Szerző: Bőle György

2000. július 5. 00:00

Internetes jog: a szereplők

Írta: dr. Muraközi Gergely

Írta: dr. Muraközi Gergely

Az élet egyszerű. Ilyen általában a telekommunikáció is. Van egy szolgáltató, akivel az ember szerződik és kész. A szerződés vagy ténylegesen létre is jön (mint pl. a telefonszolgáltatóval vagy a kábel-TV szolgáltatóval), vagy pedig az igénybevétellel az igénybe vevő hozza létre egyoldalúan (mint pl. amikor a rádión az ember meghallgatja X vagy Y állomás műsorát). A jogászok szeretik az egyszerű dolgokat. Azt egyszerű szemmel tartani és szabályozni.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy természetesen egy rádióállomás vagy egy TV-adó esetében sem csak az a két résztvevő van, a telefonnál pedig pláne nem, hiszen ott - különösen egy nemzetközi hívásnál - több szolgáltató hálózatán megy keresztül a beszélgetés. Ennek ellenére jóval egyszerűbb a helyzet, mint a renitens Internet esetében, mert a nagy számú kis szerződés egy nagy szolgáltatóval jön létre (vagy több, de még mindig kis számú naggyal, ha liberalizált a piac).

Ilyenkor nem nagy kunszt kideríteni, hogy kik is a szerződő felek, mert meg van határozva, hogy ki jogosult telefonszolgáltatást, TV-szolgáltatást, rádió-szolgáltatást, kábel-TV szolgáltatást, stb. üzemeltetni. A legtöbb ilyen szolgáltatás koncesszió-köteles, szigorú rendszere van a jogosultságok megszerzésének, hatvan helyen nyilván van minden tartva. Akik ott szerepelnek, azokon el lehet verni a port, ha valami törvényellenes, erkölcstelen (vagy sok helyen még pluszban az uralkodó politikai irányvonal nézeteivel ellentétes) dolog zajlik a médiumon.

Az Internet természetesen ezen a téren is nagyon csúnya dolgokat művel és eléggé el nem ítélhető módon nem illeszkedik bele egyik, eddig kidolgozott törvényi struktúrába sem. Az ugyanis a nagy gond, hogy az Internet esetében nincs gyakorlatilag korláta annak, hogy ki melyik oldalán jelenik meg a szolgáltatásnak. Aki a nap egyik felében csak olvasgatja mások honlapjait, lehet, hogy estefele a sajátját szerkeszti és tölti fel egy ingyenes tárhelyet nyújtó szerverre, vagy éppen - még elgondolni is szörnyű - a saját gépén felrakott egy webszervert, amin nem csak saját anyagait teszi közzé, hanem néhány barátjáét is, vagy éppen fizetés ellenében egy cég oldalát tartja rajta karban.

Vegyük tehát sorra, hogy ez a szörnyű kavalkád, ami jogilag itt kibontakozik, hogyan is rendezhető egy kicsit.
Alapjaiban négy szereplő különíthető el az Interneten (bocs az angol szavak fordításáért, furán hangzanak, de tényleg ezt jelentik - ha valakinek jobb jut az eszébe, kérem, írja meg!):

  • User - felhasználó
  • Access Provider - hozzáférést biztosító szolgáltató
  • Content Provider - Internet-tartalmat nyújtó szolgáltató
  • Service Provider - Internet-szolgáltatást nyújtó szolgáltató
Lássuk röviden összefoglalva azt, hogy mit is jelentenek az egyes kategóriák. Elnézést kérek a kicsit száraz fogalmazásért, de sajnos a szabatos szóhasználat mindenek alapja a jogban. A jogász ugye a szőrszálhasogatásból él...

[oldal:User - Felhasználó]

Talán a legegyszerűbben meghatározható és elkülöníthető szereplő. Igénybe veszi a többi három által nyújtott szolgáltatásokat, bár általában közvetlen szerződéses kapcsolatban csak a részére az Internethez hozzáférést biztosító Access Providerrel áll. Fogyasztója a Content Provider által előállított és nyújtott információs tartalomnak, amelyért - ha az kereskedelmi céllal az Interneten megjelenített tartalom - vagy közvetlenül (hitelkártyával, átutalással, stb.), vagy pedig reklámok megtekintésével fizet. A Service Providerrel szerződéses kapcsolatban nem áll, csak igénybe veszi az általa nyújtott szolgáltatást annyiban, hogy az SP szerverén a CP által tárolt anyagokat lehívja, vagy az SP egyéb szolgáltatását (newsgroup, IRC, stb.) igénybe veszi.

Az Internet nagy újdonsága azonban, hogy a legegyszerűbb felhasználó számára is képes ugyanazt a nyilvánosságot nyújtani, mint a legnagyobb tőkével rendelkező világcég számára. Éppen ezért a felhasználó itt nem csak mint szolgáltatások passzív igénybe vevője, hanem mint aktív információ-szolgáltató is felléphet, vagyis összefolyhat a felhasználó és a CP szerepköre.

[oldal:Access és Content provider]

Access provider:

A fogalom angol értelméből kiindulva - hozzáférést biztosító - az AP olyan szervezet, amely egyfajta "kaput" nyit az Internetre a csatlakozni kívánó felhasználók számára. Ez az értelmezés azonban - ahogy azt Laga ugyanitt megállapítja - a gyakorlatban AP szerepkörben szolgáltatást nyújtó cégek nagy részét kizárná, mivel ezek nem kizárólag hozzáférést nyújtanak, hanem egyben e-mail címet, WWW tárterületet és egyéb szolgáltatásokat is. Kizárólag hozzáférést ma már szinte kizárólag olyan nonprofit és oktatási szervezetek nyújtanak, amelyek tagjaik részére otthon is elérhetővé kívánják tenni a szervezet keretében nyújtott Internet-szolgáltatást, és ezt szinte mindig ingyenesen.

A fenti szűk értelmezés helyett tehát helyesebb a tágabb értelmezést használni. Ez magában foglalja az Internet-kapcsolattal általában együtt járó, alapszintű e-mail és WWW szolgáltatást is, valamint az ezekkel kapcsolatos technikai tanácsadást is. Ebben az esetben azonban tünedezni kezdenek a határvonalak az AP és az SP kategóriája között, ugyanis az AP ugyanúgy szolgáltat például WWW oldalakat kiszolgálóiról a felhasználókkal kötött szerződés folytán, mint az SP - csak éppen Internet-hozzáférést is nyújt. További elmosódás következik be az AP és a CP kategóriája között is, mivel az AP-k, mint cégek rendszerint saját WWW oldalt tartanak fenn, részben reklám, részben support célokból, amelyeket maguk állítanak össze és publikálnak.

Content provider:

Míg az AP elsősorban technikai infrastruktúrát szolgáltat, addig a CP információt, "tartalmat", ezért is szokták ezeket magyarul tartalomszolgáltatóknak nevezni. A szűk értelemben vett CP nem rendelkezik saját, anyagainak az Interneten való publikálásához szükséges infrastruktúrával, hanem azt valamelyik SP kiszolgálóin helyezi el. A CP-k között gyakran találhatóak meg kormányzati szervek, egyetemek, televíziók vagy újságok. Ezek az oldalak az egyébként más felhasználási célra (TV-műsor, rádióadás, nyomtatott megjelenés) összegyűjtött információt publikálják.

Emellett kialakult az Interneten a CP-nek egy önálló fajtája, amely kizárólag az Interneten elérhető tartalmat publikál. Az ilyen oldalak általában válogatást nyújtanak az Interneten elérhető információbál és emellett saját tartalmat is szolgáltatnak. Egy-egy ilyen oldal "belépést", kiindulópontot jelent az Internet meglehetősen kusza világába, így ezeket kapu, vagy angolul "portal" oldalaknak hívják.

[oldal:Service provider]

A legtágabb kategória a szolgáltatók között, mivel egy sor olyan tevékenységet magába foglal, amely nem foglalható bele az előző kettőbe. Ezen belül meg lehet különböztetni további három csoportot:

1. Online provider
2. Presence provider
3. Szűkebb értelemben vett Service provider


1. Online provider

A kereskedelmi Internet-szolgáltatók - AP - általában csak hozzáférést nyújtanak az Internethez, emellett legfeljebb saját cégükről nyújtanak információt, az egész Internet részére. Az OP ezzel szemben egy saját, zárt információs hálózatot hoz létre, amely nem elérhető mindenki számára az Internetről, hanem csak egy megfelelő telefonos csatlakozással, felhasználói névvel és jelszóval. Ilyen szolgáltató volt a Compuserve ill. egy ideig az American Online, amelyek saját tartalmat szolgáltattak saját hálózatukon a saját előfizetőiknek. Ez a fajta szolgáltatási mód azonban nem tudott lépést tartani az Internet által kínált információ-dömpinggel, ezért a szolgáltatók kénytelenek voltak hálózataikat "megnyitni", legalábbis annyiban, hogy az előfizetőik elérhessék az Internetet - ezzel gyakorlatilag az AP és a CP szolgáltatásainak keverékét nyújtják.

2. Presence provider

"Jelenlét szolgáltató", vagyis olyan cég, amely vállalja egy megbízó teljes Internetes jelenlétének létrehozatalát és fenntartását. Ezek a cégek az infrastruktúrát, a szükséges technikai tudást és a kiadvány-szerkesztési ismereteket nyújtják, amelyet felhasználva a megbízó által megadott információkat publikálják.

3. Szűken értelmezett Service provider

Olyan szervezet vagy vállalkozás, amely infrastruktúrát és / vagy számítógépes szolgáltatást biztosít felhasználóknak vagy más szolgáltatóknak. A "szolgáltatás" fogalma itt széles palettát fed, ezek közül példálózó jelleggel néhány:

  • tárolóhely fizikai biztosítása
  • a tárolóhely felhasználását megkönnyítő program elkészítése és a kiszolgálón futtatása
  • e-mail cím ingyenes vagy fizetés ellenében történő biztosítása
  • a CP által elkészített tartalom publikálása, biztosítva az infrastruktúrát és a technikai felügyeletet
  • news vagy IRC kiszolgáló üzemeltetése, szolgáltatása meghatározott felhasználói kör számára
Az SP tehát lehetővé teszi mások számára az Interneten való megjelenést, publikálást és egyéb tevékenységeket.

[oldal:Példakérdés]

Összefoglalva egy kicsit:

Uff. Aki idáig eljutott és átrágta magát a meghatározások halmazán, az mára letudta a szakszöveget. Ami az igazán lényeges: nincsenek éles határok az egyes résztvevők között. Az Interneten nem kell milliárdos felszerelés és koncesszió. Tökéletesen elég, ha valaki minimális kezdőtőkével és nagy hozzáértéssel nekikezd - a második néha el is marad, de azért jó honlapok és szolgáltatók is vannak.

A jog gondja itt kezdődik. Kit hova lehet sorolni?
Egy példa: (nincs reklám, senki nem fizetett nekem egy fillért sem, de jelentkezőket mindig szívesen várok :) )

Ha én X telekommunikációs cég honlapját ugyanazon cég Internet-szolgáltatására ugyanazon cég telefonvonalán keresztül betárcsázva nézem meg, tiszta az eset. AP, CP, SP, mindegyik ugyanaz.

Mi van azonban, ha ezt megkeverem? Legyen A cég B cég szerverén tárolt, C emberke által elkészített honlapja, amit Y cégnél előfizetett Internet-hozzáféréssel Z cég telefonvonalán betárcsázva érek el. A Content Provider itt A és C együtt, a Service Provider B, az Access Provider pedig Y és Z.
Mondjuk én (persze én nem, de valami elvetemült…) éppen warez-t vagy illegális MP3 számokat töltök erről az oldalról le, ezzel kárt okozva a jogosultnak. Ha engem nem tudnak elkapni (mert mondjuk velem együtt harmincötezer más is ugyanezt csinálta, és senkinek sincs meg a neve), akkor valakin el kell verni a port.

Kin kell elverni? Ez a huszonötmilliós kérdés. Felteszem ezért körkérdésként a következőt, és nagyon várom mindenki válaszát, javaslatát.
Az eset a következő: egy ismeretlen feltölt egy ingyenes webhely-szolgáltatóhoz illegálisan másolt anyagot (mondjuk legyen a legújabb Sting album MP3 formában). Ezt sokan letöltik, de nem tudni, hogy pontosan kik. A kiadó természetesen habzó szájjal követeli a kár megtérítését (azt lehet tudni a server log-ból, hogy hányszor töltötték le). Kinek kell ezt megfizetnie? A lehetőségek:

  • 1. Az ingyenes webhely-szolgáltatónak
  • 2. Az ingyenes webhely-szolgáltató részére hozzáférést nyújtó Internet-szolgáltatónak
  • 3. A gerinchálózatot üzemeltető szolgáltatónak (hiszen azon mindenképpen átmegy az adat)
  • 4. A felhasználók részére hozzáférést nyújtó Internet-szolgáltatónak
  • 5. Utána kell menni minden egyes letöltőnek
Kérek mindenkit, akinek csak véleménye van a kérdésben, írja meg nekem a mura@matavnet.hu címre. Ez a kérdés különösen aktuális most, mert jelenleg folyik a hírközlési törvény tervezetének kidolgozása, amelyben pontosan ez a fő kérdés az Internettel kapcsolatban. Ha egy mód van rá, szóljunk már bele. Elvégre pontosan a felhasználók számára a legfontosabb ez.

Üdvözlettel:

dr. Mura
mura@matavnet.hu

a címlapról

dualsense

1

Bemutatkozott a PS5 kontrollere

2020. április 8. 12:30

A Sony az elődökhöz képest alaposan átrajzolt vezérlője DualSense néven debütál.