Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2003. április 10. 16:48:58

EU, informatika, internet -- kérdések és válaszok III.

Olvasóink tehették fel kérdéseiket fórumunkban az Európai Unióhoz való csatlakozást követően várható, a -- szélesebb értelemben vett -- informatikai szektort érintő változásokról. Sorozatunk harmadik részében az oktatással és a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat közöljük.

Olvasóink tehették fel kérdéseiket fórumunkban az Európai Unióhoz való csatlakozást követően várható, a -- szélesebb értelemben vett -- informatikai szektort érintő változásokról. A feltett kérdéseket témakörök szerint csoportosítottuk, s cikksorozatunkban is eszerint jelennek meg. Sorozatunk harmadik részében az oktatással és a pályázatokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat közöljük. A HWSW fórumából merített, e cikkünkben közölt kérdéseket az EUvonal -- a Külügyminisztérium EU tájékoztató szolgálatának -- munkatársai válaszolták meg.

Kérdés: A magyar IT szakképzettséget igazoló bizonyítványokat elfogadják-e Európában bárhol is? (tehát bármilyen iratot: oklevél, diploma, vizsga, szakképesítés...)

Válasz:

A közösségi szabályok szerint a tagországoknak a saját állami képesítéssel egyenértékűnek kell elismerniük a másik tagországban szerzett képesítést. Ez a rendszer csak akkor működik, ha valaki azért akarja elismertetni a diplomáját, mert azt a tevékenységet, amelynek gyakorlására a diploma feljogosítja, azt egy másik tagországban gyakorolni szeretné. Tehát ha "csak" továbbtanulni szeretne, és nem elhelyezkedni, vagy egyéni vállalkozóként dolgozni, akkor továbbra is az adott ország belső előírásait kell követnie.

Az elismerés kétféle megközelítésben alakult ki. Egyrészt az orvos, fogorvos, állatorvos, ápolónő, gyógyszerész, szülésznő és építész, valamint az ügyvédi szakma esetén az elismerés automatikus. Vagyis ha valaki egy másik EU-tagállamban bemutatja például az orvosi diplomáját, amely hazájában feljogosította arra, hogy praktizáljon, akkor azzal minden további nélkül elkezdhet dolgozni.

A többi ún. "szabályozott szakma" esetén alapvető elv, hogy ha egy állampolgár az egyik EU-tagállamban megszerezte szakmai címét, akkor bármely más tagállamban is gyakorolhatja szakmáját. Ennek ellenére a diploma elismerését ezen esetekben kérvényezni kell, s ekkor a kérelmező által elvégzett tanulmányokat összevetik a célországban lévő képzéssel.

Abban az esetben, ha lényeges különbségeket találnak, a kérelmezőt felkérhetik, hogy továbbképzésen vegyen részt, vagy tegyen különbözeti vizsgát. Nem "szabályozott szakma" esetén nem a közösségi jog szerint történik majd az elismerés, hanem külön honosítási eljárásban, a tagállamok belső jogszabályai alapján. De ezeknél a tevékenységeknél, foglalkozásoknál (pl. az újságírás) előfordulhat, hogy nincs is erre szükség, hiszen a képesítés igazolása nélkül is el lehet helyezkedni. A diplomák elismerésében az EU tagállamaiban működő ún. NARIC központok adnak felvilágosítást: www.europa.eu.int/naric.

A szabályozott szakmák listájáról szóló jogszabály várhatóan 2003 végén kerül elfogadásra.

Kérdés: Kell-e ECDL vizsgát tenni minden felsőoktatásban lévő tanulónak (még az informatikus diplomát szerzőknek is) az EU csatlakozás után?

Válasz:

Az ECDL vizsga nem kötelező a felsőoktatásban tanulók számára. Az Unióban nincsen egységes oktatáspolitika, ebből következően az esetleges változtatások nem a csatlakozás feltételeként következnek majd be, ebben a kérdésben kizárólag az Oktatási Minisztérium dönthet.

[oldal:Oktatás: nyelvvizsga, felsőoktatás]

Kérdés: Igazak-e azok a híresztelések, miszerint a Magyarországon tett nyelvvizsgákat (Rigó u.) nem fogadják el az EU-ban?

Válasz:

Igen, ez igaz. Jelenleg nem létezik az Európai Unió által elismert nyelvvizsga, és nincs az EU-ban elismert nemzetközi nyelvvizsga sem, így ebben az értelemben a magyar nyelvvizsgák sem válhatnak elismertté. Az egyes intézmények (munkáltatók, oktatási intézmények) saját hatáskörükben döntik el, hogy elfogadják-e az adott nyelvvizsgát, vagy más módon győződnek meg a nyelvtudásról (pl. belső vizsga). A magyar (államilag elismert) nyelvvizsga elfogadása is az adott intézmény döntésének függvénye. A magyar fejlesztésű, államilag elismert nyelvvizsgák külföldön történő elismertetése a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület 2003. évi munkatervének egyik központi feladata.

EU-konform nyelvvizsga tehát nem létezik. A jelenlegi államilag elismert nyelvvizsgákkal szemben támasztott követelmények az Európa Tanács ajánlásaihoz igazodnak (az adott háromfokú magyar rendszer keretei között). Az Európa Tanács ajánlása szerinti 6 szintű vizsgarendszer kidolgozása a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület közreműködésével jelenleg folyamatban van.

Államilag elismert nyelvvizsga a 71/1998. (IV.8.) kormányrendelet szerint akkreditált nyelvvizsgaközpontokban tehető le (jelenleg 19 van Magyarországon).

Az Idegennyelvű Továbbképző Intézet várhatóan a közeljövőben kétoldalú egyezményt köt több uniós tagállammal annak érdekében, hogy a tagállamok hivatalos nyelvvizsgaként ismerjék el a magyar állami nyelvvizsgákat.

Kérdés: Igaz-e az, hogy 3 évente újra kell majd nyelvvizsgázni?

Válasz:

Nem, ez nem igaz. A nyelvvizsga nem évül el.

Kérdés: Milyen reformok várhatók középtávon (3-5 év) a magyar felsőoktatásban az EU csatlakozás után? Igaz-e az a hír, miszerint a magyar felsőoktatás átáll a BSC->MSC rendszerre, vagyis 3 év után főiskolai, +2 vagy 3 év "rátanulással" pedig egyetemi diploma szerezhető?

Válasz:

Az Európai Uniónak nincsen egységes oktatáspolitikája, így a felsőoktatás esetleges változtatásai is kizárólag egy kormányzati döntés eredményei lehetnek.

[oldal:Oktatás: távoktatás, oktatási modell]

Kérdés: A távoktatás mennyiben fog megváltozni szintén a csatlakozás után (kötelező szabályok stb)?

Válasz:

Az Európai Uniónak nincs egységes oktatási, képzési rendszere, az EU-ról szóló szerződés egyértelműen kimondja, hogy az oktatás tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdések a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, és ezekben a kérdésekben kizárt bármilyen jogharmonizáció. Ebből egyenes következik, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően a magyar oktatási rendszerben az oktatás tartalmában nem vagyunk kötelezettek semmiféle gyökeres átalakításra, módosításra. Így a távoktatás területén sem várható az uniós csatlakozás következtében új szabályozások bevezetése.

Kérdés: Az élethosszig tartó tanulás modellje -- a csatlakozást követően -- várhatóan milyen változást fog eredményezni az amúgy is zsúfolt felsőoktatásban?

Válasz:

Mivel a képzés nem egységesen szabályozott az Unióban, a modellnek közvetlen hatása nem lesz a felsőoktatási intézmények kapacitására.

A 21. században az oktatásnak az a feladata, hogy a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy bővülő ismereteket szerezhessen a világról, másokról és ömmagáról. Ezt az oktatási folytonosságot -- amely végigkíséri az egész életét -- a társadalmi dimenziókat is figyelembe véve az Európai Bizottság egész életen át tartó oktatásnak nevezete el. Az EU tagállamai ebben látják a 21. századba való belépés kulcsát, s annak feltételét, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon az egyre gyorsabb ritmusban fejlődő világhoz.

A tanulásnak ez a formája magában foglalja az egyéni és szociális fejlődés minden formáját és színhelyét -- formálisan az iskolákban, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési intézményekben, illetve informálisan otthon, a munkahelyen és a közösségben.

Ez a megközelítés kiemeli annak szükségességét, hogy a gyermekeket már korai életkorban fel kell készíteni az egész életen át tartó tanulásra, és erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy minden felnőtt (akár foglalkoztatott, akár nem), akinek szüksége van képzésre, megkapja a lehetőségeta tanuláshoz.

[oldal:Pályázatok: csatlakozás előtt, után]

Kérdés: Milyen új pályázati források állnak majd rendelkezésre a csatlakozást követően (informatikai területen)? Milyen új kutatási projektek lesznek (elsősorban informatikai), amelyekbe a csatlakozást követően be lehet kapcsolódni?

Válasz:

Páylázatok a csatlakozás előtt:

Pályázatok a csatlakozást követően:

A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség, illetve annak tagállamai közötti Társulási Tanács határozata, továbbá azt követően az 1999. június 29-én kelt magyar Kormányhatározat értelmében a magyar kutatás-fejlesztés 1999. augusztus 1-től (a hatálybalépés időpontjától) az Európai Közösség 5. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának teljes jogú résztvevőjévé vált.

Az európai K+F tevékenység megvalósítása az ún. keretprogramok formájában történik, amelyek általában 4 éves időtartamúak. A keretprogram meghatározza az EU közös tudományos és technológiai kutatásának prioritásait, azáltal, hogy kijelöli a fő kutatási területeket és azok finanszírozási feltételeit.

A prioritások megfogalmazásánál két fő szempont érvényesül: Az EU versenyképességének növelése (az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben, mivel az EU az innovációban és az alkalmazásokban hátrányban van velük szemben, annak ellenére, hogy a KTF területén erős globális pozícióval rendelkezik), valamint a tagországok fejlettségi szintjeinek közelítése.

Ilyen területek a telekommunikációval, a közlekedéssel, a környezetvédelemmel, vagy az időjárással kapcsolatos kutatások, ahol a kutatási cél elérése összeurópai érdek.

A keretprogramok által meghatározott prioritási területek jelentősen változtak az előző programok során. Az energiával kapcsolatos kutatások részaránya az 1. (1984-87) és a 3. Keretprogram (1990-94) közti időszak alatt jelentősen csökkent. Időlegesen megnőtt viszont a szerepe az informatikai és kommunikációs technológiai kutatásoknak, majd a környezetvédelemre, egészségügyre, a kutatói mobilitásra, illetve az eredmények elterjesztésére fordított összegek aránya indult egyenletes növekedésnek.

A 2002-es évben kifutó 5. Keretprogram, hasonlóan az előzőekhez, a stratégiai ágazatokra koncentrált, azonban új megközelítésben jelent meg benne a közösségi szintű kutatáspolitika. Olyan problémákkal, kérdésekkel kell szembenéznie és választ adnia az Uniónak, mint amilyenek a foglalkoztatottság, az életminőség és egészség, a tudás növekedésének etikai és társadalmi következményei, a globalizáció (gazdasági tevékenységek, kereskedelem, piacok és a tudás területén), a tudományos és technológiai fejlődés felgyorsulása, költségeinek állandó növekedése.

2002-ben az 5. Keretprogram pályázatai lezárultak, az év második felében a 6. Keretprogram váltotta fel. Már ismertek a főbb témakörök, amelyeket az EU6 támogatni fog. Ezeket áttekintve a potenciális pályázók láthatják, hogy melyek azok a területek, amelyeken ők is sikeresen indulhatnak. Egy számottevő különbség a korábbi EU5-ös programhoz viszonyítva az, hogy az új Keretprogramban jóval nagyobb volumenű projektekkel lehet majd pályázni, ami nagy és átfogó kutatási konzorciumok létrehozását teszi majd szükségessé.

[oldal:Pályázatok: K+F]

6. KERETPROGRAM Fő célkitűzése az Európai Kutatási Térség kialakítása, és ezen belül:

  • az USA-hoz és Japánhoz viszonyított lemaradás csökkentése;
  • a privát és az állami kutatási aktivitások összehangolása;
  • a K+F kapacitások továbbépítése;
  • interdiszciplinaritás és multidiszciplinaritás K+F tevékenységek fokozott összehangolása és koordinálása;
  • a kutatás-fejlesztés társadalmi hatásának növelése.

A program tematikus prioritásai a következők:

Tervezett projekttípusok:
Kiválósági hálózatok; Cél a meglévő kutatási kapacitások integrálása és összehangolása a különböző kutatási területeken közös tevékenységi programok segítségével, közös kutatási tevékenységek, tréningek, kutatócserék, közös infrastruktúra kiépítése, használata és információterjesztés révén.

  • közös, hosszú távú (5 évet meghaladó) program kidolgozása;
  • költségvetés: projektenként minimum 10 millió Euró;
  • a támogatás a résztvevők száma szerint változik;
  • a támogatás évente csökken, cél az önfenntartás;
  • résztvevők min. 3 országból (2 tagállam vagy csatlakozó ország);
  • új partnerek folyamatos bevonásának lehetősége.

Integrált projektek; Cél új tudásbázis létrehozása az európai versenyképesség növelése érdekében, az egyetemek és az ipar szoros kutatás-fejlesztési együttműködésének támogatásával.

  • Projekt időtartam 3-5 év;
  • Projekt költségvetése több 10 millió Euró;
  • A támogatás hozzájárulást biztosít a költségekhez;
  • A támogatás felhasználásának részleteiről a konzorcium önállóan dönthet;
  • A konzorcium a futamidő alatt új partnerekkel bővíthető;
  • Résztvevők min. 3 országból (2 tagállam vagy csatlakozó ország);
  • Új partnerek bevonásának lehetősége.

6. Kutatás-Fejlesztési Keretprogram: K+F KERETPROGRAMOK - 6. KERETPROGRAM
2002. december 17-én megjelentek az új pályázati kiírások: EU 6 K+F KERETPROGRAM - határidők, pályázati kiírások

Általános Információk a 6. Keretprogramról: :

http://europa.eu.int/comm/research/fp6/index_en.html
http://europa.eu.int/comm/research/era/index_en.html
http://europa.eu.int/comm/research/fp6/pdf/fp6-presentation_en.pdf
http://www.cordis.lu/fp/src/ncps.htm

KP6: Integrált Projektek és Kiválósági Hálózatok:

http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html
http://europa.eu.int/comm/research/fp6/pdf/ip_short.ppt
http://europa.eu.int/comm/research/fp6/pdf/noe_short.ppt

Részvétel Eszközei és Szabályai

http://www.europa.eu.int/comm/research/fp6/
working-groups/model-contract/index_en.html

Szerződés-előkészítés / Tárgyalás:

http://www.cordis.lu/fp5/management/

Tedd fel kérdésed fórumunkban!
Szólj hozzá a fórumban!

a címlapról