Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

A sakkozás illúziója, avagy hogyan felejthetünk el rövid idő alatt játszani

Budai Péter, 2005. május 12. 12:14
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az egyik ellenfél állandóan döntetlenre játszott, a másik agresszív letámadásokat hajtott végre, a harmadik a középjátékban áldozott be egy tisztet.

Három hete kaptam egy sakkprogramot. Kíváncsi voltam, hogy az általam már jó néhány éve mellőzött agytornában most milyen szinten lehetek, így hát azonnal elindítottam az első partit. Éreztem, hogy az önbizalmam még mindig a régi, így ellenfélnek mindjárt Aljechint, a valamikori sakk-világbajnokot választottam. Világossal játszottam, hogy a kezdés előnye az enyém legyen, és a nagymester egyik kedvenc megnyitását alkalmaztam, a vezércselt. Nem hagytam magam legyőzni: a tizenkettedik lépés után gyorsan kiléptem a programból. Jó, hát furcsa is lett volna, ha elsőre rögtön megverem a világbajnokot, de azért azt nem gondoltam, hogy ennyire felborítja az állásomat néhány lépés alatt.

Néhány nap elég volt ahhoz, hogy megint megjöjjön a kedvem a sakkhoz, így újra leültem a virtuális tábla mellé. Okulva a múltkori kudarcból, most úgy döntöttem, hogy egy gyengébb versenyzőt keresek. Végignéztem a játékosok listáját, nagyon tetszett, hogy a fényképüket is láthatom. Néhány nőt is felfedeztem válogatás közben, és -- hangsúlyoznom kell, hogy semmilyen előítélet sincs bennem velük szemben! -- közülük választottam egyet. (Carrie a neve). Végre megéreztem a győzelem édes ízét. Bár az első partiban majdnem elfogyott az időm (tízperces gyorsjátékra állítottam be a programot), mert egy lépésével nagyon meglepett a kedves arcú lány. Úgy a tizenötödik lépés környékén hirtelen az egyik gyalogom elé tette a futóját, ütésre felkínálva azt.

Én valamilyen magasan szárnyaló elme rendkívül kifinomult csapdáját éreztem a háttérben, és hosszú percekig töprengtem a válaszlépésen. "Nem hagyom magam behúzni a csőbe" -- gondoltam, és nem ütöttem le a bábuját. Amikor a következő lépésében a királynőjét ajánlotta fel leütésre, már gyanítottam, hogy ennyire tökéletes csel azért nincs, és a hátralévő másfél percben az összes figuráját lekaszáltam, majd bemattoltam. Játszottam vele még néhány meccset, és azok is hasonlóképpen alakultak. Azért azt meg kellett állapítanom, hogy ilyen ellenféllel szemben mégsem olyan édes a győzelem.

Továbbra is a nőknél maradtam, de most egy érettebbet választottam, Laceyt. Hasonló lendülettel estem neki, mint előző éjszaka Carrienek. Mindjárt a megnyitás után elnéztem valamit, és így elvesztettem az ellenőrzést a centrum felett. Arra gondoltam, hogy úgyis mindjárt elém teszi valamelyik bábuját leütésre kínálva, de nem. Sőt kezdte mind jobban szétszedni a királyom körüli védőfalat, és ahogy fogyott az időm, egyre idegesebben lépkedtem a táblán. A végén egy nagyon alattomos mattot kaptam, még arra sem volt időm, hogy előtte megszakítsam a partit. Ránéztem Lacey fényképére, mely végig ott volt a képernyő bal sarkában. Az addigi enyhe félmosolyát most egy kárörvendő vigyornak láttam. Vele sem játszom többet...!

A cikk több oldalból áll:
Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!