Szerző: Rátonyi Gábor Tamás

2002. március 18. 18:27

UPC aktualitások

Interjú Hagymásy Andrással, a UPC kommunkációs igazgatójával. Terítéken: a UPC anyacégének amszterdami gondjai, multi lét Magyarországon, várható UPC fejlesztések, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata, és a régi nóta: van-e adatforgalmi korlát a chellón?

    HWSW: Nyilván nem minden előzmény nélkül vezették ki az amszterdami tőzsdeindexből a UPC részvényeit. Mennyiben érintik az anyacég pénzügyi gondjai a magyarországi fejlesztéseket? Mire számíthatnak a kábeltévés internetre várakozók?

Hagymásy András: Az "amszterdami probléma" nem csak a UPC-t érinti. Egy-másfél éve, amikor lecsengett a dotkom korszak, volt egy visszaesés a távközlési piacon, így a szélessávú távközlésben is. Ez a visszaesés nem volt indokolt. Ami viszont indokolt volt, az a távközlési cégek megingása az új generációs mobiltenderek miatt: euromilliárdokat öltek bele a koncessziókba, s a megtérülés már akkor sem látszott biztosítottnak. Ekkor kezdtek megcsúszni olyan nagy cégek, mint a British Telecom, a France Telecom, a Deutsche Telecom, vagy a KPN, s ez volt az a folyamat, ami magával rántota végül az egész távközlési piacot. Maga a UPC évekkel ezelőtt, mikor megkezdte a nemzetközi terjeszkedését, új hálózatokat vásárolt, s felújított több régit -- tehát óriási beruházásokat valósított meg --, akkor mindezek megtérülése az adott piaci viszonyok közt megalapozott volt...

    HWSW: ...mennyi idő alat térül meg -- nagyságrendileg -- egy ilyen kábelhálózat-vásárlás, -felújítás?
H. A.: Erre igen nehéz így válaszolni. Maga a kábelhálózat-építés iszonyú sok pénzbe kerül és nem térül meg gyorsan, ám hosszú ideig működik. Mikor már működik egy ilyen hálózat, ha nem is csinál vele semmit az ember, akkor is folyamatos bevételt jelent. Tehát hosszú távú a megtérülése, inkább tíz, mint egy-két években kell mérni.

A gond ott volt, hogy a cég 3-4 éve az akkori 80 eurós részvényárfolyammal a háta mögött igen komoly hiteleket vett fel. Nyilván a bankok más feltételekkel hiteleznek, mikor jól megy egy cégnek, mint amikor gondok vannak. A kölcsönt úgy vette fel a UPC, hogy részvényekkel törleszt, ám nem ugyanazt a terhet jelenti 80 eurós részvénnyel törleszteni, s nem ugyanazt 25 centessel. A fő gond az, hogy azzal a lendülettel, ami akkoriban volt, már nem tud fejleszteni a cég, mert a finanszírozásnak ez a módja ma már nem működik.

Ezért kell most átütemezni az adósságokat. Arról van szó, hogy a UPC a hitelek egy részét az egyik tulajdonosától, a United Global Comtól kapta, melynek 53,1 százalékos tulajdonrésze van a UPC holland anyavállalatában. Most egy olyan adósságtulajdonihányad-konverzión dolgoznak, melynek során a UGC a hitelekért cserében UPC részvényeket kap, így a részesedése jócskán az 53 százalék fölött lesz majd.

Ezen kívül több bank is hitelezett a UPC-nek, velük az adósságok átütemezéséről folynak a tárgyalások. Jelentős készpénztartaléka van a társaságnak, tehát nincs szó arról, hogy nem tud fizetni, csak éppen szeretné folytatni a beruházásokat, fejlesztéseket. Hosszabb távon abban van érték, ha -- például egy budapesti hálózat esetében -- mindenhol tud szolgáltatni a UPC, nem csak egy részében. Ha már 90 százalékig megvalósult az a beruházás, amellyel alkalmassá teszünk egy bizonyos hálózati szakaszt az internetezésre, akkor már érdemes a maradék 10 százaléknyi beruházást is megtenni, hogy a pénz árbevétel formájában visszaáramolhasson a céghez. Magyarul a pénzünk ne álljon a "földben", hanem térüljön meg.

Nem érzékelek tehát olyan problémát, hogy csődbe menne vagy megszűnne a cég, hiszen egyrészt ott állnak mögötte a tulajdonosok, másrészt van készpénztartaléka. Ezek a finanszírozási problémák átszervezéssel megoldhatók. Nem egy dotkom cégről van szó, nem egy darab szervert üzemeltetünk, hanem 10 millió európai háztartásba jut el a kábelünk, és közel ugyanennyi ügyfél fizet havonta a cégnek, ami igen komoly érték és biztos bevétel.

    HWSW: Milyen a UPC Magyarország tulajdonosi szerkezete?

H. A.: Áttételeken keresztül ugyan, de 100%-os tulajdonosunk az amszterdami székhelyű UPC N.V.

    HWSW: A UPC-nek a havi törlesztőrészletei forintban is tízmilliárdokat tesznek ki. Nincs szó arról, hogy a UPC központja elvonja leányvállalatai bevételeit, és emiatt jut kevesebb pénz a helyi fejlesztésekre?

H. A.: Egyelőre nem pénzelvétel van, hanem hogy onnan kapunk pénzt a fejlesztésekre. Magyarország egyébként jól teljesít, Ausztria után Magyarországon van a második legjobb pénzügyi teljesítményt nyújtó UPC-leányvállalat

    HWSW: Az anyacég pénzügyi gondjai miatt változott az idei költségvetésük? Kellett módosítani az idei fejlesztési terveken?

H. A.: Amiben mi érezzük azt, hogy változott a helyzet, az az, hogy megfontoltabban költünk -- pénz van, de nem két kézzel szórva... Valamivel szűkebbek lettek a lehetőségek, valamivel lassabb is a fejlesztés, mint ahogy két éve terveztük, de amit kitűztünk célként, azt csináljuk. Ilyenek például a hátralévő hálózatfejlesztések is.

[oldal:Multinak lenni Magyarországon]

    HWSW: Milyen multinak lenni ma Magyarországon? Érzik-e valamilyen hátrányát a multiságnak? Az egyik rivális, a TVNET -- bár már rég nem az, de -- a mai napig magyar tulajdonú cégként él a köztudatban, és internetes fórumokon is lehet olyan hangokat hallani, hogy a UPC azért olyan, amilyen, mert multinacionális hátterű. Éreznek ebből Önök valamit?
H. A.: Azt, hogy mennyire multi egy cég, azt nem olyan egyszerű eldönteni. A UPC Magyarország Kft.-nél három külföldi dolgozik, míg a cég közép-európai elnöke magyar.

Lehet azt mondani, hogy nem jó, meg hogy agresszív egy külföldi cég, de ha megnézzük, hogy ezelőtt 10 évvel, amikor a UPC jogelődje idejött, milyen hálózati infrastruktúra volt Magyarországon, és hogy milyen fejlődésen ment keresztül a hazai kábelpiac azon része, ahol a UPC jelen van, akkor azért érdemes elgondolkodni, hogy ugyanezt magyar tőkével, magyar szakértelemmel, magyar tapasztalattal meg lehetett volna csinálni? Ez egy nagyon tőkeigényes ágazat... Magyarországon olyan magyar tulajdonú cég, amelyik ezt nagy körben megcsinálná, nemigen létezik. Lokálisan persze elképzelhető.

Másrészt nem érzem azt, hogy mi itt "lerabolnánk" a piacot. Lehet, hogy a mi szolgáltatásunk drágább, mint a piacon másoké, de annyival jobb, értékarányosabb is. A UPC-vel kapcsolatban nem érzékelek multi-ellenes hangulatot.

A kábeltévé például a 80-as években szinte ingyenes közműszolgáltatásként indult. Jóformán olyan volt, mint a csatorna-, víz- vagy áramszolgáltatás. Az akkori szinten lehetne most is 40 forintért kábeltévézni, de az a hálózat régen meghalt volna. Ahol csak 40 forintot lehet elkérni, ott senki nem tesz pénzt a hálózatba. Az ügyfél többet akar, sok csatornát, újakat, a jó csatorna pedig sokba kerül a szolgáltatónak is, ehhez pedig fejleszteni kell, fejleszteni pedig csak úgy lehet, ha annak az árát is elkéri az ember.

Nem érzem úgy, hogy mi itt egy gonosz cég lennénk, amelyik rabolja a piacot és kiszipolyozza az előfizetőket. Mi -- úgy gondolom -- jó szolgáltatást nyújtunk, és ezért tisztességes árat kérünk. Nem vagyunk a legolcsóbbak, de nem is ez a célunk, hanem hogy a legjobb szolgáltatást nyújtsuk. A felmérések és a személyes kontaktusok alapján országszerte mindenhol az derül ki, hogy a többség azt szereti, ha mindig újabb és jobb minőségű kínálat van, fejlődik a szolgáltatás, és erre az előfizetők többsége hajlandó is áldozni. Hatszázezer háztartás van a UPC hálózatába bekötve, s a szolgáltatás technológiájából adódóan nem tudunk mindenkinek személyreszabott műsorokat adni, csak megfelelő csomagokat. Ezért mindig lesznek olyanok, akiknek vagy drága, vagy nem azok a csatornák vannak a csomagban, vagy nem olyan csoportosításban, ahogy szeretné. És nálunk már egy százaléknyi elégedetlen ügyfél is hatezer háztartást jelent. Ha ennek az egy százaléknak szintén csak egy százaléka fordul a sajtóhoz, már az is úgy tűnik, hogy tömeges a felháborodás a UPC előfizetői körében, holott a döntő többség elégedett a szolgáltatásainkkal.

    HWSW: Volt a közelmúltban egy online felmérés az internetszolgáltatással kapcsolatban; mit tudtak meg abból?

H. A.: Még nem készült el a kiértékelés. Ha meglesz, publikálni fogjuk.

    HWSW: Hányan töltötték ki azt a kérdőívet? Mert igen hamar vége lett a felmérésnek, talán ha egy napig működött...

H. A.: Sokan töltötték ki, és jó volt a visszhangja. Értékelhető és kizárólag kultúrált hangvételű válaszok érkeztek.

[oldal:Tervezett fejlesztések, adatforgalmi korlát]

    HWSW: Milyen fejlesztések várhatók idén? Több olyan területről is hallani, ahol például az egyik háztömbben már hosszú ideje van internet, míg a szomszédos épületben -- bár kábeltévé már van -- net még nincs. Mi lesz ezekkel a fehér foltokkal?
H. A.: Attól, hogy egy hálózaton a kábeltévé működik, még nem biztos, hogy alkalmas internetezésre. Ugyanolyan beruházás az is, hogy internetezésre alkalmassá tegyünk egy ilyen fehér folt-szerű területet, mint hogy kiépítsünk egy komplett hálózatot. Tehát el kell dönteni, hogy megéri-e vagy nem éri meg az adott beruházás, s hogy mikor lesz annyi pénz, hogy megcsinálhassuk, mi várható, hányan fognak előfizetni...

Budapesten egyébként három új terület lesz, ahol az internetszolgáltatás elindul: ezek a VIII., IX. kerületek és Csepel, s ezzel gyakorlatilag minden kerület, ahol jelen vagyunk, -- kivéve az V.-et és a II., VII. kerületek egy-egy részét -- internet szempontból lefedetté vált.

    HWSW: Vidéki fejlesztések? A Broadband mintha leállt volna...

H. A.: A Broadband valóban leállt, valószínűleg idén nem indul új helyen ilyen szolgáltatás. Jobban megéri koncentrálni a beruházásokat a nagy piacra, mint egy kisebb, tízezer előfizetős kisvárosban kiépíteni a hálózatot és elindítani a rendszert.

    HWSW: A kiépítés költségeinek arányát tekintve mekkora különbség van a broadband és a chello között?

H. A.: A chello esetében sokkal drágább a szükséges technológia. Nagyságrendekkel többe kerül alkalmassá tenni egy hálózatot chellóra, mint Broadbandre, ezért a chellót nem érdemes egy kis piacon fejleszteni. Budapesten és Miskolcon -- ez a két legnagyobb piacunk -- megéri, mert Miskolcon van hatvanezer előfizetőnk, Budapesten pedig körülbelül kétszázezer. Ahol még eképzelhető, hogy megéri bevezetni a chellót, az Debrecen lesz, mert ott is van körülbelül ötvenezer kábletévé előfizető, s Pécsen is negyvenezer ügyfelünk van...

    HWSW: ...Pécsen már van kábelnet, a Drávanet szolgáltat UPC hálózaton...

H. A.: Igen, hasonló konstrukció Székesfehérváron is van, ott a Datatrans szolgáltat a hálózatunkon. Az a gond, hogy egy ilyen hálózat, mint például a fehérvári, nem alkalmas nagyobb tömegű internetfelhasználó kiszolgálására, mert ezek a vidéki rendszerek 550 MHz-es hálózatok. Ugyan ez is csillagpontos, meg interaktív rendszer, de kisebb sávszélességű, mint a budapesti. Azért nem lehet nagyon bővíteni, és azért nem is propagáljuk, mert a hálózat sokkal több ügyfelet már nem bír el. Fehérváron például néhány száz internethasználó van, s már nem nagyon kötünk be újabb előfizetőt, mert ha lényegesen megnöveljük a hálózat terhelését, akkor azt a többiek is megsínylenék.

    HWSW: A Broadband tehát végleg leáll?

H. A.: Nem végleg, de egyelőre nem arra koncentrálunk. Konkrét tervek most nincsenek, de idén nem fogjuk tovább bővíteni, mint ahogy valószínűleg a chellót sem, az imént említett három budapesti kerület kivételével. Ami viszont jó hír, hogy elkezdtük tesztelni a kibővített külföldi kapcsolatot, már múlt hét szerdán éjjel elindult ez a tesztidőszak. Négyszeresére bővül a külföldi sávszélesség.

    HWSW: Mennyi volt ez korábban?

H. A.: 34 Megáról 155-re bővült most. Ez most hosszú időre megoldja az internetezést sokkal több előfizető számára.

    HWSW: Adatforgalmi korlát: rengetegszer szó volt már róla, többször elmondták, hogy nincs korlátozás, az Általános Vállalkozási Feltételekben azonban mégis benne van, hogy 15 GB a felső határ...

H. A.: Nem akarjuk elvetni a lehetőségét annak, hogy az internet-hozzáféréssel visszaélő előfizetőt korlátozni tudjunk. Tehát egészen addig, amíg egy előfizető ténykedése nem hozza hátrányos helyzetbe a többi előfizetőt, addig nem élünk ezzel a lehetőséggel. Azért van benne az ÁVF-ben, hogy ha valaki tényleg olyanra használja a chello szolgáltatást, amire nem való, akkor tudjunk lépni. Olyan szempontból korlátlan az internet, hogy a lépésünk után is tud internetezni, de nyilván alacsonyabb sávszélességen.

    HWSW: De mi az a határ, ami már retorziókat von maga után? Az ÁVF-ben 15 GB van meghatározva, mégis van olyan UPC chello előfizető, aki egymaga 50 GB-os forgalmat generált, és semmi nem történt.

H. A.: Ez a szolgáltatás nem arról szól, hogy valaki szervert üzemeltessen, meg hatalmas adatforgalmat generáljon, hanem átlagembereknek az átlagosnál jobb minőségű internet-hozzáférést nyújt, aminek az a célja, hogy élmény legyen az internetezés, jó minőségben, gyorsan lehessen szörfölni. A mi előfizetőink 98 százaléka ilyen átlagos forgalmat bonyolít, s az a lényeg, hogy ők ne kerüljenek hátrányba mások miatt. Ha már a rendszer megérzi azt, hogy valaki havi 50 gigás forgalmat generál, akkor megnézzük, hogyan tudunk élni ezzel az ÁVF-ben biztosított lehetőséggel. De nem volt még ilyen esetünk. Ezt a lehetőséget pont ezért hagytuk meg magunknak, hogy ha mégis szükség van rá, akkor tudjunk élni vele.

    HWSW: Nem lenne szerencsésebb pontosan meghatározni, hogy mi az, ami után számítani kell valamilyen korlátra? A januári BIX és az imént említett külföldi sávszélesség-bővítés nem indokolná a korlátozás eltörlését?

H. A.: Direkt korlátot nem akarunk bevezetni. Nem akarjuk azt mondani, hogy aki eléri ezt és ezt a szintet, azt lekapcsoljuk, és akkor abban a hónapban vége. Tényleg csak az előfizetők döntő többségének biztonsága érdekében van ez a lehetőség fenntartva. Ez nem egy büntetőjogi kategória, hogy ha eléred akkor becsukunk két hétre, hanem ez azért van, hogy ha valaki nagyon visszaél az előfizetésével, akkor legyen a kezünkben egy lehetőség. Nem nagyon tudjuk ezt világosabban vagy konkrétabban elmondani. A chello egyébként Európában mindenhol ezt a módszert alkalmazza, mi is ezt tesszük.

[oldal:A Gazdasági Versenyhivatal eljárása]

    HWSW: A héten jelent meg, hogy megindult a versenyfelügyeleti eljárás a XIII. kerületi kábeles internetszolgáltatás monopolhelyzetével kapcsolatban, illetve az erőfölénnyel való visszaélés miatt. Mi az álláspontja a UPC-nek?
H. A.: Nem újdonság a GVH-vizsgálat, mert szinte minden évben terítékre kerül a szolgáltatásaink és áraink ügye. Valójában egy nyíregyházi esetet leszámítva -- melyben a Versenytanács az előfizetői szerződés egy pontját kritizálta -- nem talált soha olyat a GVH, ami miatt bírságolt volna... A csomagokat, előfizetési díjakat, és a szolgáltatásokat a GVH mindig elfogadta, de olyan is előfordult már, hogy egyik évben köteleztek minket arra, hogy a két nagy magyar kereskedelmi csatornát ne a legfelső díjcsomagba tegyük, hanem helyezzük át egy olcsóbb kategóriába.

A GVH-vizsgálat egy interaktív folyamat, mely akár hónapokig is eltarthat. Gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a Versenytanács megvizsgálja a bejelentéseket, kérdéseket fogalmaznak, megállapításokat és javaslatokat tesznek, hogy ez vagy az a csomag, vagy ár miként változzék, s ha ezt elfogadjuk -- márpedig általában elfogadjuk -- akkor vége az eljárásnak, vagy más kérdésekre kiterjedően folytatódik.

    HWSW: De itt most mást vizsgálnak...

H. A.: Igen. A TVNET-es üggyel kapcsolatban nem értjük, hogy miért indult vizsgálat. Mi nem látjuk azt, hogy mitől lennénk erőfölényben a XIII. kerületeben. A most megszületett hírközlési törvény egyáltalán nem definiálja az internetpiacot. Az erőfölényes helyzetet csak releváns piacon vizsgálja a versenyjog, de itt nincs definiálva mi az a releváns piac. Ha az internetszolgáltatás piacát nézzük, azon belül a szélessávú szolgáltatás egyfajta lehetőség. Internetezni lehet sokféleképpen, hiába nincs ADSL, telefonon még elérhető a net. A mi álláspontunk szerint nincs erőfölény az internetszolgáltatás piacán, mert sem a magyar, sem az európai jogszabályok nem határozzák meg magát az internetszolgáltatási piacot. Tehát a GVH nem állapíthat meg olyat, hogy erőfölényben vagyunk, mert nincs definiálva az a piac, ahol mi erőfölényben leheténk. És ha nem vagyunk erőfölényben, akkor nincs mivel visszaélni sem. Úgy gondoljuk, hogy ez a vizsgálat nem hozhat más megállapítást.

    HWSW: Itt az volt a kardinális kérdés, hogy a kábelhálózat megosztható-e úgy, mint a vezetékes távközlési hálózat, vagy sem.

H. A.: Európában sincs ilyen, a szélessávú hálózatokat nem kell megosztani sehol. Tehát ilyen szabályozás nem csak Magyarországon nincs. Azt is figyelembe kell venni, hogy versenyjogilag nem változott a helyzet, hiszen korábban is csak egy szélessávú szolgáltatás volt a kerületben, és most is csak egy van. Arra mi semmilyen jogszabály alapján nem vagyunk kötelezhetők, hogy megnyissuk más előtt a hálózatot, az azonban nincs megtiltva más szolgáltató számára, hogy hálózatot építsen és szélessávú szolgáltatást indítson. Nyilván nem fog senki még egy párhuzamos hálózatot azért kiépíteni, hogy legyen a kerületben néhányszáz ügyfele, de az elméleti lehetőség nincs kizárva.

    HWSW: A TVNET valóban nem akarta meghosszabbítani a szerződést?

H. A.: Végső soron ez egy közös megegyezés volt, hogy a szerződést a lejártát követően nem hosszabbítjuk meg. Az biztos, hogy nem volt ebből vita, teljesen nyilvánvaló volt a TVNET számára, hogy ha lejár a szerződés, akkor nem szolgáltathat tovább. Én nem mondom, hogy ők nem éltek volna a lehetőséggel, hogy a UPC-hálózaton szolgáltassanak, de ezt mi nem akartuk, mert van a cégcsoporton belül egy szolgáltatásunk, ami szerintünk egyenértékű a TVNET nyújtotta szolgáltatással, s mi a saját hálózatunkon a saját szolgáltatásunkat akarjuk kínálni. Ugyanez várható az V. kerületben, 2004-ben lejár a szerződés, s akkor ott is chello lesz.

    HWSW: Hagymásy úr, köszönöm a válaszokat!

H. A.: Köszönöm én is

Szólj hozzá a fórumban!

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról