Szerző: Bőle György

2000. június 06. 00:00:00

Június 5: az AMD napja

Mint ahogyan az várható volt a mai nap kétségkívül az AMD napja lett. A Computex mai nyitónapján az AMD több nagy bejelentést is tett.

Mint ahogyan az várható volt a mai nap kétségkívül az AMD napja lett. A Computex mai nyitónapján az AMD több nagy bejelentést is tett.
Ma végre hivatalosan is bejelentették az új AMD Athlon processzorcsaládot (amelyet eddig csak a Thunderbird project-néven ismertünk) és az AMD Duron processzorok szállításának megkezdését.
Mivel a Duron bejelentése tulajdonképpen már megtörtént (lásd régebbi hírünket) amikor az AMD hivatalosan is megrősítette a Duron név végleges mivoltát (az addigi Spitfire project-név helyett), ezért most csak a Thunderbird ma ismertetett specifikációira térnék ki.

L2 cache: Az új Athlon legnagyobb újdonsága a magra integrált, processzor órajelén futó 256K másodszintű (L2) gyorsítótár, amellyel az AMD kiküszöbölte az Athlon talán legnagyobb hátrányát a Coppermine magra épülő PIII-mal szemben.

Összehasonlításképpen: a hagyományos Athlonok L2 cache-se az 500-700MHz-es verziók (K7 mag) esetében az órajel felén, a 700MHz-nél gyorsabb verziók (K75 mag) esetében az órajel harmadán, illetve két-ötödén futott.

Gyártási technológia: Természetesen ezen is módosítottak, mert az új Athlon-ok (Thunderbird mag) nagy része már 0.18 mikronos réz-alapú technológiával készül az AMD drezdai FAB30-as gyárában, de ugyanakkor 0.18 mikronos alumínium-alapú verziók gyártása is folyik az austini FAB25-ös gyárban.

Összehasonlításképpen: Az Athlon "classic" 500-700MHz közötti verziója 0.25 mikronos, a 700MHz feletti K75 magos verziója 0.18 mikronos alumínium-alapú technológiával készül.


Bal oldalon az alumínium, jobb oldalon a réz-alapú Thunderbird

Processzormag: Az új Thunderbird-alapú Athlonok magjának mérete 120 mm^2 (a 0.18 mikronos "classic" Athlonhoz viszonyított 20 százalékos területi növekmény az integrált cache következménye).

Összehasonlításképpen: a régi Athlonok magmérete a csíkszélesség függvényében (0.18 vagy 0.25 mikron) 102 és 184 mm^2, a Coppermine-alapú PIII-é pedig 106 mm^2. Kissé ironikusan ideírnám a Willamette tervezett 170 mm^2-es magját is... Minél nagyobb a mag, annál kevesebb magot lehet előállítani adott mennyiségű waferből.

[oldal:Thunderbird #2]

Tranzisztorszám: A ma bejelentett új Athlon komplexitásában messze felülmúl minden eddigi processzort a maga 37 milliós tranzisztorszámával. Viszonyításképp a régi Athlonok 22, a Coppermine-ok 28 millió tranzisztorból épülnek fel.

Magfeszültség, hőteljesítmény: Sajnos ez egy igen kritikus része a cikkemnek, mert az általam használt források mindegyike más más értékeket adott meg. Mivel az AMD specifikációs pdf file-ja még nem áll rendelkezésre, ezért az általam leghitelesebbnek tartott értéket írom le.
A 800MHz-es és annál alacsonyabb órajelű verziók magfeszültsége 1.7 V, a 900MHz-es és annál gyorsabb verzióké 1.75 V.
A további adatokat inkább mellőzöm, mert túl nagy az egyes forrásokból származó infok szórása. Az L2 buszra ugyanez vonatkozik... Ha valaki esetleg tudja a korrekt adatokat, az írjon nekem.

Tokozás: A T-bird kétféle tokozásban kerül le a futószalagról. Az új Socket-A foglalatú Athlonok mindenki számára hozzáférhetőek lesznek, viszont az AMD által eddig alkalmazott Slot-A foglaltban csak az OEM-ek juthatnak hozzá.

Architektúra, szabványok: Maga a processzor felépítése, illetve az általa támogatott szabványok a fentiekben ismertetésre került különbségeket leszámítva teljesen az Athlon architektúrájárá épülnek.
  • Alpha EV6-os 200MHz-es (DDR-100) buszprotokoll
  • 128K L1 cache
  • Kibővített 3DNow! utasításkészlet, DSP optimalizálási lehetőséggel (a DSP funkciók 3DNow! optimalizációja nyomán hatékonyabban működnek olyan alkalmazások, illetve technológiák, mint az MP3 lejátszás, Dolby Digital és a térhangzás számítások, soft xDSL modemek.
A hivatalos bejelentés szövegéből jól kikövetkeztethető, hogy a Coppermine-ok szállítási gondjai miatt egyre több OEM választja csúcs-konfigurációihoz az AMD-t, mert már a bejelentés pillanatában felsorakozott az AMD mellett a Compaq, Fujitsu-Siemens, Gateway, Hewlett-Packard, IBM összetételű mega-group. A processzor első lépésben 6 különböző órajelen (750/800/850/900/950/1000) debütál, ára pedig 1000 darabos tételben 319/359/507/589/759/990 dollár lesz.

Visszatérve a Duronhoz. A mai bejelentések a Duron vonatkozásában csupán a szállítások elkezdésének és a processzorok árának bejelentésére korlátozodtak. A termék 600/650/700 MHz-es kiszerelésben kerül szállításra, 112/154/192 dolláros áron.

[Hivatalos bejelentés]

[oldal:FAB30]

A Drezdában üzemelő FAB30 névre hallgató AMD üzem szintén a mai napon indult hivatalos útjára. A gyár bár már több hónapja kész, de eddig csak próbagyártások, illetve fejlesztések folytak benne. A FAB30 Európa elismerten legkorszerűbb üzeme, mostantól pedig az AMD gyártókapacitásának gerince.
A mai formális bejelentés oka egyszerű, ugyanis az új réz-alapú Athlon processzorok mindegyike itt készül majd.


Ez a gyár az AMD távlati terveit hivatott szolgálni és szimbolizálni. Egyrészt mert az AMD eladásásait drasztikusan szeretné növelni az elkövetkezendő hónapokban, másrészt mert a réz-alapú technológiára való áttérés éppen időszerű volt már. Erre a két dolog kitérnék bővebben:

Eladások:
  • A tények: az elmúlt egy évben az AMD az USA notebook piacán több, mint 50 százalékos piaci részesedést ért el, az USA-beli asztali gépek picán pedig 35 százalék körüli a részesedésük. Az idei első negyedévben 1.2 millió Athlont gyártottak le.
  • A tervek: A Duron és Athlon szállításokat az második negyedévben 1.8 millióra, a harmadik negyedévben 3.6 millióra, a negyedik negyedévben 7.2 millióra kívánják növelni. A jövőben debütáló Athlon-alapú mobilprocesszorok, multiprocesszoros chipsetek, a Corvette/Mustang processzorpáros, és a folyamatosan bővülő eladások sikerére alapozva 2001 végére 35 százalékos világpiaci részesedést akarnak elérni.
Jól látható a FAB30 szükségessége a kitűzött tervek elérése érdekében, mert ilyen mértékű termelési kapacitásnövelést csak egy ilyen méretű üzemmel lehet elérni. Talán jól szimbolizálja a gyár kapacitásást az AMD vezetők körében népszerű megafab elnevezés. A másik igen jó indok a gyár felépítésére a réz-alapú gyártás beindításának időszerűsége volt, ugyanis az AMD austini gyára teljesen az alumínium-alapú gyártásra rendezkedett be.
A FAB30 jelentősége igazán csak a jövőben fog megmutatkozni, másrészt maga a réz-alapú technológiában lévő lehetőségeket sem tudják kihasználni még, mert a réz jobb elektromos vezetőképessége inkább csak 1GHz feletti órajeleken jön ki igazán.

A gyárról: A üzem épülete 1998 tavaszán készült el. Az első fejlesztések 1999 elején indultak, amit 99 júliusában az első réz-alapú próbagyártás követett. A gyár teljes üzembe helyezezése 1.9 millárd dollárt emésztett fel. A FAB30-ban jelenleg 1150-en dolgoznak, amelyet 2001 végére 1800 főre kívánnak bővíteni.
a címlapról