Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2004. május 24. 09:35:10

Interjú a hírközlési fogyasztói jogok képviselőjével

Május elsejével nevezték ki Juhász Károlyt, a Hírközlési fogyasztói jogok képviselőjét. A hivatal vezetője lapunknak adott nyilatkozatában szól a társszervezetekkel való együttműködésről, a fogyasztóvédelem lehetőségeiről, spamekről, betárcsázóprogramokról és mobiltarifákról egyaránt.

Juhász Károly
Juhász Károly (Forrás: NHH)
HWSW: Május 10-én volt az Ön bemutatkozó sajtótájékoztatója, ahol két fő tevékenységi kört határozott meg: a fogyasztók tájékoztatását és -- ahogy Ön fogalmazott -- a panaszok becsatornázását. Másrészt a Netértes interjúban úgy fogalmazott, hogy az iroda nem panaszirodaként működik, a sajtótájékoztatón azonban az hangzott el, hogy bárki bármilyen panasszal fordulhat Önhöz. Mit jelent pontosan a becsatornázás, mennyire nyitott a fogyasztói panaszokra, mit tud tenni egy-egy panasz beérkeztekor?

Juhász Károly: A 2004 január elsején életbe lépett elektronikus hírközlési törvény egyértelműen fogalmaz: a hírközlési fogyasztói jogok képviselőjéhez minden fogyasztó panasszal fordulhat. Ez egyértelmű. Minden fogyasztó, aki hírközléssel kapcsolatosan sérelmet szenved, hozzánk fordulhat. A netértes panasziroda megjegyzés némi csúsztatás, de helyesebb ha félreértést mondok. Arról volt szó, hogy számlaproblémák kapcsán, tehát hogy egy számla jogos volt-e, vagy egy hívás ténylegesen megtörtént-e, abban nem fogunk tudni sem eljárni, sem állást foglalni. Azt ugyanis nem tudjuk rekonstruálni, hogy a vitatott beszélgetés megtörtént-e. Nem ez a feladatunk. Ennek Magyarországon megvannak a jogintézményei. Természetesen, ha valaki ilyen panasszal fordul hozzánk, tájékoztatni fogjuk, hogy mit tehet, hova fordulhat. Nekünk az elsődleges feladatunk az, hogy kimondottan jelentős fogyasztói csoportokat érintő problémákat térképezzük fel, megoldást keressünk ezekre, illetve ha szükséges, akkor a társhatóságokhoz -- a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez, a Gazdasági Versenyhivatalhoz, vagy az anyacéghez, a Hírközlési Hatósághoz -- irányítsunk a panaszost.

HWSW: Mit jelent ez majd a gyakorlatban? Tájékoztatják a fogyasztót, hogy hova fordulhat, vagy Önök továbbítják a panaszt a megfelelő intézményhez?

Juhász Károly: Ha bárki megkeres minket panasszal, és úgy látjuk, hogy a vizsgálat hatósági jogkört igényel, majd továbbítjuk a panaszt és ha valamelyik társhatóság -- tehát nem az NHH -- tud eljárni abban az ügyben, akkor hivatalból át fogjuk tenni az ügyet és erről értesítjük a fogyasztót.

HWSW: Tehát ez több lesz, mint egy tanácsadás, hogy hova forduljon a bejelentő?

Juhász Károly: Több! Természetesen, ha olyan a problémája, amit nem akar, mert nem tud egyetlen társhatóság sem megoldani, hanem bírósági útra van szükség, akkor erről fogjuk tájékoztatni. Ha arra lesz szükség, hogy áttegyük az ügyet máshova, akkor ezt fogjuk tenni. Illetve azokban a kérdésekben is mi magunk fogunk vizsgálatot kezdeni, amelyeket nem tud befogadni egyetlen társhatóság sem illetékesség hiányában.

HWSW: Ha már bíróságokat említ: a közelmúltban volt két bíróságon végződő ügy is. Az egyik a Netért kontra Vodafone, a másik pedig egy magánszemély kontra versenyhivatal. Mindkét eset hátterében egy szolgáltató fogyasztókkal szembeni magatartását vitatták, s mindkettő több tízezer felhasználót érintő, a szerződési feltételek egyoldalú módosításával kapcsolatos ügy volt. Elképzelhető, hogy a hírközlési fogyasztói jogok képviselője saját maga fordul bírósághoz, mert úgy érzi, hogy sem a versenyhivatal, sem a hírközlési hatóság döntése sem orvosolja az előfizetőket ért méltánytalanságot?

Juhász Károly: Ha a probléma ezt indokolja, akkor természetesen.

HWSW: Még abban az esetben is, ha a saját munkáltatójának a döntésével kell szembefordulnia? Tehát egy hírközlési hatósági határozattal szemben?

Juhász Károly: Igen, akkor is de az eddigi tapasztalataim alapján ez inkább elvi lehetőség. Nem hatóság vagyunk, de egy hatóság, az NHH biztosította keretek között látunk el nem szorosan vett hatósági feladatot. Konfliktusok adódhatnak, de a célunk nem a konfrontáció, hanem a problémák megnyugtató kezelése és megoldása, amihez elsősorban kooperációra van szükség. Nem gondoljuk, hogy a hatóság csak hibátlan döntéseket hoz, mint ahogy azt sem gondoljuk, hogy mi mindent meg fogunk tudni oldani egymagunkban. Együttműködésre lesz szükség. Akkor dolgozunk jól, ha nincs szükség a hatósági eljárásokra, hanem más megoldásokat találunk. De a problémákat meg kell oldani.

HWSW: Ezt úgy értsem, hogy ha Önök jól tájékoztatnak, megfelelő felvilágosító kampányt folytatnak, akkor nem lesz szükség hatósági eljárásra?

Juhász Károly: Úgy gondolom, akkor is előfordulhatnak hatósági eljárások, illetve nem lehet kizárni, hogy ne kerüljön ezekre sor. Egyszerűen arról van szó, hogy ha egy társhatóság olyan döntést hoz, amivel nem vagyunk elégedettek, akkor ennek a megbeszélését kezdeményezzük, és igyekszünk nem jogi úton rendezni a kérdést. Azt hiszem, hogy ha megfelelő tájékoztatást nyújtunk, akkor jelentősen csökken ezeknek a száma. Nem csak a perek száma, hanem általában a problémáké is csökkenhet majd.

[oldal:Piaci etika, állami fogyasztóvédelem]

HWSW: Korábban szó esett arról is, hogy a hírközlési fogyasztói jogok képviselője nem csak jogi, hanem etikai értelemben is elmarasztalhatja a szolgáltatókat: olyan esetekben, amikor minden arra mutat, hogy a szolgáltatói döntés jogilag kikezdhetetlen, ám a fogyasztókkal szemben érezhetően etikátlan döntésről van szó, Ön ki meri majd mondani, hogy a szolgáltató eljárása nem volt etikus?

Juhász Károly: Én azt gondolom, hogy a hatóságnak nem feladata a jogon kívüli rész vizsgálata. Ez egyetlen hatóságnak sem feladata, erre jogköre sincs. Lehetősége erre csak a hírközlési fogyasztói jogok képviselőjének és a hasonló intézményeknek van. Az, hogy konkrétan ezt a kifejezést használjuk-e, vagy sem, nem tudom. Egy biztos, felemeljük a szavunkat, ha -- bár az egyes lépések jogszerűek --, mégis jelentős hátrányba hozzák a fogyasztókat. Állásfoglalásban, nyilvánosság útján mindenképpen jelezzük, hogy sérül a fogyasztók érdeke, illetve nem fogyasztóbarát a döntés, vagy akár azt is, hogy szerintünk létezik jobb megoldás. Amennyire lehet, a problémákat a szolgáltatókkal együttműködve szeretnénk megoldani. Tehát én ezeket az lehetőségeket, mint a bíróság, hatósági eljárás, nyilvánosság, csak végső eszközként szeretném használni. Bízom abban, hogy tárgyalásokkal, ésszerű kompromisszumokkal a problémák javarésze megoldható.

HWSW: Van már valamilyen visszajelzés, hogy milyen az intézmény létrehozásának, illetve az Ön kinevezésének a fogadtatása a szolgáltatóknál?

Juhász Károly: Az eddigi megnyilatkozások alapján úgy tűnik, a szolgáltatók várták, és partnerként kezelik ezt az intézményt. Azt gondolom, hogy velük együtt azért dolgozunk, hogy egy igazi, jól működő versenypiac alakuljon ki a hírközlés területén. Minél több, és minél jobb szolgáltatás jusson el minél több felhasználóhoz.

HWSW: Az elmúlt néhány év sokakat érintő ügyeit figyelve azért elég nagy ellenállás volt tapasztalható a távközlési szolgáltatók részéről mindenfajta hivatalos kezdeményezéssel szemben. Reálisnak tűnik az, hogy majd az Ön szava elegendőnek bizonyul?

Juhász Károly: Ezt csak az idő dönti majd el. Senki sem tudja megjósolni, hogy pontosan mi fog történni, de úgy gondolom, ha jól csináljuk, így fog történni, mert a szolgáltatók érdekeltek abban, hogy jól működjék a piac. Pozitív elmozdulásra lehet számítani.

HWSW: Ha már szóba került a piac változása: többek szerint a piacelemzés időszakában kicsit mintha magukra hagyták volna az fogyasztókat. Az Ön kinevezése is késett négy hónapot, és az új eht-ban is vannak olyan kitételek, melyek a piacra bízzák a szolgáltatók közti szelektálást, eltűnt az új szolgáltatók piacra lépése előtti erős ellenőrzés. Készül-e valamivel erre a még néhány hónapig tartó időszakra?

Juhász Károly: Én azt gondolom, hogy a fogyasztókat akkor sem hagyta volna magukra a hírközlési törvény, ha nem hozta volna létre ezt a jogintézményt. A szolgáltatók piacra lépése előtti erős ellenőrzését már az előző törvény bejelentési kötelezettséggé egyszerűsítette. Az, hogy ez egy kicsit lassulni látszhatnak a történések, több okara vezethető vissza. Arról van szó, hogy míg egy törvény papíron gyorsan létrejöhet, addig egy intézmény kiépítése időigényesebb folyamat. Az NHH január elsejétől működik. Teljesen új, bár nem jogelőd nélküli szervezetről van szó. Ennek a felépítése, az új munkarend kialakítása folyik napjainkban is. Ennek része, hogy április 1-vel indult el a hírközlési fogyasztói jogok képviselőjének hivatala. Személyi okai is voltak a csúszásnak -- azaz a megfelelő ember megtalálása. Ez egy teljesen új jogintézmény, új pozíció, keresgélni kellett. Nem töltötték be egyből a státuszt, nem mondták, hogy tessék, itt van valaki, akit hirtelen találtunk, tehát megfeleltünk a törvényi előírásoknak.

Azt gondolom, hogy a fogyasztói érdekeket képviselnünk kell, és addig, amíg teljes gőzzel elindulunk, a fogyasztók addig sem lesznek magukra hagyva. A szeptemberig tartó időszakban is új jogintézmény működik. Azt látom, hogy a piacfelügyeleti munkában már képviselni lehet és kell a fogyasztói érdekeket. Ugyanakkor nem látom különleges időszaknak ezt a szeptemberig tartó néhány hónapot. Komplexebb időszaknak vélem, mint a szeptember utánit, mert akkorra a piac szegmentálása révén sokkal tisztább lesz a kép. Ma ez egy összetettebb és homályosabb kép. Jelenleg is vannak fogyasztói problémák és ezeket kell megoldanunk. Szeptembertől ez változhat, javulhat munkánk hatásfoka, mert jobb, pontosabb képünk lesz a piacról.

HWSW: Tavaly és tavalyelőtt több olyan eset is volt, mikor két internetszolgáltató vitája miatt előfizetők maradtak internet nélkül. Hiába fordultak a szolgáltatók a Hírközlési Döntőbizottsághoz, az előfizetők pedig a HíF-hez, annyira elhúzódtak a döntések, hogy az előfizetők kényszerűségből szolgáltatót kellett, hogy váltsanak. A hirtelen kialakult helyzet miatti döntéskényszerben azonban olyan díjcsomagokat tudtak csak igénybe venni, amik éppen adódtak, nem volt idő a mérlegelésre -- gyakorlatilag egy kényszer szülte döntést kellet hozniuk. Van-e arra valami esély, hogy Ön gyorsabban megoldja majd ezeket a problémákat?

Juhász Károly: Természetesen. Mi azért vagyunk, hogy a probléma súlyának megfelelően, minél hamarabb oldódjanak meg ezek a kérdések, minél kisebb legyen a fogyasztók kára.

HWSW: Milyen szempontok szerint rangsorol, amikor döntenie kell, hogy mivel foglalkozik?

Juhász Károly: Két rangsorolási szempontrendszer látszik kialakulni. Az egyik, hogy mekkora fogyasztói csoportot érint a probléma, és milyen mélységű, mennyire akut. A másik pedig, hogy ott tudunk gyorsan dönteni, ahol jogszabályok segítenek minket. Ahol összetett problémával állunk szemben, még ha akut is a dolog, ezek az ügyek valószínűleg jobban elhúzódnak majd. Egyszerűen azért, mert nehezebb megoldani a kérdést, ha például egy nagyobb beruházásra, vagy komplexebb, összehangolt munkára lesz szükség.

[oldal:Tájékoztatás]

HWSW: Térjünk át a tájékoztatásra. A sajtótájékoztatón szóba került a mobiltarifa-táblázat. Nem is egy ilyen táblázat található az interneten, vegyük például a mobil.hix.hu táblázatát, ami bár öregecske egy kicsit, félévente ugyan, de néha frissül. Lesz-e az Öné ilyen részletességű, aktuálisabb lesz-e ennél, figyelembe veszi-e a másodperc illetve perc alapú elszámolás közti különbséget, egyáltalán: lesz-e benne valami többlet akár ehhez a táblázathoz képest?

Juhász Károly: Olyan táblázatot szeretnénk készíteni, ami ehhez hasonlóan segít eligazodni a jelenlegi csomagok között. Azt tervezem, hogy a a táblázat nem csak, hogy bemutatja, milyen előfizetések vannak, hanem ennél testre szabottabban segít kiválasztani a megfelelő csomagot. Tehát az érdeklődő saját telefonálási szokásait is figyelembe tudja venni, azaz a hívásirányokra, időtartamokra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Tudom, hogy nagyon sok ilyen van az interneten, tudom, hogy sokan próbálkoznak ennek az összeállításával. Akik már próbálkoztak, azok már tudják, hogy ez egy nagyon nagy feladat. Én sem tudok időpontot mondani, hogy mikor leszünk készen, de igyekszünk minél hamarabb a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, és partnerei vagyunk minden szervezetnek, amely ilyen táblázat készítésével foglalkozik. A másik kérdés, hogy másodperc-, félperc- vagy perc-alapú számlázás történik-e: a piacon most az a tendencia, hogy nem a másodperc alapú számlázást helyezik előtérbe. A fogyasztók szempontjából szerencsésebbnek tűnik a másodperc-alapú számlázás.

HWSW: Ezt hogy lehet elérni?

Juhász Károly: Ezt a kérdést több oldalról körbejárjuk, s azt gondolom, hogy megoldást fogunk erre találni. Ez például klasszikusan a nem gyorsan megoldható problémák közé tartozik, de le fogunk ülni a szolgáltatókkal beszélni, kikérjük a véleményüket.

HWSW: A jelenlegi jogszabályok adnak lehetőséget arra, hogy akár az NHH akár a hírközlési fogyasztói jogok képviselője valamilyen formában befolyást gyakoroljon a szolgáltatókra, vagy csak tárgyalásos megoldás jöhet szóba?

Juhász Károly: Azt gondolom, hogy első körben tárgyalnunk kell, a jelenlegi jogszabályban értelmezésem szerint nincs ilyen előírás. A hírközlési fogyasztói jogok képviselője ajánlást fogalmazhat meg, de ez még nem jogszabály, és nem kötelező érvényű a szolgáltatóknak. Tisztázni szeretnénk a szolgáltatókkal, ők hogyan látják. Ezt követően nézzük meg, mi lehet a legjobb megoldás: akár jogszabály-változtatás, amire javaslatot tehetünk.

HWSW: Reálisan mennyi időbe telik egy új jogszabály létrehozása? Mi az útja, mennyi időbe telik akár egy rendelet, akár egy törvény meghozása?

Juhász Károly: Igen, ez fontos szétválasztás, hiszen a jogszabály egy gyűjtőfogalom, ami lehet rendelet vagy törvény. Törvényt az országgyűlés hozhat, annak a folyamata sokkal hosszabb, mint egy rendelet meghozataláé. Mi annyit tehetünk, hogy ha jogszabály-változtatást tartunk indokoltnak -- legyen az törvény vagy rendelet -- azt előkészítjük, ajánlást teszünk az NHH Tanácsának. Természetesen attól kezdve, hogy az ajánlást megfogalmaztuk, a Tanács hatáskörébe kerül a döntés. Az, hogy hogyan, milyen módot választva viszi tovább, a tanács kompetenciája.

HWSW: Mennyire lesz ez nyilvános? Lehet majd tudni, hogy mire tettek javaslatot és mi az amit a tanács elfogadott, mi az, amit elutasított?

Juhász Károly: Én azt gondolom, hogy a NHH-nak az a legfontosabb feladata, hogy piacformáló legyen, és a piacformálás tényét és irányát a fogyasztók egyaránt érzékeljék, hiszen végső soron az ő érdekükben történik a a szabályozás. Tehát ezeket az ügyeket megfontolások után, az alapcélt szem előtt tartva fogjuk nyilvánosságra hozni.

HWSW: Ha már tájékoztatás: a sajtótájékoztatón felmerült a betárcsázóprogramok ügye, a Netért is tárgyalásokat kezdeményezett a Matávval, az Infomediátor iroda is, és mindezek mellett a háttérben a rendőrség is nyomoz. Önöknek milyen konkrét megoldási javaslatuk van?

Juhász Károly: Azt látom, hogy ez nem magyar, hanem egy globális probléma: Nyugat-Európa és Amerika sokkal többet szenved a betárcsázó programoktól. Ez az internetpenetrációból és az internetfelhasználási szokásokból adódik, és egyetlen ország sem talált még tökéletes megoldást. Nem bízom abban, hogy mi leszünk az elsők akik ebben tökéletes megoldást találunk, hangsúlyozom, a probléma globális, és csak lokális eszközök állnak rendelkezésünkre. Azonban remélem, hogy már rövid távon is csökken ez a probléma, egyre kisebb csoportot fog érinteni, és titokban azt is, hogy a globális megoldás megtalálásában is lehet szerepünk.

HWSW: Arra nincs lehetőség, hogy a betárcsázóprogramok miatti magas számlákból elengedjen valamit a távközlési szolgáltató szolgáltató?

Juhász Károly: Erre is van többféle ajánlás, illetve folynak a tárgyalások hogy hogyan lehetne elérni, hogy ne fizesse ki a távközlési szolgáltató az emelt díjas szolgáltatások díját az ottani szolgáltatóknak. Ez valóban védené a fogyasztókat, mert a vitatott számlarészt nem kellene kifizetni, és a külföldi szolgáltatónak kellene behajtani. De ez csak egyfajta út, még nem tudni, mennyire járható. Ez egy olyan komplex és globális probléma, amivel kapcsolatban több szálon kell elindulnunk. Meg vagyok róla győződve egyébként, hogy csak úgy lehet megoldani a betárcsázó programok problémáját, ha többféle megoldást találunk: jogi, és nem jogi lehetőségeket, és ezeket egyszerre, összehangoltan kell alkalmazni.

HWSW: És még egyet a tájékoztatás vonaláról: az NHH weboldalán járva még csak egy halovány utalást sem találtam arra vonatkozóan, hogy létezne az Ön hivatala. Lesz valamilyen internetes megjelenése a fogyasztói jogok képviselőjének?

Juhász Károly: Igen, igen, feltétlenül lesz. Hogy egy önálló domainen vagy az NHH weboldalának valamelyik részén, vagy épp tükrözéssel mindkét helyen, azt még nem tudom, de már tervezzük a honlapot, egyeztetünk a fejlesztőcéggel. Egyelőre a tartalmi struktúra kialakítása van folyamatban.

HWSW: Mennyibe fog kerülni ez a honlap?

Juhász Károly: Erről nem szívesen beszélnék.

HWSW: Hogy érvényesül itt az üvegzseb törvény létrehozóinak szándéka?

Juhász Károly: A törvény szellemének megfelelően később nyilvánosságra fogjuk hozni, hogy mennyit fordítottunk a honlap kialakítására.

[oldal:Hosszú távú megoldások]

HWSW: Jó, váltsunk témát: a spamekről a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy indirekt módon kívánnak foglalkozni a kérdéssel. Ez az indirektség mit jelent pontosan, illetve az elektronikus kereskedelemről szóló törvény hatálya alá eső ügyekkel foglalkozik-e majd a hírközlési fogyasztói jogok képviselője?

Juhász Károly: Ez azért jó kérdés, mert ugyan a törvényben jól elkülönül,hogy mi tartozik az eht és az e-ker törvény hatálya alá, az életben nem ilyen egyszerű, és nem válik ilyen módon szét a két dolog: sokkal diffúzabbak ezek a kérdések. Én azért mondtam korábban, hogy indirekt módonfoglalkozom a kérdéssel, mert azt gondolom, hogy mi, akik fogyasztóiérdekeket próbálunk érvényesíteni, illetve a fogyasztóbarát megoldásokatpróbáljuk megtalálni, nem zárkózhatunk el szigorúan, az e-ker törvényben szabályozott kérdésektől, holott valóban: a törvény szerint nem tartoznak hozzánk például a spam-ügyek. De nem csak a fogyasztóvédelem foglalkozik ilyen kérdésekkel, hanem például az Infomediátor iroda is. Már tárgyalunk az infomediátorosokkal, hogy milyen területen tudunk együttműködni. Ezek olyan határok, hogy ezeken átcsúszhat egy-egy jelenség az egyik törvény hatályából a másikba, és viszont; nagyon nehéz leválogatni, hogy ezzel csak ti foglalkoztok, azzal meg kizárólag mi. Komplex és változékony terület, ezért remélem, hogy szoros együttműködésben tudunk majd cselekedni.

HWSW: Nem haragszik, ha azt mondom, hogy azok az ügyek, amikbe belevágott rögtön az elején -- tehát a mobiltarifák ügye, a betárcsázós csalásoké és a spamek --, pont olyan kérdések, amelyek a klasszikusan megoldhatatlanok közé tartoznak? Nagy sikerről rövid távon nem tud majd beszámolni...

Juhász Károly: Nem állítom, hogy gyorsan fogunk megoldást találni. Még azt sem, hogy például a spamkérdést megoldjuk. A spamkérdés az internet világának egyik nagy, globális problémája. Azonban ha kimaradnánk a megoldás kereséséből, periferizálódnánk. Nem szerencsés akkor szembesülni egy megoldással, amikor az már -- akár -- kötelezővé válik. Nem csak azért, mert ez sültgalamb-effektus lenne, de valószínűleg gazdaságtalan is. Részben, mert ha keveset tehetünk is, azt meg kell tennünk, hogy javuljon a szolgáltatások minősége. Részben pedig azért, mert jóval egyszerűbb felvenni egy adott ritmust, mint lustaságból megszerzett hátrányunk ledolgozásáért dolgozni. Jelentős és nehéz problémák ezek, dolgozunk rajtuk. De mégegyszer hangsúlyozom, hogy mi alapvetően a fogyasztók egyéb problémáival is foglalkozunk, de látjuk, ezek, az Ön által említettek azok a problémák, amelyeknél, hosszú távú megoldások valószínűsíthetőek.

HWSW: Van olyan kérdés, panasz, amire esély van, hogy megoldást talál?

Juhász Károly: Vannak ilyen kérdések, azért nem beszélek róluk, mert bejelentésekről van szó, és amíg nem tudunk egyértelmű választ adni, addig nem kívánunk a nyilvánosság előtt bármit is mondani, hiszen ez befolyásolhatja akár a szolgáltatók jövőbeni válaszait is.

HWSW: Mondjon azért legalább egy ügyet, amivel foglalkozni szeretne a már tárgyaltakon kívül.

Juhász Károly: Például a kábeltelevíziós szolgáltatók ügye, a kábeltévés díjaké.

HWSW: De hát az médiatörvény hatálya alá tartozik, nem hírközlési probléma!

Juhász Károly: Hírközlési kérdés is, hiszen a kábeltévés szolgáltatók hálózatán nem csak internetezni, hanem telefonálni is lehet. Ma Magyarországon nagyon kevés az olyan lakás, ahol több hálózaton, több szolgáltató képes egyszerre szolgáltatni. Hozzá szeretnénk járulni, hogy ezen a területen is piacibb viszonyok legyenek.

HWSW: Ehhez nem törvénymódosításra van szükség?

Juhász Károly: Ha úgy adódik, törvénymódosítást kezdeményezünk majd.

HWSW: Pataki Dániel egy korábbi nyilatkozatában úgy vélekedett, egyelőre nem szükséges a kábeltévés hálózatokon belül versenyt teremteni, elegendő ha a technológiák versenye létrejön, azaz egy területen többféle szolgáltatástípus válik elérhetővé, például kábeles, ADSL-es, mikrós net.

Juhász Károly: Pontosan erről van szó! Én sem azt mondom, hogy egy házban legyen három kábeltévés szolgáltató, hanem hogy a szolgáltatást -- például a szélessávú internetelérést -- több szolgáltatótól is megvásárolhassa az ügyfél, és így különféle technológiák közül választhasson. Mert ugye az előbb említett példa, hogy legyen ADSL és a hálózati tévén keresztül internetszolgáltatás, máris versenyt jelent. Az elnök úr véleményével nem csak hivatalból értek maximálisan egyet.

HWSW: Köszönöm a válaszokat.

Szólj hozzá a fórumban!

A Hírközlési fogyasztói jogok biztosának elérhetősége:
1525 Budapest, Pf. 75.
Telefon: 4577-141
Fax: 4577-105
E-mail: hfjkh@nhh.hu

a címlapról