Szerző: roberto

2003. április 11. 10:24

Csendes forradalom: Red Hat Linux 9

Bár a Bluecurve témához igazított Mozilla és a szintén Bluecurve-ös színekben pompázó OpenOffice vonzóbb a Red Hat 8.0 azonos csomagjainál, és történtek változások a nyomtatók kezelésében is, a 7.3-ról 8.0-ra váltás nagyobb lépésnek tűnt. Az új kiadás főbb újdonsága, az NPTL szálkezelés a legtöbbünk számára nem érzékelhető.

HIRDETÉS

A Red Hat március 31-én jelentette be általános célú Linux-disztribúciójának kilences változatát. A rendszer a cég termékskálájának alsó szegmensében foglal helyet, a kiadás kapcsán adott nyilatkozataikban a vállalat vezetői többször is hangsúlyozták, hogy a Red Hat elsődlegesen az üzleti felhasználókra összpontosít, nekik pedig külön termékeket kínál az észak-karolinai cég: a Red Hat Enterprise Linux AS, ES és WS változatait. A vállalati termékek életciklusa sokkal hosszabb az általános célú Red Hat Linuxok életciklusánál: míg egy Enterprise Linux AS-hez a disztribútor három évig biztosít terméktámogatást, frissítéseket és hibajavításokat, addig a Red Hat Linux 9 szavatossága egy év múlva, 2004 áprilisában le fog járni.


Kezdődhet a telepítés! [+]

A vállalat az elmúlt hónapokban egyértelművé tette a Red Hat megoldásait kedvelők számára, hogy annak, aki komolyan gondolja, a vállalati termékvonalból kell választania. Matt Wilson, a Red Hat Base Operating Systems igazgatója az új általános célú disztribúció kiadása előtt úgy nyilatkozott, hogy a verziószámugrás, vagyis az, hogy a 8.0 után egyből a 9 következik, egy új stratégiát is takar. Amint az ismert, az elmúlt években a Red Hat egy-egy főverzióját (pl. 4.0) két-három, a főverzióval binárisan kompatibilis kiadás követte (4.1, 4.2), és a mai napig tartja magát az a felhasználói bölcsesség, hogy a Red Hat Linuxból mindig a harmadik, tehát a "pont kettes" kiadás használható a fontos feladatokhoz.

Az új stratégia azonban használhatatlanná teszi az eddigi beidegződéseket, lényege abban áll, hogy a friss technológiák gyorsabban fognak bekerülni az általános célú Red Hat disztribúcióba, miközben az összeállítók nem feltétlenül ragaszkodnak az egymást követő kiadások bináris kompatibilitásához sem. Ha nagyon sarkosan szeretnénk fogalmazni, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy az eddigi Red Hat Linux egyfajta tesztrendszeré alakult át, és ha valami ebben a tesztrendszerben jól vizsgázik, akkor az bekerülhet a Red Hat Enterprise Linux termékekbe.


Csomagválaszték [+]

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Red Hat iparágon belül nagy elismerést szerzett képzésének, az RHCE-nek (Red Hat Certified Engineer) az érvényességi idejével kapcsolatos változás. A sikeresen letett RHCE-vizsga eddig a Red Hat Linux két főverziójára volt érvényes, a harmadik főverzió megjelenésekor a végzett szakembereknek ismét bizonyítaniuk kellett alkalmasságukat, amennyiben továbbra is használni szerették volna az RHCE-minősítést. Mindez a Red Hat 9 megjelenése után már nem a Red Hat Linux, hanem a Red Hat Enterprise Linux kiadásaihoz fog igazodni.

[oldal:Újdonságok]

Hogy mit tesztelhetünk a Shrike (Gébics) kódnevű új kiadásban? Az OS legfontosabb újdonsága az NPTL (Native POSIX Thread Library) szálkezelési technológia, amelynek előnyei a különösen a többszálú szerverszoftverek, webszerverek, adatbázisszerverek futtatása során mutatkoznak meg. Az NPTL-t a Linux kernel 2.5-ös fejlesztői ágából backportolták, csakúgy, mint a kiadást megelőző bétákban még meglévő egyéb újdonságokat, például a fájlrendszerkezelés bővítményeit, az ACL-t (hozzáférési listák) és az EA-t (kiterjesztett attribútumok). Azonban az ACL és az EA az NPTL-lel ellentétben stabilitási gondok miatt kimaradt a végleges rendszerből. Ha megvizsgáljuk a föltelepített csomagokat, akkor észrevehetjük, hogy a most kimaradt új lehetőségekre az OS már föl van készítve, és bizonyos komponensek, (például a vi) igénylik is a libacl csomagot.


Települ a rendszer... [+]

Az NPTL hozzáadása a rendszerhez óriási változás, a sebességtesztek szerint a szálak létrehozásában és lezárásában az NPTL csaknem egy nagyságrenddel gyorsabb, mint a LinuxThreads; a technológia fejlesztését egyébként a Red Hat szponzorálta. Mindebből az otthoni felhasználó tulajdonképpen semmit sem vesz észre, sőt az egész inkább bosszantó lehet, mivel több program is bedobja a törölközőt az NPTL láttán. Ezek közé tartoznak a Sun Java futtatókörnyezet 1.4.1-es kiadása előtti változatai, az IBM JRE-k, a windowsos programok futtatását lehetővé tévő WINE csomag (ez most ki is maradt a disztribúcióból), és ki tudja még hány program. Az ilyen alkalmazásokat az "LD_ASSUME_KERNEL" környezeti változó "2.2.5"-re állításával indíthatjuk el. A másik lehetőség, hogy beszerezzük a problémás programokból a legújabb változatot, ami esetleg már támogatja a POSIX szálkezelést.


Az alapértelmezett grafikus környezet [+]

Ám ezzel még nincs vége a Red Hat Linux 9 újdonságainak, a friss kiadás a kellően megpatchelt 2.4.20-as kernelen kívül a Glibc 2.3.2-es változatával települ, az alapértelmezett fordító a GCC 3.2.2-es kiadása, a grafikus környezet alapjait az XFree86 4.3.0 biztosítja. A rendszer alapértelmezett munkakörnyezete a hagyományoknak megfelelően egy frissnek mondható GNOME-kiadás, a 2.2-es, de a telepítőkészlet tartalmazza KDE 3.1-es változatát is. A forráskódot hordozó CD-ket nem számolva a rendszer 3 CD-ről telepíthető, amelyeken olyan egyéb programokat találunk, mint az OpenOffice 1.0.2 irodai programcsomag, a Mozilla böngészőprogram-csomag 1.2.1-es kiadása, az Xpdf 2.01 vagy az XMMS 1.2.7.

[oldal:Nyomtatás]

A telepítés nagy meglepetéseket nem tartogat, évek óta szinte változatlan a Red Hat Linux telepítője, az Anaconda, amit a 8.0 megjelenése előtt írtak át GTK2-re. Újdonságnak számít viszont a Red Hat Linuxban a CUPS nyomtatószoftver alapértelmezetté tétele, a feladatot eddig ellátó LPRng ugyan még megtalálható a telepítőkészletben, de a jövőben el fog tűnni a disztribúcióból. A CUPS jól kiegészíti az GNOME 2.2 munkakörnyezetet, amely kibővült a GNOME Print Manager alkalmazással, és ehhez a Red Hat még hozzáadta a saját nyomtatóbeállító eszközét (redhat-config-printer), így az egész rendszer működésében leginkább a windowsos nyomtatókezeléshez vált hasonlóvá. Ismét egy olyan eszközzel bővült tehát a Red Hat Linux, amit a Windowsból érkezők ösztönösen képesek kezelni, hiszen a 8.0-ban bemutatkozott új grafikus csomagkezelő (redhat-config-packages) és a képernyő beállításáért felelős program (redhat-config-xfree86) is emlékeztet a hasonló funkciójú megoldásra a Windowsból.


A GNOME Print manager és a redhat-config-printer [+]

Bár a Red Hatben eddig is volt grafikus nyomtatóbeállító eszköz, az alapértelmezett GNOME környezetből hiányzott a nyomtatási feladatok felügyeletére alkalmas program, ami bizony komoly fogyatékosság egy magát asztalinak nevező munkakörnyezetben. Efféle segédprogram égető szükségét akkor érezzük, amikor elindítunk egy száz oldalas nyomtatási feladatot, és a második lap után kiderül, hogy hibásan vannak beállítva a margók. A GNOME-ban ezt eddig csak parancssorból lőhettük le, most van hozzá grafikus segédeszközünk is.

Az azonban már túlzás, hogy a GNOME mellé telepített KDE-ben is a GNOME Print Manager bukkan fel a nyomatató ikonjára kattintva; ez még viccnek is erős, tudniillik a KDE-ben már lassan két éve integrált CUPS-támogatás van, a nyomtatási feladatok felügyeletére alkalmas program pedig már a kezdetek óta része a KDE-nek.


Várakozó nyomtatási feladatok: eddig csak parancssorból voltak láthatók

Az új nyomtatási rendszert egészíti ki a desktop-printing nevű csomag, amely a leírás szerint a húzd és ejtsd típusú nyomtatásért felel, azaz csak rádobunk egy fájlt a nyomtató ikonjára, és az már dolgozik is... A csomagban lévő eggcups nevű program azonban az egyik teszttelepítésen megbolondult, és öt másodpercenként rendszeresen piszkálgatta a merevlemezt, így aztán még mielőtt bármi "ráeshetett" volna, eltűnt a desktopról (rpm -e desktop-printing).

[oldal:Hálózat, DNS, Samba]

A hálózati konfigurációs eszközök terén a disztribúció hagyományosan jó. Az új verzió egyik izgalmas lehetősége a Samba szerver konfigurációját megkönnyítő segédeszköz, a redhat-config-samba. Noha a program egyelőre még inkább butuska, mint hasznos, a hasonló szerszámok fejlődése láttán minden bizonnyal szép jövő vár rá; jelenlegi állapotában viszont csak kiinduló konfigurációk létrehozására alkalmas. A Shrike-ban már körvonalazódik egy olyan Linux-rendszer, amelyben nem kell átváltanunk konzolra ahhoz, hogy beállítsuk a fontosabb szerverszoftverek működését.


Egyszerű eszköz a Samba beállításához

Kifinomult, hasznos, több futási szint feladatainak beállítására szolgáló, egyszerűen áttekinthető programmá vált a redhat-config-services, amellyel még az xinetd-ből futó szolgáltatásokat is beállíthatjuk. A szolgáltatások aktuális állapotát a program le tudja kérdezni, és természetesen akármelyik szolgáltatás elindítható, leállítható vagy újraindítható a segítségével.


Szigorúan ellenőrzött szolgáltatások

A Red Hat 8.0 esetlen BIND-beállítójából, amely szinte semmilyen extrát nem nyújtott egy egyszerű szerkesztőprogramhoz képest, a mostani kiadásban egy komplett eszközt találunk, amely a DNS-rekordok teljes körű kezelését teszi lehetővé. Ha nem ezen a programon tanuljuk meg a BIND alapjait, akkor még akár meg is szerethetjük, használata kényelmes módja lehet a zónafájlok illetve a fordított zónafájlok karbantartásának. Az már más kérdés, hogy van-e olyan őrült rendszergazda, aki X-et használ egy DNS-szerveren. A Sambán és a BIND-en kívül az OS egyébként az NFS-hez és az Apache 2-höz biztosít grafikus beállítási lehetőséget.


DNS, megszelídítve

A hálózati elérést és a hálózati interfészeket konfiguráló programmal viszont komoly gondok vannak a mostani kiadásban. Természetesen ezek nem akkor jelentkeznek, ha egy hálózati kártyánk van, és az is DHCP-vel kapja meg a beállításokat. Egy átjáróként használt, két, a Linux által egyébként kiválóan támogatott hálókártyával rendelkező, az internetre ADSL segítségével csatlakozó gépen azonban képtelenség volt használni a megfelelő grafikus programot. Rövid utánajárás, a Red Hat Bugzilla hibaadatbázisának turkálása után persze kiderült, hogy másoknak is vannak problémái a redhat-config-network csomaggal, így a hálózati eléréseket ezúttal célszerűbb kézzel, a konfigurációs állományok (/etc/sysconfig/network-sripts/ifcfg-interfész_neve) változóinak kitöltésével beállítani. Ha nem ismernénk az itt használható változókat, részletes dokumentációval szolgál a Red Hat Linux Reference Guide Network Interfaces című fejezete.


Kezeletlen kivétel történt. Még szerencse, hogy nem
végzetes (redhat-config-network)

[oldal:Csemegék]

A linuxosok sokszor a legapróbb hülyeségekért is képesek órákat szöszmötölni. Egy-egy menő lehetőség, egy friss opció bizony rendszerváltáshoz vezethet. Igen, természetesen vannak ilyen apróságok a Red Hat Linux 9-ben is. Kevesen tudják például, hogy a Red Hat Linuxokban újabban mindig "elrejtenek" egy redhat-credits.ogg nevű fájlt a /usr/share könyvtárban, és ezek a zenék még élvezhetők is, a Red Hat egyik munkatársa, Brent Fox jegyzi őket. Ha már az Ogg fájloknál járunk, akkor ideje megemlíteni azt is, hogy a Red Hat az MP3-ra vonatkozó szabadalom miatt továbbra sem terjeszt operációs rendszereiben MP3 kódolásra vagy dekódolásra alkalmas programokat, az XMMS-ben például egy helykitöltő plugin van csak az MP3-dekódoló helyén.


RandR [+]

De valójában a cikknek ez az oldala nem is a zenéről szól: az XFree86 4.3-as verziójában mutatkozott be a RandR (Resize and Rotate) bővítés, amelynek segítségével lehetővé válik az XFree86 megjelenítési beállításainak módosítása a grafikus felület újraindítása nélkül. Bár a RandR lehetőségeivel élő konfigurációs programok még váratnak magukra, az új disztribúciókban már kipróbálhatjuk, milyen érzés az X beállításainak módosítása az XF86Config fájlban való matatás nélkül. Szedjünk elő valahonnan egy parancssort X alatt, és írjuk be, hogy "xrandr -q". A parancs kilistázza az elérhető felbontásokat, illetve az azokhoz elérhető képfrissítési értéket.

A lista elemeit az előttük álló számmal választhatjuk ki, az "xrandr -s 14" például a 14-es szám mellett feltüntetett módba fog átváltani, míg az "xrandr -s 0" vissza az eredeti állapotba. Hát... remek, ugye? Ha legközelebb halaszthatatlan dolgunk lenne 320x240-es felbontásban, akkor legalább tudjuk, hová kell nyúlnunk.


Fontilus, gnome-vfs fonts:///, élsimítási beállítások [+]

Aztán itt van a GNOME fájlkezelőjének, a Nautilusnak a bővítése, amellyel CD-ket írhatunk. A használathoz nem kell mást tennünk, mint a Nautilus címsorába betyögni a burn:/// URI-t vagy a menüből kiválasztani a Go > Create CD menüpontot. Ekkor amit bemásolunk az ablakba, azt a Nautilus összegyűjti symlinkek formájában a saját kis rejtett könyvtárában (~/.nautilus), és a Write CD ikon megnyomása után felírja a tényleges fájlokat egy üres CD-re vagy egy ISO-fájlba. A fájlkezelő másik érdekessége a Fontilus, ami egy egyszerű betűtípus-nézegető program, és ami furcsa módon már megint valahogy a windowsos megfelelőjére hasonlít.

[oldal:Összegzés]

Az új Red Hat Linux körül nagyobb a felhajtás, mint amennyit a rendszer megérdemelne. A cég először csak a Red Hat Network előfizetői számára tette elérhetővé az OS telepítőkészletét, így a rendszer néhány nappal ezelőtti nyilvános kiadását már mesterségesen felszított érdeklődéssel fogadta a publikum. A Shrike azonban nem tartalmaz olyan fontos újításokat, amelyek miatt egy otthoni felhasználónak azonnal frissítenie kellene. Tény, hogy a Bluecurve témához igazított Mozilla webböngésző, és a szintén Bluecurve-ös színekben megjelenő OpenOffice vonzóbb a Red Hat 8.0 azonos csomagjainál, ráadásul ez a Linux-disztribúció az első, amely alapértelmezésben is használja az XFree86 XCursor bővítését (árnyékot vető és animált egérkurzorok), a Red Hat 7.3 és 8.0 közötti váltás -- felhasználói szemmel nézve -- nagyobb lépés volt.


CD-írás a Nautilusból

A Red Hat 9 legfőbb újdonsága, az NPTL szálkezelés, egyben a legnagyobb probléma is: a 2.5-ös kernelből backportolt kód miatt bizonyos esetekben inkompatibilitásra számíthatnak a felhasználók, az új technológia előnyeit pedig szinte csak a szerverszoftverek képesek kihasználni.

Az előző verzió használata során jelentkező, egyik legtöbbször hangoztatott problémát, nevezetesen a GNOME környezet menüinek grafikus felületről történő szerkesztését a fejlesztők ebben a kiadásban is megoldatlanul hagyták, aki nem tud kibékülni menük gyári elrendezésével, az nem úszhatja meg a fájlok kézzel való átszerkesztését. A rendszer alapértelmezett felülete ezen felül túlegyszerűsítettnek tűnik, ez a kezdők számára előny lehet, de a régi linuxosok a kevés opció miatt kényelmetlenül érezhetik magukat.

A rendszer szinte minden ízében a lehető legújabb programverziókból áll, így akinek egy reprezentatív, friss Linuxra van szüksége, az apróbb gondok ellenére is nyugodtan telepítheti.

Szólj hozzá a fórumban!

A Beckhoff ultrakompakt, C6025 típusú ipari PC az Intel Core i processzorcsalád nagy számítási teljesítményével rendelkezik, ventilátor nélküli, kisméretű kivitelben. A rendkívül alacsony fogyasztású, új Intel Core i U processzorok teszik mindezt lehetővé.

a címlapról

Hirdetés

Csúcstechnológia pár koppintással: ezt tudja a Huawei nova 9

2021. december 2. 07:58

Manapság egyre-másra jelennek meg olyan új mobilok, amelyek hihetetlen funkciókat ígérnek, de ezeket szinte műszaki diplomával lehet csak előcsalogatni. A HUAWEI nova 9 igazi ereje abban rejlik, milyen egyszerű előcsalogatni a mobil tudását.