Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Last minute vásárlási tanácsadó notebookokhoz

Bizó Dániel, 2006. december 18. 18:05
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Vészesen közeleg a karácsony és az év végével a Sulinet is befejezi pályafutását. Minden eladási statisztika azt mutatja, hog a PC-piac slágere már itthon is a notebook. Cikkünk elsősorban azoknak szól, akik az akciókat és kedvezményeket kihasználva most tervezik megvenni első hordozható számítógépüket.

Vészesen közeleg a karácsony, és bizonyára mindenki ismerettségi körében van olyan, aki mindent, így a bevásárlást is az utolsó pillanatra hagy, hacsak éppen nem kedves Olvasónk is ilyen típus. A PC-piacon a sláger kétségtelenül a notebook (vagy laptop), amit a napokon belül véget érő Sulinet Expresszen belüli több mint kétharmados aránya is jól jellemez. Magyarországon a legtöbben még csak az első hordozható gépüket vásárolják, ez a gyorstalpaló cikk nekik szól, de talán még az asztali géppel régóta rendelkező őspécések is hasznát vehetik. A cikk létrejöttében Bánki Attila, a Notebook Doktor vezetője segédkezett, ezúton is köszönjük neki.

A színfalak mögött

Aki veszi a fáradságot, hogy egy ilyen cikket elolvasson, mielőtt százezres nagyságrendű összeget kiad a kezéből (a kereskedők tapasztalatai alapján a legtöbben nem), az talán nem ájul el az unalomtól, ha kicsit Ádámnál-Évánál kezdünk hozzá. A notebookpiacon való eligazodásban nagyban segíthet ugyanis, ha ismerjük az ipar működését.

Ma már közhelyszámba megy, hogy mindent a Távol-Keleten gyártanak, ez az informatikai iparban sincs másként. A szorgalmas HWSW-olvasóknak bizonyára nem újdonság, azonban fontos fejben tartani: a világ notebooktermelését tajvani szerződéses gyártó uralják, melyek a "nyugati világban" ismert nagy márkák beszállítói. Ezek a nagy márkák, mint az Acer, Dell, Fujitsu Siemens, HP, Lenovo, Sony, Toshiba, vagy a hazai nevek, mint az Albacomp, a Fefo vagy a Qwerty egyáltalán nem végeznek semmiféle termelést, bármit is állítsanak, kivéve végső összeszerelést és konfigurálást. Ez alól csak a japánok kivételek, melyek egyes felsőkategóriás gépeiket még házon belül állítják elő.

A notebookokat olyan, a legtöbb ember számára ismeretlen nevek gyártják, mint a Quanta, a Compal, a Wistron, az Asustek, az Inventec, vagy az Uniwill. Az iSuppli piackutató vállalat egyik tanulmánya szerint a hordozható számítógépeket már 82,6 százalékban szerződéses gyártók állítják elő, ez az alsóbb árkategóriában gyakorlatilag 100 százalék. A termelés ráadásul fölrdrajzilag is extrém módon koncentrált: a kínai Sanghaj körzete tavaly a világtermelés 70 százalékát adta. Ez a koncentráció beláthaó időn belül minden szempontból növekedni fog, ahogyan a költségnyomás erre kényszeríti a szereplőket.

Látható tehát, hogy a hardver szempontjából mára értelmetlenné vált a márkákat technikai színvonal alapján értékelni -- már ami a piac alsó felét illeti, ezen a véleményen van legalábbis számos kereskedő és szervizes. Ez természetesn nem azt jelenti, hogy abszolút semmiféle különbség nem lelhető fel, ezek azonban inkább üzleti döntésektől függnek (üzleti modell, hatékonyság, megcélzott profitráta) semmint technológiai kompetenciától.

Alapok: a kijelző

Első alkalommal, főleg ha valaki nincs tisztában a lehetőségekkel és az igényekkel, mindenki "alapgépet" vásároljon. Hogy könnyebb legyen megérteni: a notebookok kialakításuk szerint az idők folyamán "kasztokba" rendeződtek. Ilyenek a konzumer (hétköznapi, otthoni használatra szánt modellek) a prémium vagy üzleti gépek (jól bírják a rendszeres hurcolást, magasabb biztonsági szolgáltatásokat nyújtanak, hosszabb akkuidővel), illetve a DTR-ek (desktop replacementek, ezek az asztali gép lecserélésre hivatott hordozható erőművek) és egy új kategória is született nemrég: a gamer, vagy más néven a játékokra kifejlesztett gépek, amelyek jellemzően nagyon erős grafikus vezérlővel bírnak.

Mi most az első "kaszttal" fogunk foglalkozni, mert az első notebook megvásárlásához szeretnénk segítséget nyújtani. Kezdjük a leginkább szem előtt levő komponenssel, a kijelzővel: a legelterjedtebb a 15,4 hüvelykes szélesvásznú kijelző, legalábbis a mai piacon. A nagyobb kijelző nem feltétlenül jár együtt nagyobb felbontással, mely a hasznosítható területet határozza meg -- megfordítva, a kisebb panellel szerelt gép nem feltétlen nyújt kevesebbet ilyen téren, sőt, élesebb képet ad. Általánosságban elmondható ugyanakkor, hogy a nagyobb kijelző több energiát fogyaszt.

Kijelzőből létezik glare (fényes) és normál, avagy matt kivitel. Fényeset akkor vegyünk, ha gépünket multimédiás alkalmazásokra -- filmnézés, fényképek nézegetése, internetezésre -- használnánk. Előnye a nagyobb fényerő (vagy annak tűnő hatás), jobb kontraszt. Hátránya, hogy látszik benne minden, ami mögöttünk történik (paranoiásoknak ajánlott), erős háttérfénynél nagyon zavaró tud lenni. A matt kijelző gyengébb képet ad, de homogén felületen jeleníti meg (a matt polárlemez egy kicsit összemossa a pixelek között határt), tehát nem fárasztja annyira a szemet. Ha hosszabb ideig ülünk a gép előtt, ezt javasoljuk.

Fontos még a kijelző körüli káva vastagsága illetve szélessége, a látszattal ellentétben ez nem csak esztétikai szempont. Az a notebook, melynél ez jelentős, általában kicsit ódivatúnak hat, de vegyük számításba, hogy hasznos dolog, mert egy esetleges leejtésnél, vagy benyomódás esetén valamennyire megóvja a kijelzőt, nagyobb merevséget ad a gép fedelének, és ha a gép tervezői ügyesek, talán hangszórók is vannak benne. Ez az elrendezés a legszerencsésebb, ugyanis a felhasználóval szemben álló hangszórók rendszerint jobb hangzást nyújtanak, mint a billentyűzetbe építettek.

Billentyűzet, meghajtó, portok

A kijelző alá pillantva a billentyűzetet vegyük szemügyre -- ez lesz a másik olyan pontja a gépnek, amelyikkel a legtöbbször kapcsolatba kerülünk. Csak a 17 hüvelykes vagy nagyobb notebookok rendelkeznek teljes billentyűzettel, tehát a kisebb gépeknél kénytelenek leszünk némi kompromisszumot kötni -- például nincs dedikált numerikus pad. Eleinte szinte semmit sem fogunk megtalálni az asztali gépek billentyűzetéhez képest és kénytelenek leszünk megtanulni, hogy az "í" betű teljesen aberrált helyen van, például sokszor a szóköz mellett, a nyíl billentyűk pedig közvetlen szomszédok a mellettük levőkkel, tehát használatukkor könnyen melléüthetünk. A notebookok helytakarékossága miatt a billentési mélysége is kisebb, ezért szokatlan lehet a hosszú gépelés.

Néhány percen keresztül mindenki próbálja ki, hogy hogyan "esik" a klimpírozás az adott gépen. Ha akadoznak a billentyűk, vagy nem jó érzés a leütésük, nyugodtan keressünk másik gépet, vagy gondoskodjunk egy külső billentyűzetről -- a legtöbb üzletben többféle USB-s klaviatúra kapható. A mai gépek billentyűzetei általában keresztmechanikásak, így nincsen nagy különbség közöttük, de ettől függetlenül érdemes kipróbálnunk, melyik a legkényelmesebb.

Manapság már nem nagyon találunk olyan gépet, aminek az optikai meghajtója a felhasználó felé néző oldalon lenne. Bár ez elsőre praktikusnak tűnhet, mert így marad hely az asztalon a gép mellett, de ha a noteszt az ülünkbe véve használjuk, könnyen letörhetjük a tálcát, úgyhogy inkább kerüljük ezt a konstrukciót. Ha szeretnénk DVD-t írni, figyeljünk, hogy ilyen meghajtóval szerelt gépet válasszunk, bár ma már szinte lehetetlen DVD-író nélküli noteszt vásárolni. A merevlemzek mára szintén teljesen sztenderd tömegcikké váltak, a kapacitáson és forgási sebességen kívül más érdemi jellemzőt nem fogunk tudni leszűrni a leírásból. Ráadásul mivel cserélhető, ezért nem egy kritikus pontja a gép kiválasztásának.

Az belépő árkategóriás notebookok nem bővelkednek extra portokban, tehát ne lepődjünk meg a "körbejárva" gépünket nem fogunk sok csatlakozót találni. A lényeg, hogy legyen rajta minél több USB-port, és szerencsés, ha normál (DSUB-) monitorcsatlakozón kívül találunk rajta S-Video vagy RCA videokimenetet is. Biztosan előfordul majd, hogy társaságban meg szeretnénk mutatni a gépen tárolt fényképeinket vagy kedvenc filmünket, ilyenkor jól jön egy televízió nagy képernyője.

A beépített Ethernet- (LAN) és modem-csatlakozó általános dolog, mint ahogy a legtöbb gépben a vezeték nélküli hálózati vezérlő (Wi-Fi) is, utóbbi akkor lehet fontos, ha a gépet valóban mobilizáljuk. A vezeték nélküli hálózat akár már egy lakáson belül is jó szolgálatot tehet, így a gépet akkumulátorról használva egyáltalán nem lesz szükségünk kábelekre. A párhuzamos (printer) vagy soros port ma már ritka vendég a notebookokon, de ha mégis szükség van rájuk, USB-s adapterekkel kiválthatóak. Vásárlás előtt mindenképpen kukkantsuk be a PC-kártya (PCMCIA) résbe, mert az újfajta PCI-Express aljzatba nagyon nehéz kártyát találni.

A cikk több oldalból áll:
Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.