Szerző: Ady Krisztián

2002. május 06. 00:11:17

DVD+RW -- a kiválasztott

A DVD-formátumok között még sohasem volt ekkora kavarodás. A megfelelően bélelt pénztárcával rendelkező potenciális vásárló nehezen tudja eldönteni milyen formátumot támogató DVD-írót vegyen: DVD-RAM, DVD-R/RW, DVD+R/RW legyen a preferált média? Ez a cikk nem dönthet az olvasó helyett, de talán tisztábbá teheti a képet.

A DVD-ROM optikai lemez megjelenése óta ilyen megosztottság talán még sosem jellemezte az optikai tárolók iparágát: napjainkig pontosan hatféle különböző formátum jelent meg, melyeket különböző cégek támogatnak. A DVD-ROM első bejelentését a DVD-R írható lemezek követték 1997 ősszén, két változatban. A DVD-R General lemezeket általános felhasználásra, míg a DVD-R Authoring formátumot kifejezetten professzionális célok kielégítésére készítették.

A DVD-R formátum terjedését a DVD-RAM megjelenése akadályozta 1998 közepén. A DVD-RAM lemez már újraírható volt, hasonlóan az újraírható CD-lemezekhez ezerszer törölhetjük tartalmát. A DVD-RAM készülékek már viszonylag nagy szabadságot engedtek az újraírható médiának köszönhetően, sok cég, stúdió napjainkig használja ezt a formátumot, ezeket az írókat. A DVD-RAM formátumot a DVD-RW megjelenése követte, elsőként Japánban volt elérhető 1999 decemberében. Az USA piacain azonban csak 2000 tavaszán jelent meg.

A DVD-RW készülékek már igazi népszerűségre tettek szert, több cég készített ezen a formátumon alapuló DVD-írókat, videofelvevőket. Igazi áttörést azonban feltehetően a legújabb, 2001 őszén bemutatkozó DVD+RW, valamint a napjainban megjelenő DVD+R formátum támogatása hoz majd. A DVD+R csak egyszer írható, a DVD+RW pedig -- ahogyan a neve is mutatja -- szintén újraírható formátum.

A különböző formátumok mögött különböző cégek állnak. A sokféle formátum létrehozása nem véletlen, egyszerűen gazdasági okai vannak, hiszen az alkalmazott technológiák után jelentős jogdíjakat, licencdíjakat lehet beszedni. Éppen ezért a versenynek óriási nyertese lehet az a formátum -- és annak gazdái--, amelyik a legtöbb támogatót tudja maga mellé állítani, s amelyik a legelterjedtebb lesz.

A versenynek azonban éppen mi, a szenvedő felhasználók látjuk a legnagyobb kárát. A készülékek majdhogynem még saját magukkal sem kompatibilisek, de a konkurens gyár formátumával végképp nem. A kompatibilitásnak ezen felül természetesen fizikai akadályai is vannak. A ma kapható DVD-ROM-meghajtók és DVD-lejátszók változó mértékben támogatják a különböző formátumokat, ha DVD-író vásárlására adnánk fejünket, mindenképpen nézzünk utána DVD-lejátszónk, DVD-ROM-meghajtónk milyen formátumokat támogat, s ugyanezt tegyük meg az írónál is. Nem ritka, hogy egy újraírható lemezt írni képes meghajtó a DVD-R, DVD+R egyszer írható formátumot már nem támogatja.

A legutolsó felmérések szerint a DVD-R lemezek a már kapható és régebben piacon lévő DVD-ROM-meghajtók és DVD-lejátszók 90%-ában működnek, míg a DVD-RW és DVD+RW lemezek 70%-ban kompatibilisek.

Az írható DVD-lemezeket először csak a számítógépekben használhattuk, s ez a felvevő készülékek borsos ára miatt ma is így van. Az otthon használatos digitális videomagnók még csak napjainkban kezdenek megfizethető árszintre süllyedni. Ezt a trendet olvasóink is tapasztalhatják különböző gyártók, szórakoztatóipari cégek termékeinek bejelentései kapcsán. Ugyanakkor a DVD terjedése egyértelművé teszi: ahogyan a magnókazettát kiszorította az írható/újraírható CD, a videokazettát is ki fogja szorítani valamelyik írható DVD-formátum, vagy annak következő generációja.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy egyik írható formátum sem teljesen kompatibilis a másikkal, sőt, a létező meghajtókkal és lejátszókkal sem. Ahogy telik az idő -- és alakul a piac --, úgy lesznek egyre kompatibilisebbek, és egyre kevertebbek. Ma már nem ritka az sem, hogy egy DVD-író CD-lemezeket is képes írni és olvasni, bár ez utóbbi teljesen természetes igény.

[oldal:DVD-R, DVD-RW, DVD-RAM]

A DVD-R-formátum az írható CD-lemezekhez hasonló technológiát használ, s mint az előbb olvashattuk, kompatibilis a DVD-olvasó készülékek 90%-ával. Ez az arányszám főként a DVD-R General lemezekre igaz, ezeket a lemezeket a DVD-író 650 nm-es hullámhosszal írja. Kapacitásuk 4,7 GB, ez pontosan megegyezik az egyrétegű DVD-ROM kapacitásával. A 2000-es év elején a formátum készítői egy DVD-R for Authoring, "fejlesztői” változatot is piacra dobtak, mely az elérhető minőség növelése érdekében 635 nm-es hullámhosszú lézert használ, a lemez felületén pedig előre bélyegzett (1.0-s verzió), vagy előre rögzített (1.1-s verzió) vezérlő területet helyeznek el. Ebből a formátumból kétoldalas lemezeket is készít(het)nek, ez közel megduplázza a kapacitást. A DVD-R Authoring lemezeket nem írják a DVD-R General írók, és ez fordítva is igaz. Azonban mindkét lemeztípust olvassa a legtöbb DVD-lejátszó és -meghajtó.

Az első generációs DVD-R (Authoring) meghajtót a Pioneer jelentette be még 1997 októberében, ez a lejátszó még a 3,95 GB-os DVD-R (Authoring) lemezeket írta. Ára nem kevesebb, mint 17000 dollár volt. Az új, 4,7 GB-os médiát támogató 1.9-es verziószámú meghajtók korlátozott számban jelentek meg 1999 májusában drasztikus árcsökkenéssel, de még mindig 5400 dollárért. A 2.0-ás verziójú meghajtók 2000 őszén váltak elérhetővé. Az új, 2.0-ás, 4.7 GB-os médiát csak a 2.0-ás meghajtók képesek írni, főként az új másolásvédelmi eljárások miatt. Az 1.9-es médiát és a régi 1.0-ás, 3,95 GB-os médiát visszamenőleg is kezelik a 2.0-ás meghajtók.

A Pioneer nagyobb népszerűségre szert tett DVR-A03 DVD-R General meghajtója 2001 májusában jelent meg 700 dollár körüli áron. Augusztusra már 700 dollár alatt is meg lehetett vásárolni, 2001 őszén pedig a cég 400 dollárra csökkentette az árát, az új, A04-es meghajtó bevezetése miatt. Ez a meghajtó írható és újraírható CD-lemezeket is ír.

Az üres DVD-R lemezek ára folyamatosan csökken. Az induló 50 dolláros (Authoring) árról 3-4 dollárra (DVD-R General) csökkent a lemezek darabonkénti ára. Az olcsóbb változatokkal ugyanakkor több kompatibilitási problémát észleltek, így jobb meggondolni, hogy az olcsó lemezt, vagy a 2-3x drágább, gyártó által ajánlott "márkás" lemezt vásároljuk-e. Üres lemezeket az Eastman Kodak, Fuji, Maxell, Mitsubishi, Mitsui, Pioneer, Ricoh, Ritek, TDK, Verbatim és egyéb cégek készítenek.

DVD-RW

A DVD-RW egy fázisváltós technológiát alkalmazó, körülbelül 1000x újraírható, törölhető formátum. A Pioneer kifejlesztésénél a DVD-R technológiát vette alapul, hasonló sávtávolságot, jelhosszúságot, vezérlést használ, így a DVD-RW sok DVD-meghajtóban és -lejátszóban olvasható. Firmware-frissítésekkel kiküszöbölhető a két tipikus hiba: a DVD-RW média gyengébben tükröződik, vagy a meghajtó-lejátszó nem ismeri a lemezformátum kódját, és meg sem próbálja beolvasni a lemezt. A DVD-RW lemez kapacitása szintén 4,7 GB.

A készülékek induló ára az előrehaladott technológiáknak és a növekvő kínálatnak köszönhetően alacsonyabb volt. A Pioneer által Japánban kiadott asztali DVD-RW "videomagnó" már csak 2500 dollárba került átszámítva. Az üres lemezekért 30 dollárt kellett fizetni, de ne feledjük: ezek törölhető médiák, a minőség pedig garantált a sokszázadik törlés után is. Ez a felvevő a DVD-VR (video recording – képfelvétel) felvételi formátumot használta, ezért ezeket a lemezeket nem lehetett lejátszani a korábban megjelent lejátszókkal. A felvevő később megjelent verziója már a DVD-R (General) lemezeket is írt, és a DVD-Video formátumot használta a jobb kompatibilitás érdekében.

Napjainkban már több jelentős gyártó DVD-RW lemezeket író készüléke kapható, az egyéb formátumok (DVD-R, DVD-RAM) támogatása azonban a mai napig igen vegyes képet mutat ezeknél a készülékeknél.

DVD-RAM

A DVD-RAM formátum napjainkban már szintén 4,7 GB adat tárolására alkalmas, de ez nem volt mindig így. Kompatibilitása sajnos elmarad a várttól, s ennek elsődleges oka a hibakezelési eljárásokban, a tükröződési különbségekben keresendő. A lemez ráadásul csak tokban, "caddy"-ben írható. Kétféle ilyen tok kapható: egy teljesen zárt, melyből nem lehet kivenni a lemezt -- így alkalmatlan más készülékben történő lejátszásra --, valamint egy nyitható kazetta. Az írás módszerében is tapasztalható némi különbség, ez a formátum Z-CLV, azaz a lemez területein különböző, lépcsőzetesen növekvő sebességű írást használ. A DVD-RAM lemezek tartósabbak a DVD-RW lemeznél, több mint százezerszer újrarhatók, várható élettartamuk pedig 30 év körül van.

A DVD-RAM meghajtók 1998 júniusában jelentek meg elsőként 500 és 800 dollár közötti áron, mely nagyon baratságosnak mondható, azonban az igen rossz kompatibilitás (és a tok) miatt csak speciális felhasználási területekre tudott betörni. A lemezek körülbelül 30-40 dollárba kerültek attól függően, hogy egy- vagy kétoldalas változatot vásároltunk-e. Az első DVD-RAM lemezeket is olvasni tudó DVD-ROM meghajtó 1999-ben jelent meg a Panasonictól (SR-8583 modell). Az 1999 végén megjelenő Hitachi GD-5000 is olvassa a DVD-RAM lemezeket. Üres DVD-RAM lemezt a Hitachi Maxell, az Eastman Kodak, a Mitsubishi, a Mitsui, a Ritek, a TDK és mások gyártanak.

A DVD-RAM 2.0-s változatának specifikációját 1999 októberében publikálták. A DVD-RAM 2.0 szabványban megtalálható a 8 cm-es lemez és tok is, amelyet hordozható eszközökben, például digitális videokamerákban lehet használni. Az első ilyen kamera a Hitachi DZ-MV100A modellje volt, mely 2001 tavaszán jelent meg.


Hitachi DZ-MV100A -- 8 cm-es DVD-RAM lemezre rögzít

[oldal:A nyertesek: DVD+R, DVD+RW]

A DVD+RW a CD-RW technológián alapuló fázisváltós, 1000x törölhető formátum. A formátumot támogató berendezések 2001 végétől, idén tavasztól elérhetők, s napjainkban is folyamatosan történnek bejelentések újabb eszközökről. A DVD+ReWritable Alliance tagjai között szinte az összes nagy cég megtalálható: a Dell, a Philips, Sony, Hewlett-Packard, Ricoh, Yamaha, Thomson, a listát pedig még folytathatnánk azzal a körülbelül 50 céggel, amelyek szintén támogatják a DVD+RW formátumot.

A lemezek kapacitása 4,7 GB. A DVD+RW formátumot a legtöbb piacon lévő DVD-lejátszó és DVD-ROM olvassa, ennek oka a DVD-ROM-mal nagyban megegyező alapspecifikációk. A legnagyobb kompatibilitási gondot a tükröződésbeli különbségek okozhatják, de ez firmware-frissítéssel a legtöbb meghajtónál orvosolható.

DVD+RW
DVD-ROM
egyrétegű
kétrétegű

Média típus

újraírható
csak olvasható
csak olvasható

Kapacitás

4,7 GB
4,7 GB
8,54 GB
Író lézer hullámhossz
650 nm
650 nm
650 nm
Visszaverési képesség
18-30 %
45-85 %
18-30 %
Sáv szélesség
0,74 mikron
0,74 mikron
0,74 mikron
Minimális "pit" méret
0,4 mikron
0,4 mikron
0,4 mikron
Moduláció
>0,6
>0,6
>0,6
Adat-moduláció/ECC
8-16/RS-PC
8-16/RS-PC
8-16/RS-PC
Csatorna bitráta
26,16 MHz
26,16 MHz
26,16 MHz
Szkennelési sebesség
1x-2,4x
3,49 m/s
3,84 m/s

A formátumot sajnos a DVD Forum nem támogatja, pedig a formátum kifejlesztői és tulajdonosai között több DVD-Forum-tag is található. Befolyásuk azonban, úgy tűnik, nem volt elegendő a Forum támogatásának megszerzéséhez. A DVD+RW támogatói 1997-ben azzal nyugtatták a DVD Forum tagjait, hogy a formátumot csak számítógépes adatok tárolására használják, ez azonban -- mint mára kiderült -- csak a versenytársak "elaltatására" szolgáló kijelentés volt.

A DVD+R a DVD+RW egyszer írható változata, mely napjainkban kezd terjedni. A formátum hasonló kompatibilitásra tehet szert, mint a DVD-RW. A legtöbb DVD+RW-meghajtó firmware-je frissíthető lesz, így a DVD+R lemezeket is tudják majd írni, azonban vannak kivételek is, mint arról hírünkben beszámoltunk. A Ricoh már piacra dobott DVD+RW-meghajtói nem képesek frissítés után sem írni az egyszer írható DVD+R lemezeket.

A DVD+RW formátum fázisváltós technológiát használ, a lemezek írhatóak CLV és CAV formátumban is. A véletlen elérést biztosító CAV formátumú lemezeket nem képesek azonban fogadni a DVD-lejátszók.

A DVD+RW formátum a közeljövőben a legjobban terjedő, legelfogadottabb írható-újraírható DVD-formátummá válhat. A márciusi CeBiten több gyártó, így a Sony és a Philips is bejelentette DVD+RW-, DVD+R-meghajtóját. A Sony írója 2,4x-es sebességgel írja a DVD+R és DVD+RW lemezeket, míg CD-íróként 12x-es sebességgel használható. A Philips készüléke hasonló paraméterekkel rendelkezik, szintén írja a CD-lemezeket is. 700 eurós ára kicsit borsosnak tűnik, a verseny azonban lejjebb szorítja ezt majd rövid időn belül.


Philips DVDRW228

Az áttöréshez azonban ennél is alacsonyabb árak kellenek. A Ricoh nemrég bemutatott DVD+RW/DVD+R ATAPI írója 2,4x-es sebességű írást nyújt, és a CD-íróként is használható. Igazi újdonságot azonban valóban árában nyújt: nem egészen 42000 japán jenbe, azaz körülbelül 360 euróba kerül. Ez átszámolva 87000 forintnak felel meg, amely már akár CD-írók árával is képes versenyezni, előnye főleg az egy lemezre jutó byte-ok számában jelentkezik.


A Ricoh alacsony árfekvésű DVD+R/W-írója

A számítógépekben használatos meghajtók mellett asztali készülékek is várhatók a DVD+RW, DVD+R formátumra alapozva. A Philips alig egy hónapja mutatta be második generációs DVD-felvevőjét, mely DVD+RW lemezekre dolgozik. A DVDR985 típusjelzésű készülék digitális és analóg bemenetekről képes szinte tökéletes felvételeket készíteni, melyeket asztali DVD-készülékekben is lejátszhatunk a DVD-Video képformátumnak és a DVD+RW lemezformátumnak köszönhetően. A lejátszó ára 999 dollár, mely újdonságához, sokszínűségéhez képest meglepően alacsony, gondoljunk csak a cikk elején olvasott árakra.


A Philips asztali DVD+R/W írója

Az i-re a pontot azonban a WinHEC (Windows Hardware Engineering Conference) előadáson tartott egyik előadás tette fel, melynek témája a Windows következő verziójának DVD+RW-támogatása volt. A "Longhorn" kódnéven fejlesztett operációs rendszer támogatása egyes elemzők és szakértők szerint óriási lökést adhat a DVD+RW formátum terjedésének, elfogadottságának. Az előadás programja a rövid ismertető szerint a következő volt: "Ezen az előadáson bemutatjuk, hogy a Windowsba épített DVD+RW-támogatás hogyan változtatja meg a PC-kben és a szórakoztatóelektronikai eszközökben használt háttértárak standardját".

A DVD-Forum "fejcsóválása" ellenére világosan látható, hogy a rögzítésre szolgáló DVD-formátumok közül a DVD+RW és közvetve a DVD+R válhat "kvázi-szabvánnyá". A híradások természetesen újabb, még nagyobb kapacitású optikai tárolókról szólnak, azonban a jelenleg piacon lévő, vagy napjainkban kapható lejátszókban ezek a lemezek garantáltan nem lesznek lejátszhatók. Így bizonyos, hogy a hatféle formátum közül e kettő lehet a befutó, egyrészt az egyre növekvő támogatásnak, másrészt az egyre csökkenő árú DVD-író eszközöknek, DVD-felvevőknek köszönhetően.

Szólj hozzá a fórumban!

A cikk elkészítésében óriási segítséget nyújtott a DVDCenter egyedülálló, gigantikus méretű és magyar nyelvű FAQ-ja, mely nyugodtan nevezhető a DVD-vel foglalkozók bibliájának.

a címlapról