Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Tiltakozzunk!

Rátonyi Gábor Tamás, 2003. április 14. 21:42
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Internetes petíciókkal, cégek ármánykodását leleplező honlapokkal, e-mailben terjedő bojkottfelhívásokkal ébresztgetik fogyasztói öntudatunkat hálótársaink. Hatásos, vagy hatástalan az interneten szerveződő ellenállás? Erre keressük a választ néhány emlékezetes tiltakozás felidézésével.

Az internetezők fogyasztói öntudata felébredt -- állapíthatnánk meg sommásan, ha az utóbbi fél, egy év on-line petícióira, vagy az önszerveződő tiltakozó közösségekre gondolunk. Noha például az Egyesült Államokban már komoly hagyománya van az elégedetlen fogyasztók közösségi portáljainak, Magyarországon ez az online szolgáltatás még várat magára: egyelőre csak egy-egy konkrét eset kapcsán létrejött szájtok találhatók -- meglehetősen szétszórtan -- az internet hazai szegletében.

Hajdanán, a taxisblokád kapcsán egy szociológiai tanulmány azt boncolgatta, hogy a polgári engedetlenségi mozgalmak szervezésében viszonylag tapasztalatlan társadalom miként volt képes egy láthatóan jól szervezett, az ország egész területét érintő útblokádot felállítani. A megállapítások közt előkelő helyen szerepelt, hogy a taxistársadalom fejlett kommunikációs rendszere (URH és CB rádiók) szervezettebb és gyorsabb belső információáramlást tett lehetővé, mint a kor egyéb technikai vívmányai (emlékezzünk: a blokád 1990-ben zajlott, a mobiltelefon és az internet széleskörű elterjedése előtti időben -- igaz, az utóbbi kommunikációs csatorna nem is sokat segített volna az utcai torlaszok megszervezésében, hiszen nemhogy az internet, de még noteszgépek sem voltak elérhetők akkoriban).

Az interneten szerveződő polgári engedetlenségi, vagy "csak" fogyasztóvédelmi mozgalmakról nem leltünk hazai kutatási anyagokat, ami azt sejteti, hogy a szociológusok számára még felfedezezésre váró területről van szó. Ugyanakkor a 2002-es parlamenti választások idején részben interneten, részben mobilon (elsősorban SMS-ben) szerveződő kampányokkal és ellenkampányokkal kapcsolatban vannak már publikációk (HWSW 2002. április 28.), mi több, a választások idején született SMS- és e-mailtermést archiválták is.

Bár a cikk nem a politikai-ideológiai, hanem a fogyasztói alapon szerveződő internetes tiltakozásokra fókuszál, mégis érdemes egy pillanatra elidéznünk a világhálón és a mobil-éterben szétküldött kampányüzeneteknél. Ez a fajta szerveződés sok tekintetben emlékeztetett a fogyasztói tiltakozásokra, érdekvédelmi kezdeményezésekre, ám azoknál sokkalta agresszívebben terjedt. A választási e-maileknek például aligha volt előfizetőjük, s a levelek sem azért érkeztek a mailboxokba, mert a címzettek korábban kinyilvánítoták érdeklődésüket, hanem mert egy nagyjából azonos világlátással rendelkező baráti, családi, ismerősi körnek tagjai voltak.

A meggyőzésre, az ellenfél vélt vagy valós hazugságainak leleplezésére vagy akár nevetségessé tételére irányuló erőfeszítések nem kevés időt, energiát kívántak az alkotóktól -- gondoljunk csak a levelekhez csatolt fájlként mellékelt plakátokra, grafikákra. Ezek minőségét, de főleg mennyiségét soha nem haladták meg a hazai vállalatok, termékek ellen tiltakozók szerkesztette képek, ellenplakátok -- annak ellenére, hogy azért ilyenekből is találni ötletes darabokat.

Ugyanakkor hosszú távon az egy-egy vállalat vagy szolgáltatás ellen tiltakozók kitartóbbnak bizonyulnak, mint a választás idején erőre kapott elektronikus kampányolók. Egy-egy fogyasztói alapon szerveződött honlap sokkal tovább él, mint példáu a hazai kétfordulós választás néhány hete. Ennek persze oka az is, hogy a cégek nem azonnal és nem biztos, hogy a követeléseknek megfelelően reagálnak, míg a választási kampány az eredményhirdetés napján gyakorlatilag véget ér.

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.