:

Szerző: Bizó Dániel

2005. március 14. 16:11

Technológiai csillagok: az IT-ipar leggazdagabbjai

A Forbes magazin ismét közzétette a világ dollármilliárdosainak listáját, amely idén rekordszámú, 691 tagot számlál, szemben a tavalyi 587, vagy a 2003-as 476 fővel. A következőkben az első 300-ból próbáltuk meg az IT-ipart meghatározó személyeket összegyűjteni, akik szerencsecsillaga az információs robbanás korszakában ragyogott fel.

A Forbes magazin ismét közzétette a világ dollármilliárdosainak listáját, amely idén rekordszámú, 691 tagot számlál, szemben a tavalyi 587, vagy a 2003-as 476 fővel. A Forbes 2005-ös névsorában szereplő milliárdosok összesített vagyona 2200 milliárd dollárt tesz ki, amely összeg 300 illetve 800 millióval haladja meg a tavalyi illetve tavalyelőtti lista mérlegét.

Mindössze három évvel ezelőtt a dotkom buborék kidurranását követően és a lagymatag világgazdasági helyzet következtében még csökkent a lajstrom hossza, az átlagos és összesített vagyonnal egyetemben. A következőkben az első 300-ból próbáltuk meg az IT-ipart meghatározó személyeket összegyűjteni, akik szerencsecsillaga az információs robbanás korszakában ragyogott fel.

A sort még mindig a Microsoftot meghatározó Bill Gates (49), teljes nevén III. William Gates vezeti, vagyona 46,5 milliárd dollárt tett ki a lista lezárásakor, de a részvényárfolyam ingadozása miatt napról napra változik. Gates gazdagsága a 1999-ben tetőzött, az akkori lista szerint 90 milliárd dollár felett rendelkezett. A világszerte vegyes érzéseket kiváltó üzletember, Microsoft-függőségének csökkentése céljából negyedévről negyedévre nagyjából 20 millió részvényt ad el, hogy nem-technológiai vállalatokba fektesse. Gates továbbá a világ legnagyobb jótékonykodója is: a Bill & Melinda Gates Alapítványon keresztül eddig mintegy 27 milliárd dollárt fordított jótékony célokra, mint például hepatitisszel vagy HIV-vel fertőzött emberek kezelésére, ellenszerek kifejlesztésére vagy az iskolázottság támogatására. Gatesnek nincs diplomája.

A Forbes listáján még mindig hetedik Paul Allen (52), a Microsoft társalapítója, vagyona jelenleg 21 milliárd dollárra tehető, de az utóbbi évek során jelentősen csökkent, 2001-ben még a 30 milliárdot is meghaladta, amivel akkor még a harmadik volt. A világ ma legnagyobb szoftvervállalatától már 1983-ban megvált, részesedését folyamatosan csökkenti. Azóta más befektetéseivel bíbelődik, mint például a FlipStart ultraszemélyi számítógép fejlesztését folytató Vulcannal. Gateshez hasonlóan ő is jelentős összegeket adományoz jótékonysági feladatokra, kifejezetten az oktatás, művészet és tudomány területén. Allen támogatta pénzügyileg a világ első magánűrrepülését is, a SpaceShipOne projektet. Gateshez hasonlóan Allennek sincs felsőfokú végzettsége.

Kilenceddikként van még az első tízben az IT-ipar fenegyereke, Larry Ellison (60). Ellison 1977-ben alapította az Oracle-t adatbáziskezelő fejlesztése céljából, két évvel a Microsoft megalakulását követően. A Gates-t és vállalatát sokszor igen kemény szavakkal illető, és Steve Jobsszal jó kapcsolatokat ápoló Ellison kincsestára 18,4 milliárd dollárt tesz ki. Legutóbbi fegyvertényként az Oracle bekebelezte a kisebbik rivális PeopleSoftot, amitől azt reméli, eredményesebben veheti fel a harcot a behemót német SAP ellen, valamint felkészülhet a Microsoft benyomulására is a nagyvállalati szoftverek piacára. Ellisonnak szintén nincs papírja arról, mennyi esze van, igaz, évről évre csúszik is vissza a listán, miközben vagyona is olvad.

Hárommilliárddal 16 milliárd dollárra növelte vagyonát, de ez ismét "csak" a tizennyolcadik helyre volt elég Michael Dellnek (40), aki a világ legnagyobb PC-gyártójának alapítója. Dell közvetlen értékesítési modelljével, a Toyota által kifejlesztett just-in-time termelési rendszer átültetésével -- amely alapelvei között szerepel a készletek és ebből kifolyólag a gyártási folyamatban való fennakadások minimális szinten tartása --, és a kutatás-fejlesztési kiadások lehető legalacsonyabban tartásával alapjaiban rázta meg az addig mamutok által uralt PC-piacot. A számítógéppiacon a költség a király, a költségek királya pedig a Dell -- míg nem jön a kínai Lenovo. Dell a texasi austini egyetemet nem végezte el, inkább sikeres lett.

A Microsoft elnök-vezérigazgatója, Steve Ballmer (49) vagyona 12,1 milliárd dollárra rúg. Gates volt harvardi csoporttársaként Ballmer 1980-ban ült fel a Microsoft szekerére, majd 1998-ban megragadta a gyeplőt is. A karizmatikus, erőteljese karakterrel rendelkező vezér sokat formált, finomított a vállalat magatartásán, egyik fő feladatának tekintette az elburjánzó jogi viszályokat, antitröszt pereket lezárni. Ballmer vezetése alatt a Microsoft jelentősen diverzifikálta tevékenységét, erőteljes, meghatározó szereplő lett az üzleti- és szerverszoftverek terén, preventív lépésként belépett a játékgépek piacára hogy megmérkőzzön a Sonyval.

A vezető legnagyobb kihívása azonban a vállalati kultúra átformálása. Ballmer vezetése alatt a Microsoft igazi óriássá, a világ második legértékesebb vállalatává nőtte ki magát. Egy ilyen méretű szervezet már képtelen a korábbi ütemben növekedni, a világmegváltó küldetés helyett a hatékony végrehajtás, akár a költségcsökkentés kerül előtérbe. Ballmer feladata, hogy a költséghatékonyság mellett fenntartsa az alkalmazottakban a kreativitás szellemét, az innovációra sarkalló légkört. Ballmer már igazi vezető, egy-egy harvardi és stanfordi diplomával, ez azonban idén csak a 24. helyre volt elég, a tavalyi 19-es és a 2003-as 16-os sorszámot követően.

Kevésbé ismert Pierre Omidyar (37) neve, annál inkább úttörő vállalata, az eBay online aukciós portál, pontosabban mára portálhálózat. Az eBay, amely egyszerű ötletre alapulva forradalmasította az online adás-vétel intézményét, ma a világ legértékesebb dotkom vállalata, piaci kapitalizációja ugyanis meghaladja az 51 milliárd dollárt (csak összehasonlításképp, Magyarország legértékesebb vállalatának, az OTP értéke 10,65 milliárd dollár jelenleg). Omidyar vagyona 9,9 milliárdot ért a lista összeállításakor, ami a 35. pozíciót jelenti. Az 1995-ben alapított eBayt Omidyar 1998-ban vitte tőzsdére, a dotkom lufi kipukkanását követően gazdagságának növekedése ellenben megbicsaklott, és az 1999-es 7,8 milliárdot követően 2001-re 4,5 milliárdra zsugorodott. Vállalatának értéke azóta azonban ismét növekedésnek indult és tavaly már túlszárnyalta az aranykor teljesítményét is: a 2004-es 8,5 milliárd már a 38. helyezést jelentette, szemben például a 2003-as 58-as pozícióval. Hiába, Omidyar is lediplomázott. Az eBay másik üdvöskéje a vállalat első elnöke, Jeffrey Skoll, akinek 5 milliárdot fialt eddig a dotkom éra, amivel a 94. a sorban.

[oldal:Külföldi sikertörténetek is akadnak]

Az amerikai sikersztorik közé ékelődik be az indiai Azim Premji (59), aki az ázsiai ország egyik legjelentősebb technológiai vállalatában, a Wipróban 83 százalékos tulajdonrészt birtokol. Premji a vegytiszta globalizáció nyertese, hiszen meggazdagodásának kulcsa az utóbbi évtizedben teret hódító offshore outsourcing, magyarosabban a tengerentúli kiszervezés. A Wipro szoftverfejlesztésen kívül ma már hardvertervezést, tanácsadást, rendszerüzemeltetést vagy komplett üzleti folyamatokat, mint például ügyfélszolgálat, IT helpdesk üzemeltetést is kínál. Premji 9,3 milliárd dolláros vagyonával idén a 38. lett, szemben a tavalyi 58-as sorszámmal, amiben jelentős szerepet játszott a dollár gyengülése is.

Szintén üde színfolt az amerikaiak által dominált listán a német Hasso Plattner (61) neve, aki a világ egyik legnagyobb szoftvervállalatának, a német SAP-nek a társalapítója. Plattner már visszavonult az üzleti élettől, helyette különféle sportoknak hódol, oktat a Potsdami Egyetemen, valamint karitatív tevékenységet folytat. Plattner helyezését nagymértékben meghatározza az SAP tőzsdei szereplése és az átváltási árfolyamok ingadozása. Jelenlegi 5 milliárd dollárja a 94. helyre jogosította fel, szemben a tavalyi 76-ikkal. Plattner mellett az SAP tette gazdaggá Klaus Tschirát is, akinek 7 százalékos tulajdonrésze most 3,2 milliárd dollárt és a 170. helyet éri.

Egy örököstől eltekintve a legfiatalabbakként, és egyben új belépőkként holtversenyben egyből az 55-ik helyre érkezett Sergey Brin (31) és Larry Page (31), a Google két alapítója. Vagyonuk egyenként 7,2 milliárd dollárra rúg, pedig a Forbes tavaly még csak 550-550 millió dollárra becsülte részesedésük értékét. A vállalat papírjainak árfolyama a tőzsdei bevezetését követően az egekig szökött, jelenlegi a Google piaci értéke 48,6 milliárd dollár. Brin és Page 10 éve még csak két frissen diplomázott műszakis egyetemista volt. Szintén a Google hozta el Eric Schmidt (50) számára a 210. pozíciót és 2,8 milliárd dollárt, aki ezzel szintén új belépő. Schmidt a vezetőségi triumvirátus harmadik tagja.

A 122. helyen áll Gordon Moore, az Intel társalapítója és a híres Moore-törvény megalkotója. Moore 1968-as megfigyelésekor azt jósolta, hogy az egy lapkára integrált tranzisztorok száma két évente megduplázódik. Később ezt a számot másfélre módosította. A törvény immár 37. éve él, és virul. Moore vagyona nagy ingadozást mutat, jelenleg 4,3 milliárd dollárt tesz ki, tavaly még a 75. volt 5,5 milliárddal. Moore körülbelül kétszer gazdagabb lehetne, ha az utóbbi évek folyamán nem folytat kiterjedt jótékonykodást.

Szintén a 122. helyen tanyázik Lí Kun-Hí (63) és családja, akik a Samsung Electronicsban részvényesek. Részesedésük 4,3 milliárdot ér a világ harmadik legnagyobb IT-vállalatában, amely vezeti a globális LCD- és plazmapiacot, a legnagyobb memóriagyártó, és a harmadik legnagyobb mobilgyártó. A koreai óriás forgalma az 55 milliárd dollárt közelítette tavaly, nyeresége 90 százalékkal emelkedett. Szintén a 122. helyen található Szon Maszajosi (47), a japán Softbank tulajdonosa és vezére. A dotkom őrület japán csillaga, a Softbank csoport elképesztő számú leányvállalattal rendelkezik, jelen van a telekommunikációs szektortól kezdve az elektronikus kereskedelemben, online marketingben, tartalomszolgáltatásban (pl. Yahoo! Japan) egészen a technológiai szolgáltatásokig. Szon vagyona 4,3 milliárdot ér, de 2000-ben volt a csúcson -- akkor 19 milliárd dollárt tett ki.

Az Amazon megalapítása és 1997-es tőzsdére vezetése Jeff Bezosnak (41) ma 4,1 milliárdot ér, amely összeg a 136. helyet jelenti a sorban. Bezos Amazonja ma a világ legnagyobb virtuális bevásárlóközpontja, évi 7 milliárd dollár körüli forgalommal. A vezér a vállalat megalapítása óta következetesen alárendelte a rövid távú nyereségességet a növekedésnek, ami egyelőre nem tudni, hogy kifizetődik-e, hiszen bár a vállalat már több mint egy éve nyereséges, a mutatók és az előrejelzések folyamatosan alulmúlják az elemzői várakozásokat. Egyelőre kétséges, hogy az erőltetett növekedésbe ölt százmilliók, milliárdok valaha is megtérülnek-e. Bezos a tavalyi 83-helyre való ugrást követően visszacsúszott, vagyona 1 milliárddal lett karcsúbb.

Lám, a szerződéses gyártásból is lehet sikert kovácsolni. A tajvani Terry Gou (54) a Hon Hai Precision feje, amely személyi számítógépeket és szervereket gyárt megrendelői részére. A Ho Hai februárban választotta le a Foxconn csoportot, amely mobiltelefonokat készít a nagy márkák számára. A Foxconn Kínán és Mexikón kívül Magyarországon is gyártási bázist kíván létrehozni. Gou 3,2 milliárd dollár felett rendelkezik, amely némileg több, mint a tavalyi 2,8 milliárd és a 176. hely. Gouhoz hasonló pályán mozog a szintén tajvani Barry Lam (55), aki a világ egyik legnagyobb notebookgyártóját, a Quanta Computert alapította. Lam hazájában az egyik legelismertebb üzletember, vagyona 1,3 milliárd dollár, amivel az 507.

David Filo (38) valószínűleg nem felhőtlen nyugalommal szemléli, hogy a valaha veszélytelen szereplőnek ítélt Google mára túlnőtt mentorán. A Yahoo! társalapítójának élete legjobb befektetése volt, mikor cége 10 millióval szállt be öt évvel ezelőtt a Google-be, hiszen a megtérülés 5000 százalék felett volt, mégis egyben talán a legnagyobb hibát követte el ezzel. Ma a Yahoo! és a Google a legnagyobb ellenfelek a keresőpiacon. Filo részesedése 3,1 milliárd dollárt ér, ezzel a tavalyi 247. helyről (2,2 milliárd) a 188-ra lépett előre. Szintén yahoos a 228. Jerry Yang (36), a másik társalapító.

Steve Jobs (50) nagyot lépett előre a tavalyi 262. helyről: 3 milliárd dollárjával a 194-ként végzett idén. Jobs nemrég visszatért gyermeke, az Apple élére, és a jelek szerint sikerült felráznia a piacon az Intel és a Windows által régóta perifériára szorított társaságot. Az iPod, az új G5-ös PowerMacek, az új iMac és Mac mini ismét életet és profitot leheltek az Apple-be. A világ kíváncsian figyeli, hogy meddig tart ez a reneszánsz. Jobs sok IT-milliárdoshoz hasonlóan szintén nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel.



Véleménye van?

Milyen technológiai és munkaerőpiaci hatások érhetik a backendes szakmát? Május 8-án végre elindul az idei kraftie! meetup-sorozat is (helyszíni vagy online részvétellel).

a címlapról

Hirdetés

Security témákkal folyatódik az AWS hazai online meetup-sorozata!

2024. április 25. 10:21

A sorozat május 28-i, harmadik állomásán az AWS-ben biztonsági megoldásait vesszük nagyító alá. Átnézzük a teljes AWS security portfóliót a konténerbiztonságtól a gépi tanulásos alkalmazások védelmén át, egészen az incidenskezelésig.