének, amelyek kiépíthetnék a hálózatokat és menedzselhetnék a környezetet.

Az igazi kihívás és az igazán fontos támogatás viszont nem technológiai, hanem szakmai volt, melyet a Jövő Háza keretein belül 2005 óta létező Jövő Iskolájának pedagógusai nyújtottak. A módszertani továbbképzés és kompetencia-alapú oktatás bemutatása mellett fontos volt a szoftverek, a digitális tananyag, interaktív tábla megismertetése is.

A Jövő Iskolája a Millenáris, illetve a Jövő Háza égisze alatt működik, közvetlenül az Oktatási Hivatal és az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt. A pilot végén is ők végezték az értékelést, tehát a hazai oktatást ismerő, elismert szakemberek által alkotott vélemény láthatott napvilágot. Niedermüller Anna (Jövő Iskolája) és kollégái az év végén mindkét osztályban tartottak értékelést, sőt az egyik bemutató órát meg is ismételték egy politikusi közönség számára, hogy lássák, mit lehetett elérni egyetlen év alatt.

Toljátok szét a padokat!

Technológiailag is fontos volt a pilot, de az igazi siker pedagógiai, s ezt nem az Intel vagy a Microsoft képviselői állítják, hanem az oktatási szakemberek. A szumma szerint a tanárok nem voltak elutasítóak, sőt szerettek az új módszerrel oktatni. Mivel modern és figyelembe veszi a kor sajátosságait és lehetőségeit, ezért megkönnyíti és segíti a tanári munkát, egyszerűsít számos folyamatot. Az interaktív tananyag leköti a diákok figyelmét, így azok önmaguktól is fegyelmezettebbé válnak. Ugyan nem lesz síri csend az osztályban (sőt), de jóval kevesebb magatartásproblémával kell szembenéznie a pedagógusnak.

Rövid távon nyilván élményszámba megy az új eszköz, de valójában a színes-szagos tananyag lelkesíti a gyerekeket. A diákok számára érdekes tapasztalat volt, s a fentebb leírt anekdota is az bizonyítja, hogy le lehet kötni a figyelmüket a multimédiás tartalommal. Emellett nagyon fontos, hogy a természettudományok felé lehet irányítani a gyerekek érdeklődését, ami újabban egyre kevésbé sikerült, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy egyes felsőoktatási intézményekben az elmúlt évek egyikében nem is indult fizika vagy kémia szak, mert nem jelentkezett rá senki, pedig a munkaerőpiac igényelné ezt a fajta tudást.

[oldal:Módszerváltás]

A híradásokban a pedagógia helyett többnyire az eszköz a főszereplő, a 7 hüvelykes kijelzővel szerelt, WiFi-képes, apró Classmate PC, de kivételesen nem jogosan. Gacsal József, az Intel Magyarország üzletfejlesztési igazgatója szerint "a lényeg valójában az, hogyan változtatjuk meg a módszert, ahogy a tanár tanít. A pilot során sem a technikával voltak többnyire problémák. Egy olyan világban, ahol komoly vállalati hálózatokat építenek specifikus feladatokra, ott nem okozhat gondot egy ilyen szintű iskolai rendszer létrehozása. A kihívás a frontális oktatási módszereknek való búcsút intésben, a csoportmunka megszervezésében és az újszerű megközelítés befogadásában van."

A titkos recept

Gacsal szerint ehhez a reformhoz négy kulcsfontosságú dolog szükséges, melyek mindegyike rendelkezésünkre áll, már csak a politikai akarat hiányzik. Az első egy olcsó eszköz, ami ez esetben a Classmate PC. Az Intel lokalizálta a készüléket, tehát magyar billentyűzetkiosztással és szoftverekkel együtt gyártható. A cég csak a terveket készíti el, tehát más külföldi példákhoz hasonlóan magyar vállalat is gyárthatja (Albacomp?), hiszen az Intelnek mindegy, hogy egy kínai cég gyártja le és importálni kell vagy hazai termékként az itteni gazdaságot gyarapítja ez is.

A második kulcs a jó, modern, digitális tananyag, amivel szintén rendelkezünk. Az Edukáció Kht. koordinálásával megtörtént az interaktív tananyagok honosítása, ami a fordításon kívül a magyar tantervekhez igazítást is jelenti. A harmadik kulcs az oktatók tréningprogramja, mely a pilotban jól működött, s a Jövő Háza csapata már el is készítette egy éles bevetés esetén is használható tréningprogram tervét. Az utolsó fontos pont pedig egy olcsó és nagy kapacitású kommunikációs hálózat, melyet Magyarországon korábban a Sulinet program keretein belül képzeltek el, ma pedig a kormányzat "Digitális Közmű" néven emleget. Ugyanezen az infrastruktúrán gondolkozik az Egyesült Államok is, hiszen a Barack Obama által ismételgetett "Connected Nation" címszó alatt egy hasonló kezdeményezés bújik meg.

Van pénz, van paripa, nincs aki megülje

Van pénz, s van paripa is, jók az esélyek. Két éve a kormány is keblére ölelte a programot, igaz azóta nem éreztette, hogy komoly szándékai lennének, így annak ellenére, hogy ilyen pozitív csillagzat alatt, ilyen együttállásban jön világra a program, lehet, hogy mégis elsikkad. Gacsal elmondása szerint jelenleg arra vár mindenki, hogy a kormány végső áldását adja mehet-e élesben vagy sem. Amennyiben igen, akkor a szereplők létrehoznak egy olyan útmutatót, ami alapján bármely intézmény vagy független szakértő cég képes a telepítést, bevezetést, üzemeltetést végezni, arra az esetre, ha nem jut mindenhová Intel és Microsoft szakértő. Az új közoktatási program gyakorlatilag kulcsrakész, csak nincs aki átvegye.

Az Oktatási Hivatal általános elnökhelyettese, Miltényi Gábor, aki a pilot projektért volt felelős, a HWSW kérdéseire elmondta, hogy maximálisan elégedettek voltak az eredményekkel, számos jelentés készült, mely leírta a pedagógiai-módszertani eredményeket. Ezeket és az arra vonatkozó elképzeléseket, hogy hogyan lehetne továbblépni, már továbbították is minden érintett minisztériumnak és kormányzati szervnek. Miltényi ennek ellenére nem mert jóslatokba bocsátkozni, azt mondta "én lennék a legboldogabb egy teljes bevezetés esetén, de ez jelenleg nem rajtunk múlik".


Kémiaóra -- 8.a -- 2008

Gacsal József szerint két forgatókönyv lehet ésszerű. Az első, hogy egy nagy projekt keretében 1-2 éven belül élesben debütálhatna a módszer és rendszer minden magyar iskolában. Ezt követően, mivel a környező országok is ugyanebben a cipőben járnak, akár el is adhatnánk nekik a tananyagot, lokalizálhatnánk nekik, sőt akár a Classmate PC-k gyártására is jelentkezhetne a magyar partnercég. A B-terv szerint a rövid pilot után indítani kell egy nagyobbat, ahol 20, vagy akár 200 osztály bevonásával nézik meg, hogyan működik a program. Ennek a veszélye azonban a lemaradás: Lengyelország, Románia, Macedónia, Szlovákia már tervezi saját programját tervezik, s lehetséges, hogy nem mi fogjuk eladni nekik a megoldást, hanem pár év múlva mi leszünk kénytelenek megvenni tőlük.

Aki kimarad, az lemarad

Eközben Nyugat-Európa egyik legszegényebb országa, Portugália már fel is ült a lóra. Az ő példájuk nagyban különbözik a miénktől. Portugália felismerte, hogy Nyugat-Európa szerte az ottani gyerekek állnak oktatási téren a legcudarabbul, és ebből a helyzetből hosszú távon csak akkor tud kilábalni, ha megfelelő szakembereket képez. A portugál felfedező után, Magellánnak keresztelt közoktatási reformprojekt keretében az Intel World Ahead mellett a Microsoft Unlimited Potential és az európai Socratés oktatási és felzárkóztató programokat is bevetették. A megelőző teszteket követően tavaly áprilisban tartottak egy nyilvános bemutatót, májusban kormánydöntés született a bevezetésről, júniusban kiállt a kormány az emberek elé és bejelentette, hogyan képzelik el a közoktatás jövőjét, majd szeptemberben a kormányfő átadta az első 5000 Magellán gépet.

Itt tartunk

Voltak viták, botrányok, értetlenkedés és egyéb konfliktusok, de ennek ellenére 500 ezer gépet rendelt a portugál kormány, amit egy portugál cég szállít majd le, s a későbbiekben tervezik az e-school program teljes know-howját értékesíteni más országokban is. Azóta Venezuela is csatlakozott a portugál Magellánhoz egy 1 millió gépes rendeléssel, s időközben a portugál miniszterelnök tárgyalásokat folytatott a témában a lengyel kollégájával. A portugál politikusok a Magellánról sohasem úgy beszéltek, mint egy hardverbeszerzésről, hanem nagyobb látószögben globális piacról, tudásalapú társadalomról, új munkahelyekről, lehetőségekről és GDP-növelésről szólt a kommunikációjuk. A Classmate PC-k beszerzése legfeljebb az informatikai és gazdasági szaksajtó számára elsődleges hír, a pedagógusok, diákok, illetve állampolgárok számára ez részletkérdés.

Lesznek-e bedrótozott kispajtások?

Eszes Gábor, a GKM korábbi főtanácsadója, volt miniszteri biztos, a téma szakértője, illetve a pilot elindításának egyik kormányzati pártolója pár héttel ezelőtt a témával foglalkozó egy korábbi cikk fórumában azt írta: "A sok elvi indíttatású és bizonyára mély szakmai és élettapasztalaton nyugvó vélemény helyet meg kellene kérdezni a pilotban részt vett nebulókat -- ők nagyon szerették a dolgot! A résztvevő tanárok véleménye is egyértelműen pozitív. [...] És egy nem elhanyagolható hozadék: a programban részt vevő osztályból körülbelül 30% mondta a tanév végén, hogy műszaki/természettudományos pálya érdekli. Ha az országos átlagot (vagy akár a többi hasonló osztályt) nézzük, ez kimagasló. [...] Egyszerűen elfogy a magyar műszaki értelmiség. Na, így vegyünk részt a XXI. század globális versenyében!"

Magánvéleményként megírt hozzászólásában Eszes megjegyzi, hogy "rengeteg hozzászóló nem vette észre, hogy a program nem a számítástechnika osztálytermi oktatásáról szól, hanem az internet (és multimédia) lehetőségeinek felhasználásáról a fizika, történelem, kémia, matematika, biológia, földrajz és egyebek oktatásában, sőt érdekessé tételében és megkedveltetésében".

Ez az a pont, amivel sokan nem tudnak megküzdeni a program értelmezésekor. A digitális eszköz kihagyhatatlan 2009-ben, bármilyen oktatásról is legyen szó, s a lényeg nem az eszköz, hanem a vele elérhető tartalom. A kormányzat óvatossága miatt fog dugába dőlni a program, hiszen évek óta senki nem meri felvállalni, senki nem meri meglépni a bevezetést. Félnek az ellenzéktől, félnek a nyugdíjas szavazók nemtetszésétől, ezért nem születik döntés. A témában szerkesztőségünknek nyilatkozó egyik szakértő azt mondta, hogy "az a baj, hogy amellett, hogy sok a nyugdíjas, akiket ki kell szolgálnia a politikának, majdnem mindenki végzett valamilyen iskolát, de mégsem tudnak gondolkodni".

a címlapról

Hirdetés

Python everywhere!

2020. február 24. 13:54

Gyere Pythonozni a HWSW rendezvényeire! Megmutatjuk, hogy a Python nem csak a fejlesztők nyelve, hiszen egyszerűsége miatt előszeretettel használják az üzemeltetők és DevOps szakemberek, tesztelők, illetve az adattudósok is, és elfut szinte bárhol, a mikrovezérlőktől egészen a böngészőkig.

Aggasztó adatok?

2

Elvan a gyerek, ha mobilozik

2020. február 24. 09:46

Aggódnak érte, mégis engedik a hazai fiatal felnőtt szülők gyerekeinek az okoseszköz-használatot.