Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2003. január 9. 09:32

ADSL -- adatforgalmi korláttal

A tavaly év végén napvilágot látott hírek olyan trendről szóltak, mely szerint a tengerentúlon az internetszolgáltatók megelégelték a fájlcserélő szolgáltatások használóinak jelentős forgalmát, s átstrukturálva a díjcsomagokat már csak forgalmi korlátozással értékesítik az internet-hozzáférést.

Forgalmi korlátozással riogatták a hírek azokat az előfizetőket, akik széles sávon keresztül csatlakoznak a világhálóhoz. A tavaly év végén napvilágot látott információk olyan trendről szóltak, mely szerint a tengerentúlon az internetszolgáltatók megelégelték a fájlcserélő szolgáltatások használóinak jelentős forgalmát, s átstrukturálva a díjcsomagokat már csak forgalmi korlátozással értékesítik az internet-hozzáférést.

A hír szerint ugyan egyelőre még csak egy kanadai internetszolgáltató alakította át díjcsomagjait, ám ez előfutára egy új trendnek, melynek lényege, hogy a többletforgalomért fizessenek külön díjat a felhasználók. Hogy Amerikából meddig tart, míg hazánkba is begyűrűzik az új módi, egyelőre nem tudni, mindenesetre úgy tűnik, sem a hazai szolgáltatók, sem a fájlcserélő szolgáltatások jogsértéseit is figyelő érdekvédelmi szervezetek nem mozdultak rá a felhasználókat technikai korlátozással visszafogó új ideológiára.

A kezdeményezés külhoni támogatói a korlátozás két előnyét is emlegetik: ha az adatforgalom limitált, a felhasználók nem töltenek le mindent "ész nélkül", illetve nem hagyják azt sem, hogy mások fájlokat töltsenek le a számítógépükről. Kétségtelen tény, hogy a KaZaA vagy Grokster alkalmazások használata a sávszélesség zabálásával jár, s persze az is az új trend ideológiáját támasztja alá, hogy a fájlcsereberék a legritkább esetben szólnak legális szoftverek, fájlok hálózati áramoltatásáról.

A modemes kapcsolat sebességét jócskán meghaladó szélessávú internetkapcsolat ugyan nem ad felhatalmazást az illegális tartalmak letöltésére, ám az internetszolgáltak marketingeseinek néhány évvel ezelőtti munkája most érezhetően visszafelé sült el: korábban azzal népszerűsítették a kábelnetes, de különösen az ADSL szolgáltatásokat, hogy az előfizetők multimédiás tartalmakhoz kapnak gyors és korlátlan hozzáférést.

A bármely nagyvonalúan megszabott adatforgalmi limittel azonban minden jónak véget vethetnek a szolgáltatók. Ha csak a legálisan elérhető tartalmakra kíváncsi az előfizető, az állandó netrádiózás és a honi internet használatnak nem kis lökést adó valóságshow-k anyagainak letöltögetése, de akár netes sportközvetítések figyelése vagy internetes oktatóanyagok gyűjtése is hamar felemészti a havi adatforgalmi porciót -- persze mindezt a normál böngészés és e-mailezés mellett.

[oldal:Hazánkban sem ismeretlen a forgalmi korlát]

Idehaza sem ismeretlen az adatforgalmi korlátozás fogalma. Vannak olyan kábeltévés szolgáltatók, melyek megalakulásuktól kezdve úgy strukturálták díjcsomagjaikat, hogy kisebb havidíjért korlátozott forgalmat engedtek, melyen felül az adatforgalom függvényében külön díjat kellett fizetni. Ilyen díjcsomagokat találni -- többek közt -- a Datatrans, Sédnet és a Cory-Net kínálatában, valamint -- mint a közelmúltban kiderült -- a UPC chello díjcsomagja is a kezdetektől tartalmazta a forgalmi korlátozás lehetőségét.

A notórius letöltögetők a legtöbb esetben az adatforgalmi plafon elérését követően külön díjért (a kanadai cég esetében 100 megabájtonként 80 cent) tovább folyathatják gépükre a bájtokat. A legtöbb hazai szolgáltató is ezt a módszert alkalmazza, 10-50 forintokat kérve megabájtonként. A másik módszer szerint -- ennek megfelelően alakították ki a UPC chellóját is -- a limit elérésekor többszöri figyelmeztetést követően egy 64 kbps sebességűre csökkentett, az előfizetők által egymás közt csak büntetővonalnak nevezett csatornára tereli át a szolgáltató a túltöltőket.

Míg az egyik esetben az előfizető dönt arról, hogy mennyit áldoz a túltöltésre, a chellósoknál a szolgáltató húzza meg az eddig és ne tovább határát. Igaz, a kétféle stratégia a limit tekintetében is jelentős különbségeket mutat: míg a megabájtonként fizető ügyfeleknek a havidíjba 1-2 gigabájt szabad forgalom engedélyezett, a drasztikusabb megoldást választó UPC ennek a többszörösét, 15 gigabájtot szabott plafonként.

Ugyanakkor az adatforgalmi korlát a szélessávú technológiák közül hazánkban egyelőre csak a kábeles és a mikrohullámú szolgáltatásokat érinti, az ADSL hozzáférések szinte kivétel nélkül korlátlanok. Egyelőre egy limitált csomag létezik, az Enterneté, amely jóval a piaci ára alatt nyújtott, ám időben korlátozott ADSL hozzáférésének árát 20 órás szabad netezést követően percenként 2 forinttal (ám naponta legfeljebb 150 forinttal) fejeli meg.

Az új trend azért jelent veszélyt a nagyforgalmúnak nyilvánított internethasználókra, mert épp az ADSL hozzáféréseket korlátozza. Hazánkban az otthoni felhasználók számára a sávszélességet egyelőre még nem mérik bőkezűen a szolgáltatók: míg Magyarországon a 384 kbps letöltési és 64 kbps feltöltési sebesség a jellemző, tőlünk nyugatabbra nem ritka a 1024/768-as díjcsomag, melyen már könnyebben fogást találnak a korlátozást szorgalmazók.

Bár a korlátozást az internetszolgáltatók kapacitásuk optimális kihasználására való törekvéssel indokolták, nem kétséges, a zeneipar érdekeinek és jogdíjainak védelmére alakult szervezetek örvendeznek a kezdeményezés hallatán. A szerzői jogok, valamint a zenei kiadók hazai szervezetei azonban egyelőre nem érdeklődnek az illegális letöltések korlátozásának hasonló megoldásai iránt.

[oldal:Jogvédők és szolgáltatók]

Az Artisjus szerzői jogvédő iroda jogi főosztályától kapott tájékoztatás szerint a szervezet a legnagyobb felhasználók jogosításával kapcsolatban, s ebben az esetben is csak jogilag megalapozott és egyértelmű helyzetekben lép fel. Az elektronikus kereskedelmi törvényben lefektetett úgynevezett értesítési és eltávolítási eljárást (melynek lényege, hogy a webtárhely szolgáltatójának felszólításra el kell távolítania a kérdéses anyagokat, ha azok illegális voltát a felszólítást küldő bizonyítani tudja) edig csak kivételes esetben alkalmazta.

A szervezet szerint a fájlcserélő szolgáltatások külföldi jogi megítélése nem egyértelmű, ezért az ezzel kapcsolatos álláspontja kialakításával kivárja a nemzetközi fejleményeket. Lapunk kérdésére, hogy az adatforgalmi korlátozás bevezetésével kapcsolatban tervezik-e az internetszolgáltatókra való ráhatást, az Artisjus válasza egyértelmű nem volt.

Az Artisjus nem figyeli az internetet, ellenben a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (MAHASZ) "nyomozócsoportja" -- melynek tagjai folyamatosan ellenőrzik a piacokat, lemezboltokat -- a hazai weboldalakon is rajta tartják a szemüket. Mint Jeszenszky Zsolt, a MAHASZ munkatársa lapunknak elmondta, bár a magyar piac kisebb, így a fájlcserélő szolgáltatások és a webről letölthető mp3-ak miatt -- összegben kifejezve -- nem éri a hazai kiadókat akkora veszteség, mint a tengerentúlon, ám épp a szűk piac miatt jobban megérzik a kieső bevételeket a magyar kiadó- és terjesztő vállalkozások.

Noha arról, hogy az internetes keresztül mekkora veszteség éri a hazai kiadókat és terjesztőket, még csak becsült adat sincs, Jeszenszky elmondása szerint a kifejezetten internettel összefüggő esetek a nyomozócsoport munkájának felét- harmadát adják. A MAHASZ meglátása szerint bár az internet -- különösen a szélessávú hozzáférés-típusok -- Magyarországon kevésbé elterjedt, a felhasználók mégis aktívabbak a tőlünk nyugatabbra csereberélgető júzereknél. Ezt az Európa keleti és nyugati fele közti eltérő mentalitással, fogyasztói kultúrával magyarázza: míg nyugaton még csak-csak előfordul, hogy megvásárolják az előzőleg mp3-ban megszerzett albumot, ez hazánkban már kevésbé valószínű.

A nehezen becsülhető, mégis jelentősnek tartott veszteségek dacára a MAHASZ sem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy rábírja az internetszolgáltatóat: keskenyítsék a sávszélességet, vagy vezessenek be adatforgalmi korlátot. A szövetség stratégiája inkább az, hogy az interneten biztosítsanak hozzáférést a hazai kiadók által menedzselt együttesek számaihoz jogtisztán, mp3 formátumban. Ennek megvalósulása azonban messze van -- legkorábban 2003 második felében körvonalazódik majd a jogtiszta mp3-ak letöltőhelyének létrehozása.

A két hazai ADSL "nagykereskedő" óvatosabb válaszokat adott. A Matáv sajtóosztályán arra a kérdésünkre, hogy 2003-ban várhatók-e adatforgalmi korlátos ADSL díjcsomagok, azt a választ a kaptuk, hogy ilyesmit a vállalat egyelőre nem tervez, ám a sajtóosztály munkatársa azt is hozzátette: nem szívesen nyilatkoznak a terveikről. A Vivendi sajtóreferense, Bartkó Mária szerint nem kizárt, hogy cégük új díjcsomagként bevezessen adatforgalmi korlátozást is tartalmazó hozzáférést, ám nem az amerikai okok miatt, hanem ha a piacon ilyen igény merülne fel. A tervek szerint ha sor kerül ilyen díjcsomagok értékesítésére, úgy -- a kanadai példához hasonlóan -- az adatforgalmi plafon elérése után külön díjat számláznának az előfizetőnek. Mint nagybani viszonteladók azonban csak akkor vezetnék be ezt a csomagot, ha a Matáv is előrukkolna ilyen lépéssel.

A legnagyobb kábeles internetszolgáltatók közül sem az Axelero, sem a TVNET nem tervezi, hogy az internetezésnek forgalmi limitet szabjon. A TVNET tájékoztatása szerint olyan értelemben nem tervezik megváltoztatni a díjcsomagok tartalmát, hogy az adatforgalmat korlátozzák, ám Kernya Izabella a cég munkatársa leszögezte: mint minden versenyhelyzetben működő és a jelentős kapacitásokat vásárló vállalat folyamatosan alkalmazkodni fognak a piaci helyzethez. Pohly Ferenc, az Axelero sajtófőnöke szintén úgy nyilatkozott, hogy egyik hozzáférés-típusnál sem tervezik az adatforgalmi korlátozás bevezetését.

Bár látható, hogy a kanadai kísérlet egyelőre nem ihlette meg sem a honi szolgáltatókat, sem azokat az érdekvédő- érdekképviseleti szerveket, melyek tagjainak a legnagyobb fejfájást okozzák a fájlcserélő szolgáltatások, a jövőt sokkal inkább a piac határozza meg, mint a letöltendő fájlok nagysága és jogtisztasága. Ma még úgy tűnik, ahol eddig is korlátlan volt a szélessávú hozzáférés, ott a jövőben is az lesz, ám elegendő, hogy az internet-ipar szereplői közül csak egy úgy döntsön: korlátoz, már a dominóeffektushoz hasonlóan átveszik az "erőhatást" a kisebb szereplők is.

Szólj hozzá a fórumban!

Szerkesztőségi csapatunkba padavanokat keresünk, akik hozzánk hasonló elveket vallanak a tájékoztatásról és nyitottak az éles kiképzésre.

a címlapról

Hirdetés

Online, 24 órás, haladó Kubernetes képzést indítunk, most early bird kedvezménnyel!

2021. július 26. 22:47

A 8 alkalmas tanfolyam tökéletes választás lehet azoknak a szakembereknek, akik teszt jelleggel már használnak Kubernetest és általános ismeretekkel is rendelkeznek, de vagy nem a mindennapok szintjén, vagy éles környezetbeli elvárások nélkül. A képzéshez most 2in1 akció keretében 24 órás alapozó képzés is elérhető!