Szerző: Bodnár Ádám

2002. június 05. 21:13:50

Heves jeges: bemutatkoznak a GlacialTech hűtők

A tajvani GlacialTech épp egy évvel ezelőtt, 2001 júniusában alakult. A céget alapító nyolc mérnök úgy gondolta, minden más vállalatnál jobb teljesítményű, ugyanakkor olcsóbb processzorhűtőket tud tervezni. Tesztünkben Socket478 kivitelű Pentium 4 pocesszorokhoz szánt termékeket vettünk szemügyre, egészen pontosan 4+2 darabot.

A processzorhűtés "hagyományai" a 486-os korszak végéig nyúlnak vissza, akkor jelentek meg az első hűtőbordák és ventilátorok a chipek tetején. Az Intel i80486 chip egyébként 1,2 millió trnazisztort tartalmazott és eleinte 1 mikronos, később 0,8 mikronos technológiával gyártották. A Pentium 1993-as megjelenése óta az asztali számítógépekhez ugyanúgy hozzátartozik a processzorhűtő, mint a merevlemez vagy az egér.

Természetesen a processzorokat nem azért kell hűteni, mert alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb teljesítményre képesek, erről itt szó sincs. Azért van szükség a hűtésre, mert a chipek hibátlan működése csak a gyártó által meghatározott hőmérséklet-tartományban biztos. Ha nem hűtenénk a processzort, az a benne folyó elektromos áram hőhatásától annyira felmelegedne, hogy a vezetékei az elektroncsövek izzó katódjához hasonlóan elektronokat bocsátanának ki magukból, amelyek nem a "rendeltetési helyükre", hanem másfelé áramlanának (elektronmigráció), és a processzor hibásan működne. Extrém esetben előfordulhat, hogy maga a lapka a termelt hőtől fizikailag is károsodik, vagy megég.

Ennek alapján nyilvánvaló, hogy a chipeket hűteni kell, mégpedig legalább annyira, hogy a hőmérsékletük a gyártó által megadott érték alatt maradjon, ugyanis csak ekkor biztos a hibátlan működés. Magyar nyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy egy olyan hűtőrendszert kell a processzorhoz illeszteni, amely képes a termelt hő legalább annyi részét elvezetni, hogy a chip hőmérséklete a kívánt szint alatt maradjon.

Egy adott processzor által termelt hő mennyisége, vagyis hő formájában leadott teljesítménye -- idegen szóval teljesítmény-disszipációja -- három tényezőtől függ: az órajeltől, a működési feszültségtől, valamint a chip kapacitív ellenállásától. A disszipáció a kapacitív ellenállás és az órajel növekedésével lineáris arányban, a feszültség növekedésével pedig négyzetes arányban nő. Képlettel:

P=F*C*V2

A kapacitív ellenállás a chip adottsága, amely a tranzisztorok számától, elhelyezkedésétől, valamint a chip fizikai kivitelezésétől -- gyártástechnológia, felhasznált nyersanyag, stb. -- függ. Az órajelet, illetve a működési feszültséget a gyártó határozza meg. Természetesen sok felhasználó ezt -- finoman fogalmazva -- figyelmen kívül hagyja, és processzorát a névlegesnél magasabb frekvencián, illetve feszültségen járatja.

A processzorok teljesítmény-disszipációját a gyártók dokumentálják. A tesztünkben használt 2,4 GHz-es Pentium 4 processzor tipikus teljesítmény-disszipációja az Intel adatai szerint 57,8 Watt. Az Intel továbbá azt is előírja, hogy ezt a processzort 70 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékleten kell tartani ahhoz, hogy üzembiztosan működjön. 70 Celsius fok elérésekor a processzorba szerelt hődióda automatikusan csökkenti a chip órajelét, így a Pentium 4 processzoros számítógépek a hűtőrendszer esetleges hibája esetén továbbra is működőképesek maradnak, nem történik adatvesztés. Ha valamilyen oknál fogva a processzormag hőmérséklete eléri a 135 Celsius fokot, a Pentium 4 minden külső körülménytől függetlenül automatikusan kikapcsolja magát, megelőzve ezzel a fizikai károsodást, vagyis a szétégést.

[oldal:Bemutatkozik a GlacialTech]

A tajvani GlacialTech (glacial angolul annyit tesz: jeges, fagyos) épp egy évvel ezelőtt, 2001 júniusában alakult. A céget alapító nyolc mérnök úgy gondolta, minden más vállalatnál jobb teljesítményű, ugyanakkor olcsóbb processzorhűtőket tudnak tervezni. A gondolatot tett követte, és nem sokkal később megjelentek a piacon az első GlacialTech hűtők, eleinte Socket A/370, később Socket423, majd Socket478 kivitelben. A fejlesztések láthatóan gőzerővel haladnak, a vállalat weboldalának tanúsága szerint a GlacialTech hat szabadalmat jegyez. Tesztünkben Socket478 kivitelű Pentium 4 pocesszorokhoz szánt hűtőket vettünk szemügyre, egészen pontosan négy darabot. Ezek közül kettő már kereskedelmi forgalomban van, másik kettő viszont még csak prototípus, piaci megjelenésük -- még ha nem is pont mai formájukban -- a közeljövőben várható.

A teszt szereplői:

  • GlacialTech Igloo 4200
  • GlacialTech Igloo 4200 Pro (prototípus)
  • GlacialTech Igloo 4200 (új)
  • GlacialTech Diamond 4000

A GlacialTech hűtői minden esetben alumíniumból (7075) készült bordát használnak. Az alumínium igen jó hővezető, ugyanakkor könnyű, olcsó és a megmunkálása is egyszerű, egyszóval tökéletes alapanyag erre a feladatra. A GlacialTech hűtőbordák méretükben és formájukban teljesen megegyezőek, egyedül a Diamond 4000 lóg ki a sorból, ugyanis ennek a modellnek a bordáit ezüstözött bevonattal látta el a gyártó. Minden GlacialTech hűtőborda alján gyárilag felvitt ezüst-alapú hővezető pasztát találni, amelyet egy átlátszó műanyag kupak óv meg az idő előtti szétkenődéstől.


A GlacialTech Diamond 4000 hűtőbordája

A GlacialTech hűtőkön található ventilárorok mindegyike két golyóscsapággyal ellátott, 12 Voltos, 60x60x20 milliméteres Everflow márkájú, azonban a fordulatszámok eltérőek. Az Igloo 4200-on található ventilátor gyári specifikáció szerint percenként 4800-at forog, a még csak prototípusként létező új Igloo 4200 ventilárora 2800/perc fordulatszámú, az Igloo 4200 Pro változaton található ventilátor pedig 5000 fordulatot tesz meg percenként. A Diamond 4000 nem csak borda, hanem ventilátor tekintetében is különleges, ugyanis hőérzékelős fordulatszabályozóval látták el. Az érzékelő a ventilátor lapátjai alatt található. A gyári adatok szerint a fordulatszám 2800 és 4800/perc között változhat.

Érdekesség, hogy a GlacialTech hűtőkön a ventilátor nem pontosan a processzormag felett középen található, hanem attól kicsit elcsúsztatva -- balra vagy jobbra, attól függően, hogy szereljük fel. Ennek oka az, hogy a ventilátor saját függőleges tengelyében kevesebb levegőt tud szállítani, mint közvetlenül a lapátok alatt. A GlacialTech ezért úgy határozott, hogy a ventilátort oldalirányban elcsúsztatja, így a processzormag a lapátok alá kerül, ahol elméletileg több levegő jut rá, mintha pontosan a ventilátor függőleges tengelyébe esne.


A GlacialTech hűtők rögzítési mechanizmusa

Minden Socket478 GlacialTech hűtőt ugyanolyan módon kell rögzíteni. A gyártó által szabadalmaztatott "Flip Clip" technológia segítségével mind a felszerelés, mind pedig az eltávolítás pofonegyszerű, szerszámok nélkül is könnyen elvégezhető. A rögzítő mechanizmus egyébként acélból van.

Összehasonlítási alapul a dobozos Pentium 4 processzorokhoz mellékelt gyári Intel hűtőt, valamint a Magyarországon már ismert Coolink család 402-es modelljét választottuk. A Coolink 402 hűtőbordájának anyaga a GlacialTech modellekhez hasonlóan szintén alumínium. A gyártó állítása szerint az egyedi kialakítású hűtőbordák miatt alacsony a légellenállás, vagyis a ventilátor által szállított levegő könnyedén áramlik a 28 borda között.


Coolink 402

Egyébként a ventilátor golyóscsapágyas, 12 Voltos, mérete 70x70x15 milliméter, fordulatszáma a gyártó adatai szerint 4200/perc. A mezőnyben a Coolink hűtő volt a legkönnyebb, mindössze 280 grammot nyom -- a GlacialTech modellek tömege kicsivel 300 gramm fölött van. A rögzítés itt is acél fülek segítségével történik, a Coolink 402 felszerelése egyszerű, leszereléséhez azonban már szerszámra van szükség, igaz, megteszi akár egy lakáskulcs is, bár a csavarhúzó sokkal elegánsabb. A hűtő dobozában egy kis tasak hővezető pasztát is találni. Ehhez a hűtőhöz, valamint az Intel modellhez ezt használtuk.

[oldal:A teszt és az eredmények]

A méréseket egy Intel D850EMV2 alaplapból, 2,4B GHz-es Pentium 4 processzorból, 512 Mbyte PC800 RDRAM-ból, 20 Gbyte-os Seagate Barracuda ATA III merevlemezből és egy Leadtek WinFast A250 Ultra TD (GeForce4 Ti 4600) videokártyából álló konfiguráción végeztük, amely kivételesen nem került be a Chieftec házba: egyszerűen az asztalon raktuk össze a gépet, amire a Windows XP Professional Edition operációs rendszer és a 28.32 verziójú NVIDIA Detonator meghajtó mellett csupán az Intel Active Monitor nevű rendszerfigyelő program és a SiSoft Sandra 2002 Standard Edition szoftver került fel. Előbbi segítségével a CPU hőmérsékletét, valamint a ventilátor fordulatszámát figyeltük, utóbbi pedig a hőtermelést elősegítendő teljesen leterhelte a processzort.

Miért is van erre szükség? Mert az újabb processzorok nem átallják kikapcsolni egyes részeiket, ha nincs rájuk szükség, így felvett, és hő formájában leadott energiát takarítva meg. Ennek megfelelően két hőmérsékletet mértünk, egyet "idle" állapotban, azaz mindenfajta megterhelés nélkül, amikor az Intel Active Monitoron kívül semmilyen más alkalmazás nem futott. A teljes terhelést pedig a SiSoft Sandra "CPU Burn-In" funkciója szolgáltatta.

A tesztet a következőképp végeztük: felhelyeztünk egy hűtőt, majd bekapcsoltuk a számítógépet. A Windows XP elindulása után elindítottuk az Intel Active Monitor gépfigyelőt, és addig vártunk, amíg a processzor hőmérséklete három egymást követő percen át állandó nem maradt.

CPU-hőmérséklet terhelés nélkül

Ezt az értéket feljegyeztük, majd elindítottuk a SiSoft Sandra CPU Burn-in tesztet, amelyet akkor kapcsoltunk ki, ha a processzor hőmérséklete már öt perce nem változott. Ez egyébként rendszerint 25-30 perc folyamatos terhelés után következett be. Ezt az értéket is feljegyeztük. A táblázatban az oszlopok a hőmérsékletet jelölik, felettük a ventilátor fordulatszáma olvasható.

CPU-hőmérséklet terhelés alatt

Természetesen az egyes tesztek között bőven adtunk időt a processzornak a kihűlésre -- minden alkalommal körülbelül 10 percet vártunk. Az alábbi táblázat gyakorlatilag a "végeredményt" mutatja, vagyis azt, hogy teljes terhelés mellett hány Celsius fokkal növekedett a processzor hőmérséklete. Értelemszerűen minél kevesebbel, annál jobb munkát végzett a hűtő.

CPU-hőmérséklet változása

A táblázatokból látható, hogy hűtési teljesítmény szempontjából a gyári Intel hűtő és a Coolink 402 messze a mezőny fölé magasodik.


GlacialTech Diamond 4000: hőérzékelő a lapátok alatt

A GlacialTech Diamond 4000 eredménye viszont magyarázatra szorul: a hőérzékelős fordulatszabályozóval ellátott ventilátor induló fordulatszáma szobahőmérsékleten mindössze 2400/perc körül volt, és még a processzor teljes terhelésekor sem haladta meg a 3000/percet. Természetesen amikor nem szobahőmérsékleten, hanem melegebb helyen -- zárt számítógépházban -- használtuk a hűtőt, a fordulatszám rögtön magasabb lett, méréseink szerint 40 Celsius fokos környezeti hőmérséklet esetén a ventilátor fordulatszáma már meghaladta a 4000/percet. Ilyenkor a hűtés is hatékonyabb volt: a processzor hőmérséklete 52 Celsius fok körül stabilizálódott, ráadásul szinte teljesen zajtalan működés mellett. Így a Diamond 4000 tesztünk egyetlen olyan darabja, melynek hatékonysága zárt és melegebb helyen fokozatosan javul, míg bizton állítható, hogy a többi hűtőről ez nem mondható el.

Apropó, zaj. Sajnos megfelelő eszközök hiányában a hűtők ezen paraméterét megmérni nem tudtuk, de "fülre" a Coolink 402 és a GlacialTech Igloo 4200 Pro messze a leghangosabbak, az új GlacialTech 4200 prototípusa és a Diamond 4000 pedig a laghalkabbak. Ráadásul a Diamond 4000 kétségtelenül a mezőny legszebb tagja, ezüstözött hűtőbordája és igényes doboza minőségi érzést kelt.


GlacialTech Diamond 4000

A fentiek alapján a következő konzekvenciákat vonhatjuk le:

  • aki dobozos Pentium 4 processzort vett, nyugodtan tartsa meg a hűtőjét*, lényegesen jobbat valószínűleg úgysem talál
  • akinek elsődlegesen fontos a halk működés, válassza a GlacialTech Diamond 4000-et, vagy a GlacialTech Igloo 4200 hamarosan piacra kerülő új változatát
  • aki túlhajtással kacérkodik, de léghűtés mellett dönt, bátran vegye meg a Coolink 402-t vagy a GlacialTech 4200 Prót, nem fog csalódni
  • a GlacialTech Diamond 4000-et mindenképp csak zárt számítógépházban használjuk, ezt viszont csendes működésével maradéktalanul meghálálja

* a forgalomban levő dobozos Intel processzorok hűtője nem feltétlen azonos minden típus esetén, ezért az egyes példányok a mienktől eltérő értékeket produkálhatnak

Nem szóltunk még egy fontos paraméterről. A GlacialTech hűtők igen kedvező áron kerülnek forgalomba, a jelenleg kapható Igloo 4200 ajánlott kiskereskedelmi ára nettó 4000 forint, a Diamond 4000 pedig 7000 forintért vásárolható meg. A gyártó a termékekre 5 év teljes körű garanciát vállal. A Coolink 402 ajánlott kiskereskedelmi ára bruttó 4500 forint.

Szólj hozzá a fórumban!

A Coolink hűtők magyarországi disztribútora a Kelly-Tech Kft. A GlacialTech termékekről bővebb információ a www.GlacialTech.hu weboldalon olvasható. A HWSW külön köszönetét szeretné kifejezni Tamás Krisztiánnak a Visual Basic programért.

a címlapról

béta

0

Mobilappot kap a GitHub

2019. november 14. 14:49

A béta verziós app mellett a cég új értesítési felületet és több más újdonságot is bejelentett.

Hirdetés

Hét kedvenc előadónk az idei HWSW mobile!-ról

2019. november 14. 20:21

Idén 90 fős előadói gárdával készülünk a HWSW mobile! digitális termékfejlesztési konferenciára, de hogy segítsünk az eligazodásban, kiemeltük neked a hét kedvencünket.