Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2003. május 5. 16:50

Vezeték nélküli internet: vége a dalnak?

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium egyetlen rendelettel véget vetett a vezeték nélküli internet terjedésének, s az is bizonytalanná vált, hogy a már működő szolgáltatók tovább nyújthatják-e, s így ügyfeleik tovább használhatják-e mikrós, vagy rádiós internet-hozzáférésüket. A szolgáltatók tiltakoznak és állásfoglalásra várnak.

Rendeletben korlátozza a mikro- és rádióhullámú internetszolgáltatók által használt 2,4 GHz-es sávra kiadható engedélyeket az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM). Azokat az eszközöket, melyeket a vállalkozások eddig a mikrós internetszolgáltatáshoz üzemeltettek, a jövőben csak beltéri szolgáltatáshoz engedi felhasználni az április elsejétől hatályos 6/2003. (III. 31.) IHM-rendelet, valamint oly mértékben korlátozza az antennák teljesítményét, hogy a szolgáltatás gyakorlatilag lehetetlenné válik.

A vezeték nélküli internet-hozzáférések viszonylagos olcsósága abban rejlett eddig, hogy a 2,4 GHz-es sávban való szolgáltatásra nem kellett frekvenciaengedélyt kérni -- bár magát az internetszolgáltatást és az interfészeket is természetesen jóvá kellett hagyatni a Hírközlési Felügyelettel (HÍF). Az IHM rendelete ugyan nem visszamenőleges hatályú, tehát a korábban kiadott engedélyek alapján elvileg továbbra is lehet szolgáltatni ebben a frekvenciatartományban, ám sem új szolgáltatók, sem a régi engedélyeket új területekre kiterjeszteni kívánó vállalkozások nem kaphatnak a jövőben jóváhagyást a HÍF-től.

Mivel egyszerre két korlátozásról van szó -- az egyik értelmében ezen a frekvenciasávon csak beltéri szolgáltatásra lehet használni a vezeték nélküli technológiát, a másik azonban az antennák teljesítményét csökkenti olyannyira, hogy valóban csak rövid távolságot lehessen áthidalni a mikrós eszközökkel -- kérdésessé vált a már meglévő szolgáltatások sorsa is. Az minden résztvevő számára világos, hogy új engedélyeket, illetve a meglévők módosítását a HÍF a rendeletre hivatkozva nem fogja jóváhagyni, az azonban a vezeték nélküli internetszolgáltatók számára kérdéses, hogy ha a Hírközlési Felügyelet megmérné egy antenna teljesítményét és az az engedélyezett 2,5 milliwatt helyett a korábbi engedély szerinti 100 milliwattos teljesítménnyel működik, milyen következményekkel jár.

A minisztérium rádiótávközlési főosztályának helyettes vezetője, dr. Deméndi György lapunknak elmondta: a frekvenciasávok felhasználási szabályairól a közelmúltban megjelent miniszteri rendelet 2,4 GHz-es sávot harmonizált sávnak nyilvánítja, azaz olyan sávnak, amelyet az Európai Unió tagállamaiban és immár a rövidesen csatlakozó Magyarországon is azonos rádióalkalmazás – nevezetesen RLAN rendszerek – számára azonos feltételekkel használnak. Az azonos feltételek közé tartozik a beltéri használat előírása, valamint az is, hogy a feltételek betartása esetén a berendezések bejelentési kötelezettség és rádióengedély nélkül forgalomba hozhatók, illetve üzemeltethetők. A teljesítménykorlát korábban is előírás volt Magyarországon, azonban a főosztályvezető-helyettes a Hírközlési Felügyelet tapasztalataira hivatkozott, melyből kiderül: a mikrós internetszolgáltatók jelentős része az engedélyezett 100 milliwattnál jóval nagyobb kisugárzott teljesítménnyel üzemelteti berendezéseit annak érdekében, hogy minél nagyobb területet lefedve tudjanak rentábilis vezeték nélküli internetszolgáltatást nyújtani. Ez a gyakorlat számos esetben oda vezetett, hogy a szolgáltatók egymást is zavarják, az ügyfél pedig azt észleli, hogy a szolgáltatás minősége csökkent, illetve nem megbízható.

A beltérre történő korlátozás mellett annak nincs akadálya, hogy így lefedjenek például egész repülőtereket, pályaudvarokat, plazákat, vagy de a két épület közötti intenetcsatlakozás már kültéri használatnak minősül.

Deméndi elmondta lapunknak, hogy a 3,5 GHz-es sávban lehetne zavartatási problémák és beltéri korlátozás nélküli internetszolgáltatást nyújtani, ám ehhez már frekvenciaengedély szükséges, amit két évvel ezelőtt egy árverés győzteseinek már kiosztottak. Az öt vállalkozás egyenként öt-hatszázmillió forintot fizetett a frekvenciahasználat jogáért egyszeri díjként, s azóta is fizet éves használati díjat. Megoldást jelenthet az 5 GHz-es sáv, ahol szintén frekvenciaengedély nélkül lehet majd internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtani, ám -- mint a főosztályvezető-helyettes elmondta -- egyelőre nincsenek olyan berendezések, amelyek megfelelnek az ebben a sávban lényegesen szigorúbb műszaki előírásoknak, s egy-két éven belül nem is várható, hogy ilyen eszközök megjelenjenek.

Szathmáry Csaba a Hírközlési Felügyelet munkatársa szerint, a HÍF műszaki szinten támogatja a 2,4 GHz-es sávban nyújtott internetszolgáltatást, ám jelezte: ez egy szabályozatlan sáv volt eddig, s előfordulhatott, hogy a szolgáltatók egymást zavarták az egyre nagyobb teljesítményű antennáikkal, ami a szolgáltatás minőségét rontotta. Ugyanezt a frekvenciát használják egyébként a rádióamatőrök, valamint bizonyos műholdas összeköttetésekre és lokátorsávként is használatos a 2,4 GHz-es sáv, az adatátviteli (például internet) szolgáltatások csak harmadlagosnak számítanak a HÍF hivatalos "Rádió Alkalmazási Táblázatban".

[oldal:A szolgáltatók állásfoglalást várnak]

Varasdy Imre Csaba, a kecskeméti Microsystem munkatársa, a vezeték nélküli internetszolgáltatók alakuló érdekvédelmi egyesületének egyik szervezője elmondta, hogy a rendelet két korlátozása gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítené a mikrós és rádiós szélessávú szolgáltatókat. Mint mondta, a leendő egyesületet alkotó 15 vállalkozás mintegy két-két és félezer előfizetőnek nyújt internet-hozzáférést, és számos folyamatban lévő beruházás révén még több ezer, más szélessávú elérést választani nem tudó jövőbeni ügyfelet érinthet kedvezőtlenül a rendelet.

Ahogy Varasdy fogalmazott: a rendeletben maximált 2,5 mW-os teljesítménnyel "az egyik zsebből a másikba sem lehet sugározni", nemhogy a jelenleg működő hálózatokat tovább fenntartani, így ha a HÍF szigorúan betartatja a minisztériumi rendelet előírásait, szélsőséges esetben -- túl azon, hogy az előfizetők internetkapcsolat nélkül maradnak -- a szolgáltató cégek anyagi ellehetetlenülését, akár csődjét is jelentheti.

Gál Zsolt, a csepel-szigeti Radiolan Kft. ügyvezetője is megerősítette: egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a meglévő szolgáltatók tovább működhetnek-e, azt pedig, hogy új szolgáltatóként milyen eséllyel indul egy vállalkozás a HÍF-jóváhagyás megszerzéséért, csak akkor derülne ki, ha egy cég beadná a kérelmet, és kézhez kapná a HÍF határozatát.

Lapunk úgy tudja, az öt vállalat közül -- melyek korábban több százmillió forintért koncessziós jogokat szerzett a 3,5 GHz-es frekvencián való szolgáltatásra -- több is nehezményezte, hogy a szabályozatlan, engedélyhez nem kötött 2,4 GHz-es sávban bárki szolgáltathat. Noha a mikrós szolgáltatók egy része valóban nyújt üzleti (például bérelt vonali) szolgáltatásokat, többségük az egyéni felhasználók számára nyújt viszonylag olcsó internet-hozzáférést (HWSW 2002. november 27.). Az öt koncessziós szolgáltató nem csak internet-hozzáférést nyújt az engedélyköteles frekvencián, hanem például hangszolgáltatást is. A lapunk által megkérdezett koncessziós szolgáltatók közül azonban sem a Matáv, sem a PanTel, sem az Antenna Hungária, sem pedig a GTS Datanet nem nyújt lakossági internetszolgáltatást ezen a frekvencián.

Varasdy Imre Csaba szerint azonban mégis a nagy szolgáltatók lobbizása húzódhat meg a háttérben. Mint kifejtette: a 3,5 GHz-es frekvencián koncesszióval rendelkező távközlési szolgáltatók, mint például a Matáv és a Vivendi ugyan nem nyújt lakossági internet-hozzáférést mikrohullámon, nyújt azonban ADSL-szolgáltatást, ami a hozzáférés árát és sebességét tekintve hasonló, mint a mikrós, vagy rádiós vezeték nélküli internet. Mint Varasdy elmondta: nem lenne meglepve, ha az ADSL-piacot féltő távközlési szolgáltatók érték volna el a mikrós hozzáférést ellehetlenítő határozat kiadását.

Az eset érdekessége, hogy korábban már volt olyan szolgáltató, amely a vezeték nélküli internetszolgáltatásra nyújtott be pályázatot, és megnyerte az állami támogatást. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium által finanszírozott beruházás, melyre az állam (HWSW 2002. augusztus 28.) 133 millió forintot fordított, és több szabolcsi településnek biztosított internet-hozzáférést, most éppúgy ellehetetlenülhet, mint a többi mikrós szolgáltató -- csak éppen míg korábban az állam százmilliós nagyságrendű összeggel támogatta a beruházást, úgy most már rendelettel tiltja.

A vezeték nélküli internetszolgáltatók képviselői ma találkoznak Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszterrel, valamint várják, hogy a Hírközlési Felügyelet állásfoglalásában adjon útmutatást: a korábban elindított szolgáltatások egyáltalán megmaradhatnak-e, mert abban, hogy a közeljövőben új szolgáltató lép a piacra vagy új területet fedjen le valamelyik már engedéllyel rendelkező cég már nem bízik senki...

Szólj hozzá a fórumban!

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról