Szerző: Barna József

2002. július 22. 21:27

Valami újat húztunk: Albatron KX400+

A tajvani Albatron Technology alig néhány hónapja dobta piacra első alaplapjait és videokártyáit. E tesztünkben a cég egyik első termékét, az AMD Athlon és Duron processzorokhoz szánt Albatron KX400+ alaplapot vesszük szemügyre, és egyben madárjóslás útján igyekszünk megfejteni, hogy a cég számára mit hozhat a jövő.

A tajvani Albatron Technology neve nemcsak hazánkban cseng ismeretlenül: a cég ugyanis annyira új szereplőnek számít az alaplap- és videokártya-piacon, hogy a világnak még nem volt ideje megismerni (ez is mutatja, hogy vannak olyan területek a számítástechnikában, ahol legalább lemaradás tekintetében versenyben vagyunk a Nyugattal). A gyártó első termékei az elmúlt hónapban kerültek kereskedelmi forgalomba, ahogy a szaksajtóban is alig néhány hete olvashatunk ismertetőket, teszteket ezekről.

Az Albatron anyavállalata, a Chun Yun Electronics 1984-ben alakult, ám egészen 2002 elejéig kizárólag multimédiás monitorokat, megjelenítőket és kivetítőket forgalmazott. Azonban tavaly csatlakozott a céghez a világ egyik legnagyobb alaplapgyártó cégének, a Gigabyte-nak az egyik alapítója, Jack Ko (aki 2002-től egyben a vezérigazgatói pozíciót is betölti), és úgy döntött, tehetséges mérnököket maga köré gyűjtve létrehoz egy, a felhasználók igényeit szem előtt tartó, egyedi termékekkel jelentkező újabb vállalatot, és ismét ringbe száll az igen kiélezett alaplappiacon.

A cég első alaplapjait a tavaszi CeBIT kiállításon mutatta be, ám néhány hónapnak el kellett telnie addig, míg a kézzelfogható termékek valóban kézzel foghatóvá váltak. Az Albatron kínálatában azóta számos, Intel Pentium 4 és AMD Athlon/Duron processzorokhoz szánt lap is feltűnt, ezek nagy része azonban érthető módon a tajvani chipgyártók, így a VIA és a SiS olcsóbb termékeire épül, noha újabban a cég épít alaplapokat Intel i845E és i845G chipkészletekre is. Májusban pedig az ambiciózus terjeszkedés jegyében az Albatron bejelentette, hogy NVIDIA chipes videokártyákkal is igyekszik majd a jövőben erős konkurenciát teremteni a számos ismert és kevésbé ismert multimédiás gyártónak.

A cég azon túlmenően, hogy jelentős erőforrásokat öl a termékfejlesztésbe, nemzetközi terjeszkedésbe kezdett. S miután márciusban 1,5 millió fontos beruházással létrehozta nagy-britanniai leányvállalatát, májusban újabb fiókvállalat nyitott meg Németországban. Az agresszív nemzetközi jelenlét kulcsfontosságú lehet az Albatron számára ahhoz, hogy a számos nagy múltú gyártóval felvehesse a versenyt. A cég már korábban kirendeltségeket hozott létre Észak-Amerikában és Hollandiában. A jelentős beruházások fedezésére 200 millió új tajvani dollár értékben átváltható részvények kibocsátását is tervezi.

Minthogy csupán most kezdte meg működését, vezetői arra számítanak, hogy a második negyedévben a forgalom az első negyedéves eladásoknak több mint duplájára nő. Egyelőre az Albatron a SiS 650GX integrált chipkészletére, valamint a VIA KT333 lapkakészletre épülő alaplapokat forgalmaz. Ez utóbbi típusból, a KX400+-ból becslések szerint májusban 1000 darab kelt el, míg a júniusban már jóval nagyobb forgalmat várt a cég.

Nem titok, hogy a cég névadója a "vizek nagy madara, mely szárnyán kalandra száll"*, az albatrosz. A vezetőség azt reméli, hogy az Albatron is az albatrosz bátorságával és állhatatosságával lesz képes az igen kompetitív iparágban egyre magasabbra szárnyalni. Az AMD Athlon és Duron processzorokhoz szánt Albatron KX400+ alaplap bemutatásával annak igyekszünk utána járni, hogy milyen esélyekkel is indul útjára e fehér madár.

Charles Baudelaire: Az albatrosz, Tóth Árpád fordítása után igen szabadon.

[oldal:Az ifjú versenyző]

Az Albatron első, nagy dirrel és dúrral beharangozott lapja a KX400+ nevet kapta. E névválasztás azonban semmiképpen sem mondható szerencsésnek, még akkor sem, ha a mágikus 400-as szám, bármit jelentsen is, a cég marketingeseinek célját beteljesítve némi vásárlóvadító vonzerőt valóban magában hordoz a 333-asok tengerében. Ám valójában sem KX-ről, sem 400-ról nincsen szó.

Az alaplap ugyanis a VIA KT333 lapkakészletre épül, és így hivatalosan legfeljebb csak DDR333 szabványnak megfelelő memóriamodulokat támogat. Nem hivatalosan pedig egészen pontosan annyira támogat ennél gyorsabb modulokat, amennyire az összes többi, tuninglehetőséggel megáldott KT333-as lap. Tény azonban, hogy túlhajtással -- minőségi processzor és memória használata esetén -- valóban elérhető a DDR400 által specifikált sebesség is, sőt még annál több is.

A KX400+ egyébiránt nem bővelkedik extra szolgáltatásokban, néhány izgalmas és hasznos funkciótól eltekintve (ezekre hamarosan kitérünk). Ez azt jelenti, hogy a VIA KT333 north bridge és a VT8233A south bridge nyújtotta lehetőségekben ki is merülnek a lap képességei. Így nincs se RAID- vagy USB 2.0-, se hálózati vagy FireWire-vezérlő, sem pedig hatcsatornás hangchip. Ez azonban nem feltétlenül hendikep, hiszen számos felhasználó amúgy sem használja ezeket az integrált lehetőségeket; arról nem is beszélve, hogy a KX400+ nem a nagy gyártók full extrás termékeivel száll versenybe, hanem sokkal inkább az ECS által uralt alsó-középkategóriás lapokkal, és -- ami nem mindegy -- ez az árában is tükröződik.

A lapon 1 4x AGP, 6 PCI és 1 CNR csatlakozó található, a memóriamodulok részére pedig 3 DIMM foglalat. Ez utóbbiakba összesen 3 Gbyte-nyi DDR333 modul helyezhető. Ennyiben tulajdonképpen ki is merülnek a lap alapvető szolgáltatásai. No de nézzük meg, milyen egyéb, kevésbé nyilvánvaló feature-ökkel találkozhatunk még!

[oldal:A ficsúrok]

Az Albatron számos jópofa és nem mellesleg hasznos funkcióval látta el egyik első alaplapját, sőt e szolgáltatások a cég ígérete szerint minden Albatron-lap alaptartozékai lesznek. És noha hasonló megoldásokat számos nagyobb gyártó termékeinél is megszokhattunk már, mindenképpen szimpatikussá teszi a feltörekvő titánt, hogy a felhasználók igényeit a kezdetektől fogva igyekszik szem előtt tartani.

Voice Genie

DIP
Angol nyelv és Rescue BIOS beállítva

A beszélő dzsinn az esetlegesen nem szakszerű összeszerelés miatt adódó hibák lokalizálásában nyújt segítséget. A rendszer kellemes női hangon tudatja velünk, ha valami nincs rendben az alkatrészek körül; azt pedig, hogy milyen nyelven (angol, német, kínai vagy japán) tegye ezt, egy DIP-kapcsoló segítségével állíthatjuk be. A magyar nyelvi opció hiánya ugyan egyesek duzzadt nemzeti öntudatát sértheti, de én úgy gondolom, a fiatal gyártó bocsánatot érdemel hazánk világnyelvének mellőzése miatt. Majd ha idővel átlátják a piac valódi dinamizmusát és geográfiáját, felismerik, hogy érdemes magyarrá honosított dzsinnt is szolgálatba állítani, hiszen hazánk vásárlóereje -- ha Kínáét nem is -- Trinidad és Tobagóét bizonyosan meghaladja; igaz, nekik meg jobb futballcsapatuk van. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy kínai hibaüzeneteket hallgatni kifejezetten szórakoztató, még ha hasznosnak -- legalábbis az én esetemben -- aligha mondható.

De hogy tárgyunkról is szóljunk: a Voice Genie kifogástalanul működik. Amennyiben például nem illesztünk memóriamodult az alaplapba, vagy illesztünk ugyan, de nem teljesen szabályszerűen, a dzsinn a gép bekapcsolása után azonnal figyelmeztet bennünket: "Your memory may have a problem!" És így megy ez a videokártyától kezdve a további bővítőkártyákon át egészen a merevlemezig.

BIOS Mirror

A KX400+ rendelkezik a BIOS-frissítések kapcsán komplexusokkal küzdő felhasználókra stresszoldó hatást gyakorló, biztonsági BIOS-funkcióval. E szolgáltatás akkor lehet hasznos, ha frissítés közben valamilyen okból (pl. áramkimaradás) kifolyólag hiba lépne fel, vagy éppen vírus kerülne a BIOS-ba. A Gigabyte és az AOpen* termékeinél találkozhattunk hasonló megoldással, hogy ti. két EPROM chip található az alaplapon, melyek egyike szent és sérthetetlen, és egy garantáltan működő BIOS-verziót tartalmaz.


Két BIOS egy csárdában

Szerencsés véletlen folytán természetesen ezt is kipróbáltuk. Az Albatron által számunkra elküldött -- és a cég állítása szerint nagyobb teljesítményt ígérő -- béta BIOS ugyanis némileg rakoncátlanul viselkedett, ezért rövid ismerkedés után a DIP-kapcsoló átállításával a rescue BIOS-t hívtuk segítségül. Rescue módban természetesen problémamentesen frissíthetjük azt a BIOS-változatot, mellyel akár mi, akár az alaplap nincs megelégedve, miközben az érinthetetlen menedék-BIOS -- hiszen ez a dolga -- nem változik meg.

*Az AOpen DIE-HARD BIOS szépséghibája ugyanakkor, hogy a cégtől csupán pénzért rendelhető meg a rescue EPROM, azaz nem alaptartozéka az AOpen-lapoknak.

[oldal:A ficsúrok II.]

Amióta az AMD -- többek között az erősen vitatható módszertan mentén készült Tom's Hardware videónak köszönhetően -- megköveteli az alaplapgyártóktól, hogy olyan hardveres védelmet szereljenek termékeikre, amely megakadályozza a valóban forrófejű Athlon processzorok túlmelegedését, netán elégését a hűtés meghibásodása esetén, rendkívül kíváncsi voltam arra, hogy e többnyire igen hangzatos nevű megoldások a gyakorlatban miként is állják meg a helyüket. És annak ellenére, hogy a munkához használt számítógépem is rendelkezik ilyennel, eddig igyekeztem nem kísérteni az Istent.

Over Temperature Protection

Azonban természetesen a KX400+ is büszkélkedhet hasonló védelmi funkcióval. Az OTP, amelynek a látszattal ellentétben semmi köze hazánk legnagyobb pénzintézetéhez, ráadásul számos olyan opciót ígért papíron, melynek esetleges nem megfelelő működése a legváltozatosabb halálnemeket ígérte a processzor számára. Ennél édesebb csábításra nem is volt hát szükség, arról nem is beszélve, hogy egy gyakorlatilag ismeretlen gyártó első termékeinek egyikénél kockára tenni processzorunk buta életét kifejezetten pikáns izgalommal kecsegtetett.


Processzor horror

Első lépésként csupán a hűtőborda ventilátorának tápcsatlakozóját hagytam magányosan árválkodni. A rendszer ebben az esetben problémamentesen elindult, ám a POST során a következő üzenet jelent meg a képernyőn:

Minthogy nyilvánvalóvá vált, hogy a lap ellenőrzi, csatlakoztatva van-e hűtő tápkábele, ezért ezután csatlakoztattam is annak rendje és módja szerint (bár elképzelhető, hogy ennek inkább csak módja van), a hűtőbordát azonban leszedtem a processzorról, és biztos távolságba helyeztem. Az OTP-n azonban ez sem fogott ki, ugyanis ebben az esetben a rendszer egészen addig nem volt hajlandó elindulni, míg a hűtőborda a rendeltetési helyére nem került. És ez nem kevés.

Van azonban egy apró hiányossága is a védelmi rendszernek. A BIOS-ban ugyanis csupán a CPU Warning Temperature opció található meg, nincs tehát CPU Shutdown Temperature, ami a túlmelegedett processzor lekapcsolásáért lenne felelős. Márpedig a figyelmeztetés csupán azt jelenti, hogy ha az érzékelők szerint a processzor túllépi a megadott hőmérsékletet, szirénázásra hasonlító sivításba kezd a lap. De ugye ha teszem azt a gyerek például éppen a GTA3-mal játszik, ilyenkor még azt hiheti, hogy egy újabb rendőrautó eredt a nyomába, holott nem annyira a hatóságtól, mint a processzor hamarosan bekövetkező égési sérüléseitől kell tartani. Ettől eltekintve azonban a védelmi rendszer megnyugtatóan működik.

Tuning

Annak ellenére, hogy a KX400+ valóban olcsó alaplapnak számít, a BIOS-ban számos olyan beállítási lehetőséget találhatunk, melyeknek például az ECS "éppen elég az elégséges" filozófia mentén összeállított puritán BIOS-aiban nyomát sem találjuk. A memóriamodulok különféle paraméterei tetszés szerint finomhangolhatóak, ahogy természetesen a processzor nyúzására is számtalan lehetőség adott. Érdekesség például, hogy a rendszerbusz órajelét 100 és 255 MHz között bármilyen értékre állíthatjuk. A memória sebessége azonban így is a rendszerbuszétól függ: ebben az esetben az általunk használt stabil BIOS-ban csupán annak kétszeresét vagy két és félszeresét adhatjuk meg. Az újabb BIOS már lehetőséget ad egyéb rendszerbusz/memóriabusz arányok megadására is, de a bevezetőben említett stabilitási gondok miatt ezt kipróbálni nem tudtam.

A régi BIOS-nál tehát 400 MHz-es memóriasebesség úgy érhető el, ha a rendszerbuszt 160 MHz-re állítjuk be, majd a szorzót 2,5-szeresre. Sajnos DDR400-as memória híján nem volt alkalmam ezt a lehetőséget kiélvezni, a meglévő DDR333 modullal és megviselt Athlon XP 1700+ processzorommal csupán az alábbi képen látható eredményt sikerült elérnem:

Tuningról lévén szó, szólni kell még a valóban hasznos Watch Dog Timer szolgáltatásról. Ha ugyanis netán túlbuzgó magabiztossággal emeltük meg a kívánt alkatrészek sebességét, és ennek köszönhetően a rendszernek eszébe nem jutna elindulni, nem kell esetleg többször is ki-bekapcsolnunk a számítógépünket azért, hogy az alapértelmezett órajelek helyreálljanak, a házőrző eb a bekapcsolás után rögtön érzékeli a hibát, és néhány másodpercen belül alapjáraton indítja újra a rendszert.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy az alaplapon található egy JP2 elnevezésű jumpersor, mely feltehetően csupán a mérnökök feledékenységének köszönhetően maradt rajta a nyákon. Ezzel a jumperrel ugyanis a rendszerbusz sebessége állítható 100/133/166 MHz-es értékekre, de minthogy mindezt kifinomultabb módon a BIOS-ból is el tudjuk végezni, e jumper joggal érdemelheti ki a funkciótlan alkatrész megtisztelő címet.


A jumper, amint léte értelmét kutatja

[oldal:Tesztkörnyezet]

A teszt során a következő alkatrészeket, szoftvereket, illetve tesztprogramokat használtuk fel:

Hardverkörnyezet
ProcesszorAMD Athlon XP 1700+ (1,466 GHz)
AlaplapAlbatron KX400+
MSI KT3 Ultra
Memória256 Mbyte Kingmax DDR333 SDRAM
MerevlemezSeagate Barracuda ATA III 20 Gbyte
VideokártyaLeadtek WinFast GeForce3 TD
Szoftverkörnyezet
Operációs rendszerMicrosoft Windows XP Professional
DriverekNVIDIA Detonator XP (29.42)
VIA 4-in-1 4.40v
Tesztprogramok3DMark2001 SE
BAPCo SYSmark 2002
MadOnion PCmark 2002
Quake3: Arena v1.17
SiSoft Sandra 2002
SPECviewperf 7.0

Powered by Seagate

Azért választottuk a KX400+ ellenfeléül az MSI KT3 Ultra-ARU alaplapot, mert a tesztek tanúsága szerint ez az egyik leggyorsabb VIA KT333 lapkakészletre épülő lap. A KT3 Ultra-ARU számos olyan funkcióval rendelkezik, amellyel az Albatron lapja nem, így helyet kapott rajta RAID- és USB2.0-vezérlő is, de ez természetesen semmilyen mértékben nem befolyásolta a sebességteszteket.

[oldal:Szintetikus és alkalmazástesztek]

A szintetikus teszteket a már megszokott benchmarkokkal indítjuk, így előre kerül a Sandra memóriatesztje és a PCmark2002 eredményei. Az idők során sajnos nyilvánvalóvá vált, hogy a Sandrából valóban a memóriateszt az egyedüli, amely legalább összehasonlítási alapnak megfelelő eredményeket produkál, míg a PCmark2002 processzorteljesítmény-mérő rutinja csupán körülbelüli mutatót ad a CPU teljesítményéről, gyakorta azonban -- különösképpen eltérő architektúrájú processzorok összehasonlításakor -- irreleváns eredményeket hoz. Egyelőre jobb híján és természetesen a programok széles elterjedtsége, valamint az összehasonlítás megkönnyítése miatt kénytelenek vagyunk ezeket használni.

SiSoft Sandra 2002

PCmark 2002

Az alábbi táblázatban a SYSmark 2002 eredményei láthatóak. A SYSmark 2002 teszt két részből áll, az egyik során egy videókkal, képekkel, flash animációkkal fűszerezett weboldalt állít össze a számítógép, a második részben pedig különféle irodai alkalmazásokat futtat: szöveget szerkeszt, táblázatot és grafikonokat készít, prezentációt állít össze, e-mailt ír, stb.

A tesztben szereplő alkalmazások a következők:

  • Internet Content Creation:
    • Macromedia Dreamweaver 4
    • Adobe Photoshop 6.0.1
    • Adobe Premiere 6.0
    • Microsoft Windows Media Encoder 7.1
    • Macromedia Flash 5
  • Office Productivity:
    • Microsoft Word 2002
    • Microsoft Excel 2002
    • Microsoft PowerPoint 2002
    • Microsoft Access 2002
    • Microsoft Outlook 2002
    • Dragon NaturallySpeaking Preferred v.5
    • Netscape Communicator 6.0
    • WinZip 8.0
    • McAfee VirusScan 5.13

SYSmark 2002

A fenti eredményekhez, úgy vélem, nem szükséges oldalas kommentár. A két lap közel fej-fej mellett halad, noha a KT3 Ultra többnyire hajszálnyival gyorsabbnak bizonyul.

[oldal:Grafikus és játéktesztek]

Amint azt olvasóink már megszokhatták, unalomig ismert tesztprogramjaink közé bekerült egy professzionális OpenGL-benchmark is. A SPECviewperf 7.0 a következő alkalmazások futási sebességét méri:
  • 3ds max (3D modellezés)
  • Unigraphics (műszaki tervezés)
  • Pro / Engineer (műszaki tervezés)
  • DesignReview (építészeti tervezés)
  • Data Explorer (adatvizualizáció)
  • Lightscape (fényhatások szimulációja)

SPECviewperf 7.0

Némileg meglepett, hogy míg a "professzionális" tesztprogramokban az MSI KT3 Ultra az esetek többségében előnyre tett szert, a 3D-s játékok futtatása során ez az előny elenyészett. Mi több, amint az alábbi táblázatok mutatják, a 3DMarkban a KX400+ kerekedett felül, míg a Quake3 alatt a két lap teljesítménye között nem volt kimutatható különbség. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy még a meglévő különbségek is elenyészőek.

3DMark2001 SE

Quake3: Arena v. 1.17

[oldal:Csak most kezdődik?]

Elméletileg nehéz feladat objektívan értékelni egy olyan alaplapot, melynek gyártója alig néhány hónapja próbálgatja szárnyait (NB, szó szerint) e piacon, már csak azért is, mert az embernek természetes hajlandósága, hogy gyakorta a kisebbek és gyengébbek mellé áll a nagyok ellenében (elég csak a fórumunkban és általában a számítástechnika iránt érdeklődő emberek körében szűnni nem akaró hévvel tomboló AMD-Intel vitát felidéznünk). Ugyanakkor ezúttal úgy áll a helyzet, hogy az eredmények tükrében az Albatron egyáltalán nem szorul rá ezen ösztönös szimpátiánkra, mert első lap ide vagy oda, a KX400+ egész egyszerűen jó termék.

Már most látszik, hogy a cég igyekszik a felhasználók elvárásait szem előtt tartani, energiát fordít a beállítási lehetőséget garmadáját nyújtó BIOS-ok megírására, és egy-két olyan extra funkcióval (Voice Genie, OTP, BIOS Mirror) is meglep minket, amelyek többnyire csak a nagyok sajátjai. Ugyan fényképet nem készítettem a lap dobozáról, de az sem a dzsunka világot juttatja eszünkbe. Egyetlen negatívumról nem szóltam csupán, de csak azért, mert erről kisebb disszertációt lehetne írni: a kézikönyv nyelvi izgalmairól. A munka ugyanis, ahogy ezt már megszokhattunk, angolnak látszó nyelven szól hozzánk, olvasását azonban kezdőknek nem ajánlhatom, legalábbis nyelvtankönyvnek semmiképpen se használja senki. Még szerencse, hogy a lap dobozában található egy A3-as méretű gyorstalpaló segédlet, amelyből minden fontosabb információ kihüvelyezhető a nagyon sok szép és színes illusztrációnak, valamint a lakonikus magyarázó szövegeknek köszönhetően.

A KX400+ teljesítménye sem hagy kívánnivalót maga után, még akkor sem, ha egyes programokban enyhén lemarad a KT3 Ultra mögött. A cég képviselői ugyanakkor kérdésünkre elmondták, hogy már készül egy újabb BIOS-revízió (melynek mi a bétáját kaptuk csak meg), amely némi teljesítménytöbbletet csikar ki a lapból.

Rossz pontként említhető, hogy a ma már egyre elterjedtebb funkciók, így a RAID, FireWire, Ethernet, USB2.0 stb. közül egy sem került az alaplapra. Hozzá kell tenni azonban, hogy a lap ára ezek hiányáért bőségesen kárpótol, vagy inkább illedelmesen idomul ezek hiányához. Másrészt pedig éppen nemrégiben számoltunk be arról, hogy az Albatron megjelentette a KX400+ feltúrbózott utódját, a KX400+ Prót. E lap újdonsága, hogy a már-már elavultnak tekinthető VIA VT8233A south bridge helyett a korszerűbb VT8235-öt használja. Ez a déli híd már 8x sebességű V-link buszon kommunikál a north bridge-dzsel, és integrált USB 2.0-vezérlőt is tartalmaz. Ezen túlmenően az új lapon már található integrált hálózati és HomePNA-vezérlő, valamint hatcsatornás audió és egy MC'97-kompatibilis modem is.

Egyelőre nem tudni, hogy hazánkba mikor jutnak el az Albatron termékei, ha eljutnak egyáltalán. Egy azonban bizonyos, ha mégis eljutnak, nem kell elfutnunk előlük, sőt.

A tesztben felhasznált termékek nettó átlagára a következőképpen alakul:

  • Albatron KX400+: 17 500 forint
  • MSI KT3 Ultra: 22 000 forint
  • MSI KT3 Ultra-ARU: 31 000 forint
  • tájékoztatásul az alaplappiaci árverseny örökös győztesének hasonló terméke: ECS K7VTA3: 16 000 forint

Szólj hozzá a fórumban!

Az Albatron KX400+ alaplapot az Albatron Technology, az MSI KT3 Ultra-ARU lapot a Kelly-Tech Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. A teszt során felhasznált további nélkülözhetetlen alkatrészeket és kiegészítőket pedig a szegedi Free Sector Számítástechnika biztosította. Köszönjük a segítséget!

Regisztrálj az ingyenes Cloud-native és DevOps tippek nagyvállatoknak konferenciára, ahol a Red Hat és az Alerant szakértői bemutatják a Kubernetes, OpenShift, microservice architektúrák gyakorlati alkalmazását!

a címlapról

privátháló

2

VPN-nel bővül a Google One

2020. október 30. 11:52

A vaskosabb előfizetésekhez a Google új, ajándék VPN szolgáltatást is hozzácsap.