SuSE Linux 8.0 Professional -- magyar kiadás
A SuSE a nemzetközi piacon májusban jelentkezett a nyolcas verziószámot viselő, valóban rengeteg újdonságot tartalmazó disztribúciójával, nálunk a termék csak június első napjaiban került a boltokba, de már honosítva. Cikkünkben a SuSE legújabb összeállítását vizsgáltuk meg.
A SuSE a nemzetközi piacon májusban jelentkezett a nyolcas verziószámot viselő, valóban rengeteg friss programot tartalmazó disztribúciójával; nálunk a termék csak június első napjaiban került a boltokba, de már honosítva. A magyar verzió legnagyobb újdonsága az előző SuSE rendszerekhez képest talán az, hogy tartalmazza az OpenOffice irodai programcsomag magyar változatát az alapvető szóellenőrzési funkciókkal együtt.
De vegyük a dolgokat csak sorjában! A doboz az elmaradhatatlan promóciós anyagokon kívül -- szinte csak úgy mellékesen -- egy elegáns papírtokot is rejteget, a papírtokban pedig a SuSE hagyományaihoz híven a legendásan, sőt mesésen sok hét darab korong lapul. A tok hátoldalának egyik alsó mezejébe ragasztva találjuk meg regisztrációs számunkat, erre például akkor lehet szükségünk, ha igénybe szeretnénk venni a SuSE terméktámogatási szolgáltatását.
SuSE Linux 8.0 Professional
A regisztráció természetesen nem kötelező, ha úgy döntünk, hogy mégis regisztrálunk, akkor megtehetjük a dobozban található vörös regisztrációs lap segítségével, de ennél egyszerűbb a webes regisztráció a www.suselinux.hu megfelelő oldalán keresztül.
Aki nem rettent meg a telepítőkészlet nagyságától annyira, hogy visszavigye az egészet oda, ahonnan hozta, az valószínűleg tovább kutatja a doboz titkait, és előfordulhat, hogy rábukkan a CD-ket tartalmazó toknál jóval nagyobb méretű SuSE trilógiára is: Alapok, Alkalmazások és Rendszerkézikönyv. A megértés három szintjének körülbelül 800 oldalát a klórmentes fehérített papír és az egységes tipográfia fogja össze. Ezek után már csak egy kérdésünk lehet: hová telepítsünk?
[oldal:Mi legyen a lemezen?]
A SuSE Linux 8.0 teljesen új telepítővel rendelkezik, itt tényleg nem túloztak a sajtóközlemények, a háromlépcsős folyamat egyszerű, átlátható, valóban jó munkát végeztek a rendszer fejlesztői. A CD indulása után közvetlenül, még mielőtt valamilyen fogós kérdést tehetne fel a telepítő, módunkban áll nyelvet választani, akár a magyart is, majd azt kell eldöntenünk, hogy új telepítést kérünk vagy esetleg frissítünk egy már meglévő rendszerről.
A második lépcső a telepítés beállítása. A megnyíló ablak a YaST által javasolt beállításokról tartalmaz egy rövid összefoglalót: egér, billentyűzet, a használandó partíciók létrehozása/módosítása/átméretezése, a rendszerbetöltő (LILO) beállításai, időzóna. Nézzük át, mit szeretne csinálni a YaST, módosítsunk a nem tetsző dolgokon, és indulhat a tényleges telepítés.
A YaST a beállítások során végig roppant előzékeny és segítőkész, a képernyő bal oldalán mindig találunk valami hasznos információt az aktuális lehetőségekről.
Windows partíció átméretezése a telepítés során
A telepítési lehetőségek közül egy dolgot mindenképp szeretnék kiemelni, ez pedig a FAT-es Windows (95/98/Me/NT/2K/XP) partíciók adatvesztés nélküli, grafikus felületen történő átméretezésének lehetősége, ami ugyan nem számít újdonságnak a SuSE Linuxban, de roppant hasznos dolog.
A rendszer az alapértelmezett telepítési beállítások mellett egy swap és egy root partíciót igényel, fájlrendszerként pedig a ReiserFS naplózó fájlrendszert ajánlja. A YaST által javasolt szoftvercsomag-választék bőséges, a legtöbb igényt kielégíti, irodai munkára tökéletesen megfelelő. Ha nem módosítunk az alapértelmezett szoftverkészleten, akkor a teljes feltelepített és beállított rendszer körülbelül 1,7 GB helyet fog igényelni.
Ez az érték talán soknak tűnhet, és bizony néhány éve az is volt (akkor sem érték be sokkal kevesebbel a SuSE Linux telepítések), de manapság, amikor már a 100 GB-os merevlemez nem számít annyira különlegesnek, és a belépő szintű rendszereket is 40 GB-os lemezekkel szállítják, azt hiszem, hogy akár 3-4 GB-ot is nyugodtan odaadhatunk az operációs rendszernek. Ha a teljes rendszert fel szeretnénk telepíteni, állítólag 6-7 GB-ra lenne szükségünk, egy esős nyári délutánt akár ezzel is eltölthetünk, sok haszna nincs, de később jófejeskedhetünk a buszon, munkahelyen, iskolában: "bezzeg amikor teljes SuSE-t telepítettem...".
A tájékoztató szerint a szöveges módú minimális telepítéshez elég 48 MB RAM, de a rendszer egyébként legalább 64MB-ot igényel. 128 MB alatt azonban inkább ne is vágjunk bele a telepítésbe, elég ha csak arra gondolunk, hogy még a 128 MB is pillanatok alatt megtelik néhány nagyobb alkalmazással (pl: KDE + StarOffice 5.2 + Netscape 6 + Adobe Acrobat Reader).
A rendszer az összes modern videokártyát támogatja, köztük a teljes NVIDIA GeForce 2-es és 3-as szériát, az nForce-alapú rendszereket, az ATI Radeon 7500/8500 és FireGL 8700/8800-as kártyákat, valamint a Matrox G-szériát (450, 550) is, bár némelyikhez (NVIDIA) nincs 3D-gyorsítás, így a megfelelő drivereket a gyártótól kell beszereznünk. Ha már a 3D meghajtóknál tartunk, azt érdemes tudnunk, hogy a SuSE alapból egyik kártyához sem kapcsolja be a 3D-gyorsítást, még olyan kártyákhoz sem, amelyekhez egyébként jó meghajtók vannak (pl. Martox).
3D? Inkább nem...
[oldal:Mi van a lemezen?]
Az első rendszerindítás, a rendszergazdai jelszó és néhány egyéb konfigurációs lépés (felhasználók megadása, az X11 grafikus rendszer beállítása) után a KDE 3.0 bejelentkező ablaka fogadja a felhasználót, a név és jelszó páros megadása után pedig megnyílik a desktop.
Megnyílik a desktop: élsimított karakterek,
ragyogó háttér, hanghatások...
Na, persze elsőre nem ilyen rendezett, egy-két ikont gyorsan eltüntet az ember, egy kis igazítás a színeken, meg még ezen is, azon is, és tulajdonképpen befejeztük a rendszer telepítését. Úgy értem, hogy teljesen. Több szoftverre ugyanis nem nagyon lesz szükségünk. Az alapértelmezett telepítéssel két teljes irodai programcsomagot is kapunk: a StarOffice 5.2-es verzióját, valamint a StarOffice 6.0 alapjául szolgáló OpenOffice csomagot (build 641c). Mindkét irodai szoftvercsomag képes a legnépszerűbb Microsoft formátumok kezelésére, bár azt el kell ismernünk, hogy az OpenOffice e tekintetben jobb a StarOffice 5.2-es verziójánál. Mindkét csomag tartalmazza az irodai munkához szükséges szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és bemutatókészítőt, de lehetőségeik nem merülnek ki ennyiben.
A StarOffice 5.2 angol nyelvű ugyan, ám települ hozzá a magyar nyelvi kiegészítés, tehát működik benne a magyar szövegek szóellenőrzése. Az OpenOffice komponenseinek a felülete is magyar, és a Magyar Ispell Projekt myspell szótárának hála, itt is működik a szóellenőrző. De ez még nem minden. A KDE környezet számos programjában (pl. KWrite, Kate, KMail, KOffice programok) támogatja a szóellenőrzést, amit a Vezérlőközpont/Testreszabás/Helyesírás-ellenőrző alatt állíthatunk be, az alapértelmezett magyar ispell beállítás a legtöbb esetben megfelelő lesz.
Több programból is ellenőrizhetjük szövegeinket,
ez itt épp a KWrite texteditor
Az internet elérését a YaST vezérlőközponton keresztül egy perc alatt beállíthatjuk, külön YaST modulok vannak a modemes, ISDN, ADSL és kábelnetes felhasználók számára, ha valami esetleg nem működne elsőre, olvassuk el a SuSE kézikönyvek vonatkozó fejezeteit.
A kézikönyvek anyaga a számítógépen is megtalálható HTML formátumban (a /usr/share/doc/packages/ könyvtár három alkönyvtárában), de nem kell sokat keresgélnünk, a KDE panel mentőövbe bújt kaméleon ikonjára kattintva betöltődik segítségnyújtó rendszer, amelyben nemcsak a hagyományos man és info oldalakat, illetve a KDE programok leírásait olvashatjuk el, hanem a SuSE kézikönyveket is, ráadásul kereshetünk a teljes szövegben és a terméktámogatási adatbázisban.
A SuSE Linuxhoz mellékelt kézikönyvek
anyagában is kereshetünk
[oldal:A kaméleon színei]
Webböngészőként érdemes a KDE 3.0.0 integrált böngészőjét, a Konquerort használni, a telepítés során már a Macromedia Flash plugin is helyére került, amit a Konqueror, mint a legtöbb Netscape-plugint, gond nélkül használatba is vesz. Ha valamiért mégsem lenne szimpatikus a Konqueror, a telepítőkészlet számos CD-jének valamelyikén megtaláljuk a Mozillát, az Operát és a Netscape különféle verzióit, és ha még ez sem bizonyulna elegendőnek, akkor kipróbálhatjuk a Mozillára épülő Galeont vagy a rendszeradminisztrátorok kedvenc böngészőjét, a karakteres felületű Lynxet. FTP-kliensként szintén a Konqueror ajánlott, az első próbálkozások után könnyen rá lehet érezni az ikonvezérelt FTP-felület előnyeire.
Pazar programválaszték [+]
És hogy mi van még a rendszeren alapból? Acrobat Reader 4, RealPlayer 8, Java 1.1.8-as és Java 2 1.3.1-es környezet, néhány multimédiás program (aktion, xmms, kde-multimedia csomag), kisebb játékok, úgy tizenöt, esetleg húsz, köztük olyan remek darabokkal, mint a Reversi, az Atomix vagy épp a Sokoban. Ha van CD-írónk, települ a KOnCD CD-író, a lapolvasót pedig a Kooka segítségével használhatjuk. A levelezéshez érdemes a KMailt használni, komolyabb képszerkesztő alapból nincs a menükben, de a panelről nyíló gyorstelepítő ikonokkal másodpercek alatt feltehetünk egy GIMP-et, és mindez csak a jéghegy csúcsa. A rendszer valami elképesztő mennyiségű angol, magyar és helyenként német nyelvű dokumentációval települ. A /usr/share/doc könyvtár egyedül mintegy 220 MB-ot foglal le, a man és info oldalak összesítve nagyjából 30 MB-ot igényelnek, ehhez képest a KDE dokumentáció a maga szerény 18 MB-jával már igazán semmi, még hozzáadjuk azt a kósza 25 MB-ot, ami a StarOffice súgójának kell, meg még 20-at az OpenOffice súgónak... csak annyit tanácsolnék, hogy ezeket ne kezdjük el kinyomtatni!
A menük és a grafikus felület nem mindenhol magyar, egy-két program csak angolul hajlandó kommunikálni a felhasználóval, ezt nem is róhatjuk fel a rendszer összeállítóinak, de bizony a KDE menüiben is felbukkan néhány helyen egy-egy ottfelejtett angol szó. A szöveges felület magyarítása felé irányuló első lépések pedig inkább zavaróak, mint előnyösek, beleértve az alapértelmezetten magyar Midnight Commandert is.
Ne legyenek illúzióink: a Linux nyelve az angol
A régi SuSE-sek sok dolgot nem fognak elsőre megtalálni az új kiadásban. Itt van például az /etc/rc.config fájl, amit az előző verziókban már szinte szétfeszített a rendszerbeállításokat tartalmazó változók hatalmas tömege. Nos, a SuSE 8-ban ez a fájl gyakorlatilag üres. A rendszerbeállítások pedig csendben átvándoroltak az /etc/sysconfig könyvtár fájljaiba, és ettől pillanatok alatt előjönnek Red Hates reflexek. A fájlformátumok, változónevek szintén meglepően hasonlóak a Red Hatben megszokott dolgokhoz, de az rc.config-on felnőtt nemzedéknek sem lesznek idegenek.
[oldal:Az egységes YaST]
Bizonyára lesznek, akik a régi YaST-ot keresik majd, és nem találják. Nincs, vége. A YaST2 (a szövegben ezelőtt és ezentúl is egyszerűen csak YaST) átvette az irányítást nemcsak a grafikus felületen, de a konzolon is, és nem is akárhogy. Már a telepítés során is hajszálra ugyanazokkal a dialógusablakokkal dolgozhat a felhasználó, mint a feltelepített rendszer YaST2-vel való beállítása során. A beállítóprogram jobb, mint valaha, egyáltalán nem érződik, hogy mennyi változás történt a háttérben (pl. /etc/sysconfig), a legjobb dolog pedig az, hogy a szöveges és grafikus felületű YaST mindenben megegyezik; ugyanott, ugyanúgy kell minden dolgot beállítani. Ez, azt hiszem, a Linux világában példa nélküli lehetőség -- persze csak akkor, ha nem vesszük figyelembe azt a tényt, hogy vannak olyan Linuxok is, amelyeket csak vi-vel lehet konfigurálni, így a grafikus és szöveges konfigurációs felületük kényszerűen megegyezik. Szerintem a kényelemhez szokott SuSE-felhasználók nem lelkesednének túlságosan egy ilyen megoldás láttán.
A grafikus Yast... [+]
... és a szöveges [+]
Kevés operációs rendszer büszkélkedhet ennyire
központosított beállítóprogrammal [+]
[oldal:A kaméleon ráncai]
Igazából csak két dolog volt, ami nem igazán tetszett a SuSE Linux 8.0-ban. Az első az, hogy az alapértelmezett telepítés után jó pár nyitott port várja a kíváncsiskodókat, és igaz, hogy az tűzfal bekapcsolása elvégezhető egyetlen kattintással a YaST hálózati beállításai között, de ez a konfiguráció mégis végzetes lehet:
Nyitott portok: tűzfal nélkül kívülről is ez látszik
Hogy miért? Ha megnézzük az alapértelmezett /etc/ssh/sshd_config fájlt, láthatjuk, hogy engedélyezve van a rendszergazdai bejelentkezés. Tényleg nem szeretnék tippeket adni, épp csak megemlítem, hogy a SuSE Linux magyar felhasználóinak száma az elmúlt hetek, hónapok során folyamatosan gyarapodott a Pedagógus PC pályázat nyerteseivel, akik valószínűleg nem fognak annyira elmélyülni a SuSE Linux beállításainak kérdéseiben, hogy kikapcsolják vagy átkonfigurálják az sshd-t. A "gyári" rendszergazdai jelszavaik pedig többé-kevésbé nyilvánosak...
Ez csak egy lehetséges példa volt, a lényeg az, hogy nem lenne szabad úgy föltelepülnie egy rendszernek, hogy hálózati szolgáltatásokat képes nyújtani az alapértelmezett beállításokkal. Ha felhasználónak szüksége van valamire, majd bekapcsolja.
A másik problémám a mellékelt könyvek minősége. Az első kötet egy általános bevezetőt nyújt a SuSE Linuxhoz, segítséget a telepítőhöz, végigvezet a fontosabb YaST modulokon, a KDE környezet használatának alapjain, sőt van benne néhány oldal a shellekről és a parancssorról is. A célnak megfelel, ráférne ugyan néhány korrektúraforduló, de nem olyan vészes. Ugyanez elmondható második kötetről is, ennek a tárgya a SuSE Linuxhoz kapott fontosabb alkalmazások (OpenOffice, Acrobat Reader, Konqueror, KMail, Broadcast2000 video- és audiovágó szoftver, Motv tévéprogram, KRadio, KOnCD, GIMP, Kooka lapolvasóprogram) alapvető használata. A harmadik kötet (Rendszerkézikönyv) azonban tévedéseket és félrefordításokat is tartalmaz, talán a megfelelő szakmai lektorálás hiányzik, nem tudom.
Csak két önkényes példát szeretnék bemutatni, az egyik a 334. oldalon látható ábra, amelyből kiderül, hogy az IP (Internet Protokoll) az ott tárgyalt ötszintű hálózati modell viszonyrétegébe tartozik. Pont abba rétegbe, amely egyébként a hétszintű OSI modellben is annyira megfoghatatlan, és amelyről olyan ritkán esik szó még hálózati kézikönyvekben is. Az IP természetesen a hálózati réteg protokollja.
A 412. oldalon a Squid proxy szerverszoftver konfigurációs opcióit magyarázó szövegek közül az emulate_httpd_log off beállítás magyarázata teljesen értelmetlen, semmi köze sincs az opció tényleges hatásához.
A példákat még lehetne folytatni, de méltatlan lenne. A disztribúció jó, kényelmes, a felhasználó kezelje a hozzá mellékelt köteteket józan kritikával, és támaszkodjon a rendszerre föltelepített angol nyelvű dokumentációra is. (Mintha ennek a szükségességét a SuSE Magyarország is belátta volna: a man-pages-hu csomag már nem települ automatikusan!)
[oldal:Összegzés]
A SuSE Linux 8.0 Professional magyar kiadása jó disztribúció, otthoni, irodai felhasználók számára talán a legjobb; kifejezetten nekünk, magyaroknak összeállítva. A hazai szoftverpiacon ennyi pénzért -- a termék javasolt végfelhasználói ára bruttó 21900 forint -- ilyen gazdag szoftverkészletet aligha kapunk. A rendszer nemcsak egy hagyományos munkaállomás feladatait képes ellátni (bár cikkünkben inkább erről az oldaláról igyekeztünk bemutatni), hanem szerverfunkciókat is, a szokásos TCP/IP-alapú szolgáltatásokon (DHCP, DNS, Web, FTP, SSH, e-mail, Proxy) kívül Windows (samba), Macintosh (netatalk) és régebbi Novell (marsnwe) hálózatok átvételére is alkalmas.
Utánozhatatlan báj: Krumpli úr csak Linuxon fut! :)
A rendszer a 2.4.18-as kernelre és a glibc 2.2.5-ös verziójára épül. a KDE 3.0-ás verzióján kívül a GNOME 1.4-es grafikus környezetet is tartalmazza, a grafikus alaprendszer pedig a videokártyától függően a 3.3.6-os vagy a 4.2.0-ás XFree86.
A SuSE szlogenje
Más disztribúciókkal ellentétben a SuSE Linux 8.0-hoz magyar nyelvű dokumentáció és honosított programok járnak. Az friss verzió egyik legfontosabb újdonsága a KDE felületbe integrált magyar szóellenőrzés (a Magyar Ispell Projekt munkájának eredménye) és a honosított OpenOffice irodai szoftvercsomag (FSF.hu). A rendszer csaknem minden modern követelménynek megfelel, de a Microsoft operációs rendszerihez képest a multimédia és a játékok területén kissé el van maradva, ahogy minden más Linux-disztribúció is el van maradva. A SuSE összeállítói ezt persze megpróbálták ellensúlyozni, az összeállítás tartalmaz például egy videoszerkesztő szoftvert (Broadcast2000) és néhány 3D-s linuxos játékot is, de ettől a tények még tények maradnak. Vállalati, intézményi és oktatási munkára azonban megfelelő, sőt ajánlott.