Minden szabad szoftvernek egyengetik az útját -- interjú az FSF.hu csapatával

Az egyesült államokbeli FSF (Free Software Foundation, Szabad Szoftver Alapítvány) a szabad szoftverek első, 1985-ben létrejött intézménye, amelynek célja az elmúlt csaknem két évtizedben változatlan volt: a szabad szoftverek védelme, reklámozása, fejlesztése és terjesztése; az FSF alapítói és aktivistái közt találjuk magát Richard M. Stallmant is, tulajdonképpen az ő a nevéhez fűződik a szabadszoftver-mozgalom elindítása. A szabad szoftverekről, illetve a mögöttük lévő ideológiai háttérről többször is írtunk a HWSW hasábjain, érdeklődő olvasóink figyelmébe a Szabadságharc című cikkünket, továbbá Eric S. Raymond A katedrális és a bazár című esszéjét ajánlhatjuk.

A magyar FSF.hu Alapítványt (Free Software Foundation Hungary Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért, a továbbiakban FSF.hu) az idén januárban hozta létre néhány hazai szabad szoftveres aktivista, bár a szervezet már 2002-ben, a bírósági bejegyzés előtt is működött FSF.hu csoportként. Az FSF.hu-ról a legtöbben talán az egyre népszerűbb nyílt forráskódú irodai programcsomag, az OpenOffice.org honosítása kapcsán hallhattak. Funkcióiban a Microsoft Office tudásával vetekedő, szabadon hozzáférhető szoftver magyar változata részben az FSF.hu által szervezett nyílt szoftverfordító-hétvégéken készült el. Az alapítvány természetesen számos egyéb projektet is folyamatosan futtat, az ő műhelyükben készül a Mozilla internetes programcsomag magyar kiadása, ők koordinálják a Magyar Linux Dokumentációs Projektet, valamint a Linux-felhasználók számára ismerős GNOME grafikus munkakörnyezet magyar fordításának munkálatait, de a szervezet aktivistái rendszeresen fellépnek a szabad szoftvereket népszerűsítő rendezvényeken, konferenciákon, és hirdetik az igét az elektronikus és a nyomtatott sajtóban. Munkatársunk az FSF.hu csapatával beszélgetett az alapítványról, az ott folyó munkáról, a támogatókról, illetve a társszervezetekhez fűződő viszonyról.

A honlapotokon részletesen dokumentáltátok az alapítvány létrehozásának történetét, de hogyan indult a dolog valójában, miért volt szükség az FSF.hu-ra?

Az első összejövetelt, ami egyébként a mostani taglétszámunkhoz képest ugyancsak kibővülten indult, egy Nyugati téri sörözőben tartottuk; nem is fértünk el rendesen az asztalnál, mindenki egymás ölében ült. Arról beszélgettünk, hogy az akkori magyarországi egyesületek és alapítványok nem fedték le a szabad szoftverek fogalmával körülírható rendszerek összességét. A Magyar BSD Egyesület a BSD-re, az LME (Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete) a Linuxra koncentrált, pedig vannak, voltak olyan egyéb szoftverek, amelyek a BSD-től, Linuxtól függetlenül is legalább ennyire fontosak, ám nem igazán karolta fel őket itthon senki -- példának okáért említhetnénk az OpenOffice.org-ot, ez a szoftvercsomag az utóbbi időben legalább akkora ismertséget szerzett, mint a Linux önmagában.

Az induláskor különben már csaknem mindegyikünknek volt tapasztalata, részt vettünk más szabad szoftveres szervezetek munkájában, de nem akartunk beskatulyázódni, hogy csak ezzel vagy csak azzal foglalkozunk, mi minden szabad szoftvernek próbáljuk egyengetni az útját.

Mekkora csapattal dolgoztok, hány embert mozgat meg az FSF.hu?

Az FSF.hu Alapítványnak a szervezeti formájából következően nincs formális tagsága. Az alapítvány ügyeit egy háromfős kuratórium intézi, az alapítvány feladatait jelentő munkát pedig egy nagyjából tíz-tizenöt fős kemény mag végzi. Körülbelül tíz ember az, akikre állandóan számíthatunk, akik mindig hajlandóak a munkára, ennek a csapatnak az összetétele persze idővel folyton változik, attól függően, hogy éppen ki mennyire ér rá. Az rendkívül szépen hangzik egy interjúban, cikkben vagy sajtóközleményben, hogy például az OpenOffice.org honosításánál százhúsz fordító működött közre, de amire a kérdés valójában vonatkozott, az az említett tíz-tizenöt főnél nem több. Azonban szükségünk van természetesen az alapítványhoz szorosan nem kötődő önkéntesek munkájára is, például a szoftverhonosítási projektjeinkben, amelyeket soha nem lehet lezárni, részint mert folyamatosan javítjuk a fordítások minőségét, részint pedig azért, mert a lefordított programok maguk is folyamatosan fejlődnek.

[oldal:Többségük informatikus]

Mivel foglalkozik ez a kemény mag a mindennapokban, az alapítványon kívül?

Többségünk informatikus, programozók és rendszermérnökök vagyunk, ezen belül is majdnem mindenki az IT-biztonsági kérdésekben jártas szakember. De van például egy jogászunk is, szerencsére, és reméljük, hogy minél több, a szűkebb szakmán kívüli embert is be tudunk vonni, mert ahhoz, hogy a szabad szoftvereket sikerrel tudjuk népszerűsíteni, másfajta gondolkodásmóddal, más területekkel is érdemes megismerkednünk.

Aktivisták egymás közt (balról jobbra haladva): Mátó Péter (Atya), Noll János (JohnZero), Varga Csaba Sándor (Guska), Baráth Gábor (Dinó), Tímár András (András), Nagy Károly (Charlie), Somogyi Péter (Jerry).

Milyen gyakran gyűlik össze a csapat? Hogyan tartjátok a kapcsolatot?

Ebben a tekintetben abszolúte informatikusok vagyunk, és az elektronikus kommunikáció dominál. Van egy levelezési listánk, de a legtöbb esetben valamilyen csevegőprogram segítségével vagy telefonon vitatjuk meg a dolgokat. Általában egy hónapban egyszer összeülünk valahol sörözni, pizzázni, megbeszélni az elmúlt hetek történéseit, és persze a következő hónapra vonatkozó terveket. Amint azt már említettük, legtöbbünknek volt már a szabad szoftveres régióban múltja, régóta ismerjük egymást, a csoporton belüli viszony baráti. Van egy békési aktivistánk is, ő az, akit ritkábban látunk, de természetesen elektronikus úton vele is tartjuk a kapcsolatot.

A BSA Tűzszünet kampányának ellenkampányaként indult az FSF.hu Roadshow. Hogy áll jelenleg ez az előadássorozat, és mi várható a jövőben?

Az FSF.hu Roadshow egy szabad szoftvereket népszerűsítő kampánykörút, amellyel egészen a legutóbbi időkig a vidéki városokat jártuk. Az előadásokon a szabad szoftverek iránt érdeklődő hallgatóságot ismertetjük meg az ezen szoftverek létrejöttét megalapozó elvekkel, tanácsokat és ötleteket adunk az átálláshoz, elmondjuk továbbá azt is, hogy mikor érdemes, illetve mikor nem érdemes átállni. Előadásaink eddig Egerben, Veszprémben, Békéscsabán, Hajdúnánáson, Sopronban, Kolozsvárott, és Budapesten voltak, legutóbb november végén, a Szigeti Napok keretén belül a Szigeti György Szakközépiskolában.

A roadshow-t egyébként a jelenlegi terveink szerint a lazán szervezett előadássorozatból egy regionális minikonferencia-sorozattá szeretnénk átalakítani, ebből a nyíregyházi és a szegedi konferencia szervezése már folyamatban is van, célunk, hogy egy-egy ilyen nagyobb eseményt úgy szervezzünk meg, hogy a környékbeli településekről is össze tudjanak gyűlni az érdeklődők, próbálunk nagyobb közönséget megmozgatni, hatékonyabban megjelenni. Eddig ugyanis az volt a ki nem mondott szabály, hogy ha öt ember van, akkor is elmegyünk, megtartjuk az előadást, hiszen az az öt ember feltehetőleg azért van ott, mert valóban érdekli a dolog. Szerencsénkre az eddigiek alapján elmondható, hogy az érdeklődés jelentős, olyannyira az, hogy már csak erősebb szervezés mellett vagyunk képesek megfelelni az elvárásoknak.

[oldal:Erőforrások]

Milyen erőforrásokra támaszkodhattok, megoldott-e a támogatás kérdése?

Egyelőre nincs túl sok támogatónk, az idei GNU/Linux Szakmai Konferencián például szórólapokkal, ismertetőkkel próbálkoztunk, célunk, hogy a szakmában minél többen megismerjenek és felfigyeljenek ránk, ezzel egyúttal kommunikáljuk az eddigi eredményeinket, amelyekről úgy gondoljuk, hogy sokak számára hasznosak. Ugyanakkor azt is szeretnénk tudatosítani a felhasználókban, hogy mindennek anyagi vonzata is van, és úgy lehet az egészet, a honosítást, az előadássorozatot, és a működésünk egyéb területeit mozgásban tartani, ha anyagi támogatóink is vannak.

Az első OpenOffice.org-fordítás során még nem létezett az alapítvány, nem voltunk bejegyezve, nem tudtunk támogatást bankszámlán fogadni, ezért egyéni adományokból finanszíroztuk az eseményt. Volt olyan cég, amelyik több karton kólával jelentkezett, mások hetven pizzával járultak hozzá a sikerhez, és voltak persze, akik egyszerűen nem voltak hajlandóak ilyesmivel foglalkozni, odaadtak nekünk háromezer forintot, hogy vegyünk belőle, amit akarunk, előre elhiszik nekünk, hogy hasonló adományra költjük a pénzt. A hivatalos bejegyzés utáni, későbbi fordítóhétvégéken aztán felbukkantak ugyanezek az emberek, és örömmel újságolták, hogy nekik mennyire megérte az akkori néhány ezer forintos befektetés, hiszen azóta is az OpenOffice-t használják, és ismét hasonló összegekkel támogatták a munkát, mondván, hogy tudják jól, nem sok ez a pénz, de talán lehet belőle venni 10-15 pizzát, és meg tud vacsorázni a csapat.

Ma már persze olyan cégekre is számítunk, amelyek kapcsolatban vannak a működési területeinkkel, például használják az OpenOffice.org-ot, használják a szabad operációs rendszereket, de annak is örülünk, ha egy otthoni felhasználó segít, akár ötezer forinttal. A támogatási lehetőségekről összeállítottunk egy rövid tájékoztatót, amely a www.fsf.hu megfelelő oldalán olvasható.

Mi a helyzet a szellemi, erkölcsi támogatással, milyen kapcsolatban áll az FSF.hu a társszervezetekkel, az FSF Europe-pal?

A kezdetektől fogva szerettünk volna az FSF Europe (az amerikai FSF célkitűzéseit magáénak valló, 2001 tavaszán alapított, Németországban bejegyzett szervezet) tagja lenni. Az idén az európai szoftverszabadalmak elleni egyik brüsszeli tiltakozásokon jelen volt az egyik aktivistánk, aki találkozott és beszélt ez ügyben Richard M. Stallmannel (aki jelenleg az egyesült államokbeli FSF elnöke), megismertette vele céljainkat, eddigi eredményeinket. Stallman azonban nem szimpatizált azzal, hogy mi honosítunk is szoftvereket, ő ugyanis úgy véli, hogy akik szabad szoftvereket használnak, azok legjobb, ha megtanulnak angolul, mert a szoftverfordításokkal hihetetlen erőforrásoktól esik el maga a szoftverfejlesztés, illetve az FSF által patronált GNU Projekt.

Az FSF ezt a kérdést tehát nem tartja lényegesnek, ezzel szemben az FSF.hu azt vallja, hogy nagyon fontos az is, hogy ne csak legyenek szabad szoftverek, de honosítva is legyenek, hogy ki legyenek egészítve magyar nyelvi technológiával, mert így az átlagember is kényelmesen tudja őket használni. Jelentős sikereket és ismertséget értünk el ezen a területen, és talán az FSF.hu név használata ezek után vitatható, de meggyőződésünk, hogy a nézeteltérések ellenére meg tudunk felelni az FSF névhez kapcsolható kötelezettségeknek. A névhasználatot ilyen előzmények után ugyan nem bátorította az FSF, de nem is tiltott el minket tőle, tény, hogy nem egészen egyeznek meg a prioritásaink. Hiszünk abban, hogy amit csinálunk, annak van és lesz is eredménye Magyarországon, a pozitív visszajelzésekből szintén erőt merítünk, és ez előbb-utóbb bizonyíték lesz az FSF számára is.

További sok sikert, köszönjük a beszélgetést.

Szólj hozzá a fórumban!