Szerző: Bizó Dániel

2003. december 11. 12:36:00

A japán techno-kultúra

Japánban található a világ leggyorsabb szuperszámítógépe és a világon alkalmazott ipari robotok fele. A Microsoft Tokióban tesztelte az Xboxot amerikai piaci premierje előtt. Az új hardverek először Japánban bukkannak fel a boltok polcain. De miért?

Természeti adottságok

A japánok Nipponnak vagy Nihonnak nevezik Japánt, a szó jelentése: "a nap otthona". A mitológia szerint Japánt a Napistennő teremtette. A "japán" szó a "nap otthona" ideogramma kínai kiejtése, mely Európába a portugál Marco Polónak köszönhetően jutott el.

Japán négy nagyobb -- név szerint: Hokkaido, Honsu, Sikoku, Kiusu -- és 3900 kisebb szigetből áll, összterülete kicsivel nagyobb Németországénál, a rengeteg hegyvidék és a vulkáni övezet miatt azonban csak az ország negyede lakható. Lakossága 125 millió fő, ami körülbelül fele az Amerikai Egyesült Államokénak, és másfélszer annyi, mint Németország népessége. Északkeleti-délnyugati irányban körülbelül 3800 km hosszan terül el, így klímája igen változatos. Japán két tektonikai lemez határán fekszik, ezért a japán történelem nem nélkülözi a vulkánkitörések és földrengések okozta természeti katasztrófákat. Ezek a körülmények meghatározónak tűnnek a japán társadalmi értékek kialakulásában. Az olyan tulajdonságok, mint az alkalmazkodóképesség, az élni akarás ("életerő") mélyen beágyazódtak a japán kultúrába.

Történelmi háttér

Japánnak az 1601 és 1867 közötti időszak a bezárkózás korát jelentette. A Tokugava katonai diktátor -- sógun -- nevével jelzett korszak vezetői veszélyesnek ítélték a kereszténységet, ezért külföldiek csak külön engedéllyel tartózkodhattak japán földön. Ezen idő alatt a japán társadalom rendkívül homogénné vált kulturálisan és etnikailag is, így az nyugati világot jellemző etnikai és nemzeti villongások ismeretlenek voltak számára. Sokak szerint ez az erőteljes, sűrű szövésű homogén társadalmi alap nagyban hozzájárult Japán felemelkedéséhez. A Tokugava rendszer amerikaiak erőszakos katonai nyomására kezdett bomlani 1854-től, amikor is kereskedelmi szerződést kényszerültek kötni az Egyesült Államokkal. 1867-ben megbukott az addigi kormányzat, és megkezdődött a császári hatalom helyreállítása.

A császár nevével fémjelzett Meidzsi restauráció a nyitás és a nyugathoz való felzárkózás időszakaként vonult be a történelembe. Két és fél évszázados elzártság, erőszakos elfojtás után robbanásszerű változások következtek be a japán társadalomban. Expedíciók indultak Európa felé, hogy a nyugati technológiát, jogrendszert és állami berendezkedés, kultúra mintáit átültessék. Egy bölcs japán tanító, Fukuzava Jukicsi azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vívmányokat japán módon kell megvalósítani, és elítélte a kritika nélküli nyugat-majmolást. Ennek köszönhető a felzárkózás jelszava is: Japán a japánoké. Sorra alapultak az egyetemek, és a nyugati kolonizálástól való félelem a nyugati technológiai színvonal tudatos és minél előbbi elérését tűzte ki célul.

1912-re, mikor is Meidzsi császár meghalt, egy merőben más Japán öltött formát. A nyugati hatalmakkal egyenrangú, a csendes óceáni térség egyik meghatározó állammává nőtte ki magát. 1912-től megindult egy demokratizálódási folyamat -- Taisó demokrácia -- aminek az 1926-ban hatalomra kerülő Hirohito császár vetett véget.

A II. világháborús vereséget a japán társadalom ugyan tragédiaként élte meg (gondoljunk a vereség tényén kívül az USA által Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombombára), viszont úgy értelmezték, hogy sokat kell még tanulniuk a nyugattól, "jobban kell csinálniuk". A császárhoz való hűség megkövetelte, hogy a vereség elismerése és a fegyverletételre való császári felszólítást követően a megszálló amerikaiakkal szemben ne tanúsítsanak ellenállást. Megkezdődött az ország újjáépítése, melyhez a japánokat jellemző elszántság és megfelelő számú és képzettségű emberi erőforrás társult.

A technológia jelentősége

tranzisztor 1948. talán a legmeghatározóbb év volt Japán későbbi sorsának alakulásában. Ekkor született meg ugyanis a tranzisztor az amerikai Bell Laboratoriesben. A tranzisztor alapú technológiai robbanás egyik főszereplőjeként lehetővé vált Japán felemelkedése.

A háborút követő szerény lehetőségek ellenére Japán rohamléptekben érte utol a nyugatot. A főként amerikai kutatási eredmények reprodukciójával és alkalmazásával egyre erősödő, önálló és versenyképes kutatási tevékenység épült ki. Az 1970-es évek végére, a 80-as évek elejére egyre egyértelműbbé vált Japán miniatürizáció, félvezetők és nagy integráltságú áramkörök területén megszerzett vezető szerepe. Az adaptív kutatás-fejlesztésről egyre inkább a független kutatásokra helyeződött a hangsúly, a követő szerepéből Japán immár úttörővé lépett elő. Az 1990-es években azonban a gazdasági növekedés megtorpant, és immár több, mint egy évtizedes stagnálás jellemzi. Ezen idő alatt Amerika visszaszerezte vezető szerepét a mikrochipek területén, Japán pozíciót vesztett a térségben, elsősorban Kínával és a Kis Tigrisekkel (Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea és Hong Kong) szemben.

Ez a technológiai felemelkedés azonban lehetővé tette Japán életszínvonalának bámulatos növekedését, és ennek tudatában voltak és vannak a japán emberek is. A világháborút lezáró vereség a sajátságos japán szemlélet következtében nem ellenségeskedést szült, hanem kíváncsiságot és nyitottságot eredményezett. Minden divatos, ami nyugati, és minden, ami nyugati, az amerikai. Japán számára Amerika vált etalonná.

A világ leggyorsabb vonata, a japán sinkanzen


Kicsi, tehát szép

A témával kapcsolatos egyik fontos tulajdonság lehet az apróságok szeretete. "A japánok rengeteget tudnak "szöszmötölni" olyan, számunkra érthetetlen dolgokkal, mint például a bonszai. Maga a szép, kedves, aranyos fogalma is a kicsi fogalmához kötődik: "csíszakute ucukusí" vagyis "kicsi, tehát szép". Ez az "aprólékosság" jól bevált a technikai apróságok előállításánál, amikor a másolt terméket, technológiát a pici részletek finomításával, a miniatürizálással, tökéletesebben valósítják meg, mint amilyen az eredeti." (Kiglics István: Japán múlt a holnapban)

Hadd vigye el a víz

A következő fontos érték a mulandóság, mely a japánokat különösen vonzza. "A múlékony dolgok szépek, a maradandóak pedig nem. Az ízlés és a divat az évszakokkal együtt változik. A tegnapi igazságok ma már csak szélben szálló virágszirmok. A japánok büszkék több évszázados történelmükre, de nem köti őket a hagyomány, mivel az alkalmazkodás is a tradíció része - szép dolog úszni az árral, erényes dolog a megbocsátás, bölcs dolog tudni, hogy minden csak átmeneti.

A "hadd vigye el a víz" kifejezés -- a nyugati "ami elmúlt, elmúlt" közmondás megfelelője -- az elkerülhetetlen változások elfogadására utal. Ez persze nem jelenti azt, hogy a japánok belenyugvóak lennének. Hihetetlenül szentimentálisak, a legnépszerűbb történetek és filmek mind a reménytelen szerelemről és az összetört szívekről szólnak - tehát a belenyugvás nehézségeiről. A japánok mégis elfogadják a változást, mert a szívük mélyén tudják, hogy semmi sem tart örökké.

Ez igen előnyös gondolkodásmód, hiszen hihetetlen gyorsasággal fogadják el az újdonságokat. Nyíltak, és örülnek a újításoknak, szeretik a fejlődést, a hatékonyságot és a tanulást. Mivel a mulandóság divatos, semmi sem tart túl sokáig. Mindenki a legújabb autómodelleket és a legújabb magnókat akarja. A tünékeny értékek földjén a világot meghódító kiberkedvenc (tamagocsi) mintájára mindent gyorsan elfelejtenek.."(Sahoko Kaji, Noriko Hama és Jonathan Rice: Miért nem bírjuk a japánokat?)

Ezeknek a tulajdonságoknak a kialakulásához hozzájárulhattak azok a zord természeti körülmények is, melyek között az évezredek során a japán embernek életben kellett maradnia. Megtanulta a kisebb dolgokat, a közös szellemi teljesítményeket, a kis különbségeket értékelni, megbecsülni.

Egyediség

A Zen buddhizmus elterjedésekor alakult ki az a szépségideál is, amely a különlegeset, az egyedit értékelte szépnek. Ezt a minivilágban őrzött egyedi, különleges apróságot kívánják előállítani a bonszai évtizedeken át tartó metszésével, innen is a fák egyedülálló varázsa. Az apróságokra való érzékeny figyelem, a koncentrálókészség egy másik forrása az írásrendszer is. A kandzsiknál minden vonásnak pontosan leírt sorrendje, húzási iránya, belső szerkezete van, amelyet nem lehet megváltoztatni. Egy apró vessző, egy kis vonás, teljesen átalakítja az írásjel jelentését.

Fontos megemlíteni, hogy a nyugati esztétikai rendszerrel ellentétben áll Japánban az aszimmetria szépsége, megbecsülése. Egy japán aszimmetrikusan helyezi el az ételt a tányéron, a japán kifutók és fotók modelljeiben is szinte mindig van valami szabálytalan.

NTT docomo Ennek az értéknek az egyik talán legszembetűnőbb technológiai megnyilvánulása napjainkban a mobiltelefon. A japán fiatalok európai szemmel csicsás színkavalkádot idéző mobiljai már akkor nagyméretű, színes kijelzővel rendelkeztek, mikor Európa még két vagy három soros karakteres LCD-vel szenvedett. A japán mobil tartalomszolgáltatás, mint például az i-mode, fejlettsége, forgalma és üzleti értéke világviszonylatban is elképesztő. Az egyediség iránti erőteljes igény magas elvárásokat támaszt a vállalatok innovációs szintjével és a termelés hatékonyságával szemben. Korunk termelésmenedzsmentjének slágertémája, a just-in-time termelési rendszer is a Toyota fejlesztése (a Dell ezen az elven alapuló termelési rendszer megvalósításával vált világelsővé a PC gyártók között).

Manga, anime -- képregény- és rajzfilm-kultúra

A japán képregénypiac hatalmas, a forgalom nagysága évi 1 milliárd példány körül alakul. A kisebbektől az idősebbekig szinte mindenki fogyasztója a japán képregény-kultúrának. Tipikus japán életkép a tömegközlekedési eszközökön képregényekbe temetkezett utasok tömege, akik tudomást sem vesznek a külvilágról. A japán manga-kultúrára nem jellemző a Disney-féle képregények és rajzfilmek együgyű primitívsége, melyek kizárólag a kisgyermekek szellemi színvonalát és ízlését szolgálják ki. A japán mangák igazi szellemi kihívást jelentenek, kidolgozásuk művészi igényességű, a történetek az évezredek alatt felhalmozott japán életbölcsességeket, formavilágot és normákat tükrözik, jellemzően mély értelmű mondanivalóval, nevelő hatású tanulságokkal.

Astro boyEzeknek a képregényeknek az animált, mozgókép formába öntött változatát nevezzük animénak. A japánok, nyugati termék lévén, imádják a televíziót. Több televíziókészülék található Japánban, mint a háztartások száma. Japánban generációk nőttek fel sci-fi témájú mangákon és animéken. A japán Walt Disneyt Tezuka Osamunak (Osaka, 1928 - 1989) hívták, Miki Egeret pedig Tetsuwan Atomunak -- jelentése erős atom --, aki Japánon kívül Astro Boy néven vált ismertté. A 2003-ban játszódó történet 1952-ben látta meg a napvilágot, majd 1963-ban TV sorozat formájában vetítésre került, és hatalmas sikert aratott.

Erre a jól megalapozott sci-fi manga örökségre építve születtek meg az olyan, mára klasszikusnak számító alkotások, mint az Akira, a Ghost in the shell, Neon Genesis Evangelion, a Memories vagy a Nausicaa of the Valley of the Wind. Ezeknek a műveknek a társadalmi szintű, erőteljesen formáló hatása nem elhanyagolható. Az anime mai formájára és szerepére a későbbiekben még visszatérünk.

Meg kell még említeni a japán társadalom "sűrű szövöttségét", ahol az egyének igen szorosan egymásra vannak utalva, a csoportszellem europid szemmel érthetetlen mértékű. Egy ilyen társadalomban egyrészt igény van az állandó kapcsolattartásra, másrészt erős igény lép fel a mindennapi életben túlságosan is visszaszorított magánszféra, egyedüllét biztosítására. A technika segítségét nyújt mind a kapcsolattartásban, mind a magánszféra megteremtésében, a külvilág kizárásában.

Akira (1988)

Láthatjuk, hogy a környezeti feltételek és a történelmi fejlődés eredményeként megformálódó, a technológia befogadásának kedvező tulajdonságok párosultak a történelem nyújtotta lehetőségekkel. Ezek a körülmények meglehetősen egyediek, de mélyebb vizsgálódással megérthetőek, ily módon elvethetjük a "csodát". Az eddigieket összegezve talán kissé jobban sikerül megértenünk, hogy miért japán találmány a sétálómagnó (Sony Walkman) és annak CD-s, minidisces (Sony) vagy mára akár memóriakártyás változatai, miért a Toshiba fejlesztése a hordozható számítógép, miért Japánból indult ki a világon átsöprő tamagocsi őrület, miért több, mint 8 milliárd dolláros a japán játékgép piac -- amely durván a globális forgalom fele -- , miért fizetnek elő majd' 40 millióan az NTT DoCoMo mobil i-mode tartalomszolgáltatására, miért működik már egy ideje UMTS rendszerű mobiltelefónia, mikor Európában még be sem indult, vagy miért japán cégek szerepelnek a globális konzumelektronika élvonalában, mint például a Sony, a Matsushita (Panasonic, Technics) , a Toshiba, a Hitachi, a Yamaha, és az NEC.

Japán techno-kultúra: sztereotípia vagy valóság?

Japán nemcsak földrajzilag, hanem kulturálisan is igen távol esik a nyugattól. Lényegében az elmúlt évtizedek alatt férkőzött a nyugati emberek tudatába és mindennapi életébe, köszönhetően főként a csúcsminőségű és versenyképes japán termékek térhódításának és az erőteljes japán szubkultúrák terjedésének. Az ország II. világháború utáni páratlan ütemű felemelkedését a nyugat csodaként élte meg, technológiai előretörését és sok területen jelenlegi vezető szerepét nagy részben a japánok techno-kultúrájának eredményeként értelmezi.

Az -- utóbbi időkben kibontakozó és dominánssá váló -- információs kapitalizmus egyik eredményeként egyre növekvő mértékben importált keleti, elsősorban japán anime-szubkultúra hatására ez a képzet tovább erősödött. A keleti kultúrák napjainkban egyre nagyobb teret nyernek a nyugati társadalmakban, és a jelenlegi trendek alapján nem ismeretlen az a -- egyre többek által osztott -- vélemény, hogy a nyugat katonai dominanciája mellett gazdaságilag és kulturálisan egyre inkább a kelet -- és így meghatározó szereplőjeként Japán -- válik globálisan uralkodóvá. Egyre inkább szükségessé válik a keleti, így a japán kultúra megértése.

Érdemes szót ejteni a kelet ebben a kontextusban való jelentéséről. Nem nyelvi, kulturális vagy etnikai egység, identitásának forrása nem belső, hiszen ezeken a területeken -- a Közel-Kelettől a Távol-Keletig -- minden szempontból nagy mértékben különböző népeket találunk. A kelet a nyugat árnyéka. Magába foglalja mindazt, ami nem a nyugat.

Ha kelet forrása a nyugat, akkor felvetődik, hogy a japán (keleti) tech-kult is nyugati "találmány". Az animék, így a sci-fi animék helyszíne Ázsia, jellemzően a Távol-Kelet valamelyik fejlett régiója (Hong-Kong, Szingapúr, Japán). Ezekben a filmekben megjelenik a jövő posztmodern társadalmainak víziója, ahol a kifinomult mesterséges intelligencia alkalmazása egyre nagyobb teret nyer, illetve a mesterséges élet kialakulásáról is beszélhetünk. A magas fokú automatizáció, robotizáció mellett megjelennek a mesterséges végtagokat és szerveket használó kiborgok, ember és gép komplexuma. Ha ez a jövő hi-tech, és a hi-tech keleti, akkor a jövő is keleti.

Puppet masterÍgy a nyugat számára Japánnak nemcsak földrajzi, hanem időbeli vetülete is van. Az olyan, külföldön is nagy sikert arató filmek hatására, mint az Akira, vagy a Ghost in the shell (GITS), Japán egy jövőben játszódó, erőteljes tech-kulttal rendelkező, robotizált és automatizált sci-finek látszik. A GITS egy információ alapú társadalom képét vetíti a nem túl távoli jövőbe, 2029-be. Egy magas fokú intelligenciával rendelkező mesterséges élet, -- ún. Puppet Master -- emberek agyát programozza át saját céljai érdekében, virtuális emlékekkel ruházva fel azokat -- ez az ún. "ghost hacking". Ezek az emberek mit sem tudnak valódi kilétükről. Egész identitásuk, összes emlékük egy illúzió, programozott valóság, emberi létük ellenére robotokká, automatákká váltak.

A japán sci-fi animék félreértelmezésének és a tömegmédia Japánról kialakított képének eredményeként -- mélyebb megértés és közvetlen kapcsolat hiányában -- a nyugat ilyen automataként tekint a japán emberekre és társadalomra. Ily módon alacsonyabb rendűvé és nevetségessé válnak, mintegy bizonyítékaként a nyugati kultúra kelet feletti felsőbbrendűségének. Az erőteljesen leegyszerűsített, sztereotíp tech-kultnak a segítségével a japán kultúra megértésének illúziója támad. Ez a japán tech-kult mintegy felületként funkciónál Japán és a külvilág kapcsolatában, és melynek hatására a japán kultúrát újra és újra félreértelmezik.

Azonban Claude Steel, a Stanford Egyetem pszichológusa rámutatott: a sztereotípiák a legnagyobb hatásukat azokra fejtik ki, akikre vonatkoznak. Globális szociálpszichológiai szinten értelmezve ily módon a nyugat által létrehozott japán tech-kult sztereotípiáján keresztül a japánok is félreértelmezik saját magukat és világban betöltött helyüket. Toshiya Ueno -- japán média kritikus, egyetemi professzor -- két oldalú, félig áttetsző tükörhöz hasonlítja ezt a jelenséget, melyen keresztül a japán kultúráról mind a külföldiek, mind a japánok torz képet kapnak.

Jelenleg még csak egy folyamat elején állunk. A japán manga- és anime-szubkultúra nyugati terjedése napjainkban lendül fel, főleg a fiatalabb korosztályok köreiben -- TV sorozatok (Pokemon, Sailor Moon), mozifilmek és játékok formájában (gondoljunk csak a Final Fantasy sorozat elsöprő sikerére). A jelenség főbb okai a közelmúlt internet okozta kommunikációs robbanása, a szubkultúra által képviselt magasabb esztétikai és szellemi szint (mely természetesen vitatható, azonban a műfajt kedvelők ezt emelik ki, mint legfőbb vonzerőt) és az üzleti szempontból vett relatív olcsóság.

Mára az anime nagy üzletté vált, az amerikai és európai piac értéke milliárdokban mérhető, és a forgalom meredeken emelkedik. A kedvelőkben esetleg kialakuló tech-kult illúziója mellett nagy veszélye van a szubkultúrán kívül rekedtekben még erőteljesebb , a tech-kultnál átfogóbb sztereotípiák kialakulásának. A japán anime sokszor hátborzongatóan őszinte hangvétele és képi világa, történetének és tartalmának sokszor szellemi erőfeszítéseket igénylő követése jelenleg egyszerűen falba ütközik és értetlenkedést szül a "hollywoodi popkornon" nevelkedett nézőkben.

Még az olyan emészthetőnek szánt, ráadásul hollywoodi alkotások is, mint Tarantino Kill Billje, alkalmasak a bemutató alapján moziba tévedt néző nyugodt kólaszürcsölésben és popkorn-zörgetésben való megzavarására. A szexualitás és erőszak natúr vagy eltúlzott formában való tálalása egyelőre sok, álszent prűdséghez szokott európai és elsősorban amerikai gyomrát fekszi meg. Az anime által Japánról és a keletről kialakult fals kép immár önmagát termeli újra a belőle táplálkozó alkotások által.

Japán kimagaslóan fejlett technológiával rendelkezik, mely egyes esetben akár évekkel is megelőzheti azok nyugati alkalmazását, és a társadalom újdonságok iránti befogadó készsége kimagasló. Sosem szerencsés azonban a média által tálcán kínált, könnyen emészthető, a legtöbb esetben egyoldalú és hatásvadász értelmezés kritikátlan elfogadása. Japán valóban "magas" technológiai kultúrával rendelkezik, ha ugyan tudományos igényességgel egyáltalán létezik ilyen, viszont a japán kultúra nem techno-kultúra.

Építőelemei, mint a "csoportszellem, fegyelem, közösségi elkötelezettség, szorgalom, kompromisszumkészség, alkalmazkodóképesség, tűrőképesség, engedelmesség, ügybuzgalom, kitartás, odaadás" (Hidasi Judit: Na és hogy tetszik Japán?) több ezer éves társadalmi fejlődés eredményei, és melyek, ahogyan bármely más nép esetében is, a társadalmi lét rendkívül bonyolult rendszerét alkotják. Információ alapúvá váló korunkban egyre intenzívebben tudatosul a tőlünk eltérő kultúrák jelenléte, ezért egyre inkább szükségessé válna saját magunk és más kultúrák jobb megértése...

a címlapról