SiS Xabre 400: az ígéretes kísérlet

A tajvani SiS ugyan nem tekinthető új szereplőnek a grafikus chipek piacán, hiszen a vállalat évek óta gyárt integrált és önálló grafikus processzorokat, e termékeivel azonban eddig nem sikerült magát belopnia a felhasználók szívébe. Ez többek között annak volt köszönhető, hogy korábbi önálló grafikus chipjei, így például a SiS300, a SiS305 és a SiS315, a konkurensek termékeihez képest késéssel kerültek piacra, nem voltak hozzáférhetőek nagy tételben és bizony a drivertámogatás sem volt kielégítő. Hiába, a videochipek piaca a maga hathónapos termékciklusával az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a számítástechnika világában, ahol a nagyok közé felnőni és még inkább e csoportban hosszú távon megmaradni nem egyszerű feladat.

A SiS azonban láthatóan nem adja fel egykönnyen. A cég az idei CeBIT-en mutatta be új GPU-architektúráját, melyet -- szakítva a korábbi fantáziátlan, sorszámokat felvonultató elnevezésekkel -- Xabre (SiS330) névre keresztelt. Az új termék körüli nagy felhajtás is jelezte, hogy a vállalat, illetőleg annak pr osztálya most a korábbiaktól eltérő stratégiát követ majd a Xabre sikerre vitele érdekében. A SiS dedikált honlapot hozott létre az új GPU számára, melynek specifikációi hemzsegtek az egyes technológiákat leíró misztikusnál misztikusabb elnevezésektől. És a lelkesedés nem volt alaptalan, hiszen a Xabre akkor még a piacon egyedüliként kínált teljes DirectX 8.1-kompatibilitást elérhető áron, azaz a legnagyobb forgalmat bonyolító mainstream szegmensben.

A cég végül április végén egy teljes Xabre termékcsaládot jelentett be:

Terméknév	Kódnév	GPU órajel	Memória órajel	Memóriabusz
Xabre 80	SiS328	200 MHz	333 MHz DDR	64 bit
Xabre 200	SiS332	200 MHz	333 MHz DDR	128 bit
Xabre 400	SiS334	250 MHz	500 MHz DDR	128 bit
Xabre 600	SiS336	275 MHz	600 MHz DDR	128 bit

Ezek közül azonban csupán a Xabre 400 került piacra még a nyár elején, míg a Xabre-család további tagjainak megjelenését a cég feltehetően ennek sikerétől tette függővé. Azonban minthogy időközben az ATI is piacra dobta hasonló árkategóriás Radeon 9000 chipjét, valamint itt kopogtat már a Trident XP4 grafikus processzora is, kétséges, hogy a további Xabre-változatok napvilágot látnak.

[oldal:Az elmélet]

A SiS píárosai láthatóan örömüket lelték a Xabre-be zsúfolt technológiák elnevezésében. Így születtek meg az olyan, nem csupán első látásra vadnak tűnő kifejezések, mint a Frictionless Memory Control (FMC), amely egy nem részletezett memóriasávszélesség-kimélő technológiát takar; a Pixelizer motor, amely tulajdonképpen a chip pixel shader egységének rafináltabb elnevezése, vagy a MotionFixing videoprocesszor, amely a videofájlok lejátszásának hardveres gyorsításáért felelős.

Ugyanakkor amikor az alkalmazott technológiák részleteiről kellett volna szólni, a SiS meglepően szűkszavú volt. Így pontosan nem tudható, hogy a Xabre miként takarékoskodik a memória-sávszélességgel, noha korábbi pletykák arról szóltak, hogy PowerVR Kyróhoz hasonlatos tile alapú megoldást használ. Szintén nem világos, hogy a hangzatos Jitter-Free Anti-Aliasing valójában milyen technológiát takar. A hivatalos anyag szerint "mind a szoftver, mind pedig a hardver" részt vesz a supersampling elven működő AA megvalósításában, ugyanakkor -- amint az a későbbi teljesítménytesztek bizonyítják -- inkább szoftveres megoldásnak tűnik.

A chip sallangok nélküli specifikációit az alábbi táblázatban foglaltuk össze a hasonló árkategóriát képviselő versenytársakéival összehasonlítva:

	Xabre 400	Radeon 9000 Pro	GeForce4 MX440
Chip órajele	250 MHz	275 MHz	275 MHz
Futószalagok	4	4	2
Textúrázó egységek	2	1	2
Fill rate (MTexel/s)	2000	1100	1100
Fill rate (MPixel/s)	1000	1100	550
Memóriabusz	128bit DDR	128bit DDR	128bit DDR
Memória órajele	500 MHz DDR	550 MHz DDR	400 MHz DDR
Memória mérete	64 MB	64 MB	64 MB
Sávszélesség	8200 MB/s	8800 MB/s	6400 MB/s
Vertex Shader	1.1 (szoftver)	1.1	1.1(?)
Pixel Shader	1.3	1.4	-
Megjelenítők száma	2	2	2
RAMDAC	375 MHz és 160 MHz	400 MHz (x2)	400 MHz (x2)

Említést érdemel még, hogy a Xabre400 az első olyan grafikus processzor, amelyik támogatja az AGP 8X felületet. Amint az ismert, az AGP 8X interfész visszafelé kompatibilis az AGP 4X technológiával, azonban annál kétszer gyorsabb, 2,1 Gbyte/sec adatáteresztő képességgel bír.

Sajnos a Xabre nem működik együtt zökkenőmentesen a VIA lapkakészletre épülő alaplapokkal. Így a VIA KT400-nál és P4X400-nál régebbi lapkákra épülő VIA chipes alaplapokban a Xabre automatikusan 2x AGP-re vált a kompatibilitás és a stabil működés biztosítása érdekében. Ezt magunk is tapasztalhattuk: a teszt során használt KT333-as lapban csupán 2x AGP beállítással működött a kártya, ahogy -- meglepetésünkre -- nForce chipkészletes lapunkban is.

Ettől a problémától eltekintve a chip specifikációi papíron igen versenyképesnek tűnnek, lássuk, vajon a gyakorlat igazolja-e a várakozásokat.

[oldal:...és a gyakorlat]

A Xabre egyik leggyengébb pontja feltehetően a mellékelt driverekben rejlik. A vállalat programozói láthatóan nem a demokratikus elvek mentén építették fel világnézetüket, a meghajtók ugyanis gyakorlatilag semmiféle választási lehetőséget nem kínálnak a felhasználó számára. Valójában olyan érzésünk volt, mintha egy klasszikus 2D gyorsítókártyát telepítettünk volna, hiszen akárcsak a kiérdemesült S3 vagy Tseng kártyák esetében, itt sem lehet elveszni a felkínált opciók tengerében.

Tessék választani!

A nosztalgikus érzés mellett azonban ez a hiányosság egyéb kellemes érzéseket aligha kelthet. A driver által felkínált opciók gyakorlatilag kimerülnek a gamma- és overlay-beállításokban, valamint a két kijelző konfigurálásában. Semmiféle 3D-s funkciót nem érhetünk el, ahogy a kártya által egyébiránt támogatott FSAA sem kapcsolható ki vagy be.

Pedig éppenséggel érdemes lenne ezeket a lehetőségeket is a felhasználóra bízni, mert az alapértelmezett beállításokkal a kártya képe nem az igazi 3D-ben. Amint azt már kimutatták, a Xabre -- a teljesítmény növelése érdekében -- rossz minőségű bilineáris szűrést alkalmaz alapbeállításokkal. Ugyan ezen lehet segíteni egy regisztrációs bejegyzés módosításával, azonban sajnálatos, hogy erről a gyártó nem szól -- feltehetően azért, mert a jobb képminőséggel teljesítményromlás párosul.

Az pedig kifejezetten kiábrándító, hogy az FSAA beállítására sincs lehetőség. A cég korábban készített egy 3D Wizard elnevezésű segédprogramot, mellyel néhány opció -- így az FSAA is -- elérhetővé válik, azonban kérdésünkre a gyártó közölte: nem véletlenül nem találtuk a cég honlapján, ezt ugyanis már nem kínálják a végfelhasználóknak. Pedig a 3D Wizardban elérhető néhány funkció (sztereó szemüveg támogatása, FSAA, tuning) jobb helyeken a gyári driverek alaptartozéka kellene, hogy legyen.

Kincs, ami nincs

És ha már a kártya kevéssé előnyös tulajdonságainál tartunk, érdemes szólni arról is, hogy DVD-lejátszásnál is igen randa a kép minősége. Gyaníthatóan a MotionFixing motor szűrési eljárásain is lehetne még javítani, ugyanis hardveres gyorsítás bekapcsolása és az eredetinél nagyobb képméret esetén a kép igen pixelessé válik, mintha a chip semmiféle szűrést nem alkalmazna a lejátszás során. A képminőség láthatóan rosszabb, mint a szintén gyenge videós képességekkel bíró NVIDIA GPU-k esetében.

A kártya javára írandó azonban a valóban kristálytiszta 2D-s kép, valamint az, hogy 3,3 ns-os memóriamodulokkal szerelték, ami elméletben lehetővé teszi a gyári 500 MHz-es memóriasebességnél jóval magasabb órajel elérését is. Ám mint Esterházy óta tudjuk: "Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson."

[oldal:Játéktesztek 1.]

Tesztünkben a papíron közel azonos képességű és azonos árkategóriájú GeForce4 MX440 és Radeon 9000 Pro szállt ringbe a SiS új grafikus processzorával. A tesztprogramokat maximálisan 1280x1024-es felbontásban használtuk, ennél magasabb régiókban ugyanis e kártyák már nem tudnak játszható sebességet produkálni. Mindhárom kártyát az alábbi tesztkonfiguráción teszteltük (a korábban ismertetett problémák miatt a Xabre 2x AGP beállításokkal működött, míg a többi kártya 4x AGP módban):

Hardverkörnyezet
Processzor	AMD Athlon XP 2100+ (1,733 GHz)
Alaplap	MSI KT3 Ultra (VIA KT333)
Memória	256 Mbyte Kingmax DDR333 SDRAM
Merevlemez	Seagate Barracuda ATA III 20 Gbyte
Videokártya	SiS Xabre 400
	ATI Radeon 9000 Pro
	Albatron GeForce4 MX440
Szoftverkörnyezet
Operációs rendszer	Microsoft Windows XP Professional
Driverek	NVIDIA Detonator XP (40.41)
	ATI Catalyst 2.3
	Xabre Performance driver (v. 3.050.50)
	VIA 4-in-1 4.43
Tesztprogramok	3DMark2001 SE
	Quake3: Arena v.1.17
	Comanche 4
	Unreal Tournament 2003 demó

A már jól bevált 3DMark 2001 SE 330-as buildje támogatja a szoftveres vertex shadert használó Xabre kártyát is. Alapértelmezett, 1024x768-as felbontásban, 32 bites színmélység mellett a versenyzők a következőképpen teljesítettek:

3DMark 2001 SE (330)

A 3DMark 2001 futtatásakor érdekes tapasztalattal lettünk gazdagabbak: a vertex és pixel shader egységgel nem rendelkező GeForce4 MX440 "Pure Hardware T&L" beállításokkal futott, míg a Xabre meglepetésünkre a DirectX 7-kompatibilis kártyákra jellemző "D3D Hardware T&L" opcióval. Természetesen ennek ellenére a GeForce4 MX-en nem futottak le a pixel shadert igénylő tesztek, míg a Xabre 400-on igen. Sajnos azonban a kártya pixel shader teljesítménye igen gyenge, a shadereket használó programrészek láthatóan szaggattak. Ettől, valamint a gyenge EMBM-teljesítménytől és -minőségtől eltekintve a Xabre jól teljesít Direct3D alatt.

	Xabre 400	Radeon 9000 Pro	GeForce4 MX440
Car Chase LD	127,4	107	111,3
Car Chase HD	47,4	49,9	47,5
Dragothic LD	98,7	119,5	105,5
Dragothic HD	54,3	64,6	50,4
Lobby LD	106,9	118,6	107,2
Lobby HD	51,9	56,9	53,2
Nature	21,9	40,6	--
Fill Rate Single (Mtexel/s)	451,6	683,4	440,1
Fill Rate Multi (Mtexel/s)	1666	1087,2	839,3
High Polygon Count (1 light)	27,1	21,6	31,2
High Polygon Count (8 light)	7,8	5,0	6,5
EMBM	33,4	142,3	--
DOT3 BM	86,6	83,3	71,8
Vertex Shader	49,8	79,4	50,7
Pixel Shader	25,6	113,3	--
Advanced Pixel Shader	15,1	78,1	--
Point Sprites	7,9	18,4	9,6

A Quake3: Arena tesztjét maximális beállításokkal, 32 bites színmélység és trilineáris szűrés mellett futtattuk. A tesztek során a hangot kikapcsoltuk.

Quake3: Arena (v.1.17)

A Xabre teljesítménye alapértelmezett textúrabeállításokkal (azaz gyengébb képminőség mellett) kimagasló: magasabb felbontásokban gyorsabb, mint a kategória bajnokának tekinthető Radeon 9000 Pro.

Szintén Quake3 alatt vizsgáltuk a kártya anti-aliasing teljesítményét. Performance beállítás mellett sajnos a kép igen homályos, míg a közepes és Quality opciót választva gyakorlatilag azonos, ámde jó képminőséget kapunk. Hogy az utóbbi kettő között mi a különbség, sem mi, sem a tesztek nem tudják megmondani.

Quake3: Arena (v.1.17)

Amint látható, az AA bekapcsolásával a Xabre teljesítménye legjobb esetben is közel 60%-kal esik vissza, ezért a Quake3-nál újabb játékok esetében ez a lehetőség gyakorlatilag nem használható. Tény, hogy a 3D Wizard híján a felhasználók nem is eshetnek kísértésbe.

[oldal:Játéktesztek 2.]

A teszteket két korszerűbb játékkal folytatjuk. A Comanche 4 elméletben kihasználja a DirectX 8.x egyes lehetőségeit, azonban -- akárcsak a GeForce4 MX esetében -- a Xabre-ön sem használta a shadereket. Ez az opció kizárólag a Radeon 9000 Pro esetében volt elérhető. A tesztet 32 bites színmélység mellett futtattuk.

Comanche 4

Új szereplő tesztünkben a nemrég megjelent Unreal Tournament 2003 demó, amely komoly kihívást jelent a videokártyák számára. A programot 32 bites színmélységben, maximális beállítások mellett futtattuk.

Unreal Tournament 2003 demó 800x600

Unreal Tournament 2003 demó 1024x768

Unreal Tournament 2003 demó 1280x960

A grafikonok magukért beszélnek, csupán annyit érdemes megjegyezni, hogy a Xabre még 800x600-as felbontásban sem volt képes teljesen szaggatásmentesen futtatni a valós játékhelyzetet emuláló Botmatch teszteket.

[oldal:Végítélet]

A Xabre, amint az látható, problémamentesen elboldogul a legtöbb játékprogrammal, míg OpenGL alatt a teljesítménye kimagasló. Mégis úgy érezzük, hogy egy kiegyensúlyozatlan termékről van szó. A jó teljesítmény eléréséhez ugyanis kompromisszumként be kell érnünk gyengébb képminőséggel; a chipben található pixel shader egység, de valójában úgy tűnik, mintha másért sem lenne ott, mint hogy a 3DMark 2001 lefusson rajta; és ugyan a Xabre támogatja az anti-aliasing effektust, gyakorlatilag a jelentős teljesítménycsökkenés miatt ez nem alkalmazható. Mintha a cég mérnökei mindent belepakoltak volna a chipbe, amit szükségesnek gondoltak, ám az egyes funkciók egyike sem tökéletes.

További komoly problémát jelent a driverek igen gyenge minősége. Hiszen nem arról van szó -- mint általában --, hogy a korai driverek miatt a teljesítmény nem megfelelő, vagy itt-ott tapasztalható egy-egy zavaró hiba. Nem, a Xabre teljesítménye kielégítő, azonban a felhasználónak gyakorlatilag nincs beleszólása abba, hogy a grafikus processzor mit, miként csinál. Ez pedig aligha elfogadható. Félő, azért a választható opciók e szűkössége, hogy a Xabre alapú kártyák a puszta számok tükrében jobban mutassanak a konkurens termékekkel való összehasonlításban.

Tovább csökkenti a Xabre vonzerejét, hogy azonos áron megvásárolható az ATI Radeon 9000 (Pro) videokártyája, amely a teljesítménytesztek legtöbbjében maga mögé utasítja, és emellett mentes mindazon gyermekbetegségektől, melyek a Xabre-t jellemzik.

A Xabre mindezek ellenére ígéretes termék. Ha a gyártó úgy dönt, hogy decens meghajtókat ír hozzá és egyben csökkenti az árát, jó vétel is lehet. Jelenleg azonban aligha ajánlható. Ám ha a cég ezen az úton haladva folytatja grafikus processzorainak fejlesztését és tanul korábbi hibáiból, előbb-utóbb képes lesz beleszólni a nagyok versenyébe.

Szólj hozzá a fórumban!

A Xabre 400 videokártyát az SiS-től kaptuk tesztelésre.
Köszönjük!