Matrox Marvel G400-TV

Mint már említettem ez a kártya egy Matrox Millenium G400 16Mb-os DualHead változat és egy videodigitalizáló/editáló kártya keveréke. A kártyához adnak továbbá egy külső egységet (kis kék doboz), egy rahedli kábelt és a telepítő lemezeket. Miért csak a 16Mb memória van a kártyán? Valószínűleg azért, mivel alapvetően nem a kemény játékosokat kívánják megcélozni ezzel a kártyával. Ráadásul az a 16Mb-nyi memória arra éppen elég, hogy max 1152x864x32 képpontos felbontáson játszon az ember, ennél több meg azt hiszem nem igazán kell. Ráaádsul, ha figyelembe vesszük azt, hogy a G400-as chip alapórajelen (grafikus processzor: 125Mhz, memória: 166Mhz) nyújtott teljesítménye magasabb felbontásokra már nem igazán elég, akkor tényleg felejthető a plusz 16Mb memróia hiánya.

A videokártya hátlapján két kimenet van: az egyik a monitor csaltakozó a másik pedig a videokártyát és a külső egységet összekapcsoló adatkábel csatlakozója. A külső doboz ennél sokkal több csatlakozót tartlamaz, de erről majd később olvashattok. Végső soron nem mondhatjuk azt, hogy a Matrox nem tett meg mindent annak érdekében, hogy még több kábel legyen a számítógépünk körül. :) Temrészetesen ezeknek a csatlakozóknak mindegyikére nagy szükség van, tehát fenti megjegyzés inkább csak kukacoskodás, mint valódi probléma...
Ez a kis kék doboz nagyjából megfelel a Matrox Marvel G200 hasonló dobozának. A félreértések elkerülése végett meg kell jegyeznem, hogy semelyik Matrox Marvel G400-hoz nem adnak olyan külső egységet, amely tartlamazna SPDIF kimenetet. Miért emelem ezt itt külön ki? Azért, mivel a külföldi tesztelők nagy része a gyártás előtti Matrox Marvel G400-TV-t kapta meg tesztelésre, és azokon még volt ilyen csatlakozó. Viszont a termék gyártására már úgy került sor, hogy ezt a csatlakozót leszedték róla, mivel alapvetően ennek a csatlakozónak csak abban az eseten van haszna ha a felhasználó digitális videót játszik le (DVD/MPEG2). A most kapható jobb hangkártyák nagy részén viszont már megtalálható ez az SPDIF kinenet, amit természetesen a Matrox Marvelekhez adott szoftver (pl.: DVD lejátszó szoftver) használni is tud.

Már említettem korábban, hogy a videokártya egy 16Mb-os DualHead-es kártya. Ezzel elvileg minden rendben is lenne, de a kártya nem olyan DualHead, mint a több G400 DualHead. Mit is jelent ez pontosan? Ugye a kártyán gyárilag két darab csatlakozó van: a monitorcsatlakozó és az adatkábel csatlakozója. Értitek már miről beszélek? DualHead-es a kártya, viszont akkor hol van a második monitorcsatlakozó? Hát ez az ami nincs. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem lehet rácsatalkoztatni egy másik képernyőt, csak annyi a megkötés, hogy a második képernyő csak TV-készülék lehet, vagy egy Digital Flat Panel bővítőkártya segítségével egy digitális laposképernyő. A lényeg az, hogy a második képernyő nem lehet monitor vagy analóg laposképernyő.

[oldal:Bevezetés]

A Matrox G400-as termékvonalának valószínűleg utolsó terméke a Matrox Marvel G400-TV, mely egy G400 16Mb DualHead videokártya, és egy ráintegrált videodigitalizáló és videoeditáló chipből áll. Cirka egy évvel ez előtt a Matrox bejelentette a Marvel G200-at, mely nagyon nagy sikert aratott a többcélú videokártyák piacán. Ezt a terméket a nagyközönség a videokártyák svájci bicskájának nevezte, mivel tényleg egy olyan kártyát ismerhettünk meg a Marvel G200 személyében, mely szinte minden olyan területen megállja a helyét, amit egy amatőr videós csak kívánhat. Amikor ebben az évben pontosan május 20.-án bemutatták a G400-as chipet, akkor még nem szólt arról semmilyen sajtóközlemény, hogy lesz-e G400-on alapuló Marvel. Valószínűleg az eredeti Marvel sikerének köszönhetően ez a termék elkészül, és a Matrox most ősszel bejelentette a G400-as grafikus processzorral szerelt Marvlet.

Miben különbözik a Marvel G400-TV az Marvel G200-tól? Alapvetően annyiban, hogy más grafikus processzort találunk rajtuk. A tesztelésre kapott kártyán lévő chip, mely a videojelfolyam tömörítéséért felelős ugyan az a Zoran chip, melyet már a Marvel G200-akon is megismerhettünk. Akik nem ismerik az eredeti Marvel G200-at azoknak még el kell mondanom, hogy a kártya dobozában megtalálható maga a videokártya és egy külső egység, egy kis kék doboz (Break Out Box

[oldal:A mezőny]

Ebben a kategóriában nincs akkora tolongás, mint az álatlános célú videokártyák kategóriájában, de azért ebben a mezőnyben is található egy-két érdekes termék. A legnagyobb versenytárs az ATi All In Wonder Pro. Vannak még természetesen próbálkozók ebben a kategóriában is, mint például a 3Dfx Voodoo3 3500TV vagy az ASUS V3800 DeLuxe, de ezek a kártyák közel sem nyújtanak olyan sokrétű funkciókat, mint a Matrox vagy az ATi temréke. Az All in Wonder Pro és a többi kártya alapvetően abban különbözik a Marveltől, hogy sokkal erősebb gép kell hozzájuk, mivel a videodigitalizálás módja teljesen más, mint a Marvel esetében. A Marvel a jelfolyam tömörítését és kitömörítését a kártyára integrált Zoran ZR36060 JPEG CODEC chippel oldja meg, míg a konkurencia többi kártyája szoftveresen digitalizál, amihez egy meglehetősen erős processzor kell. A Matrox alapvetően ebben tűnik ki a mezőnyből. Természetesen nincs öröm üröm nélkül, mivel a Marvel által bedigitalizált digitális jelfolyam sokkal nagyobb helyet foglal a háttértáron, mint a többi kártya által készített jelfolyam. Ennek mi az oka? A dolog lényege az, hogy a Marvel MJPEG tömörítést használ, míg a többi kártya vagy MPEG2 tömörítést használ, vagy a cég saját eljárását, vagy egyszerűen rosszabb minőségben digitalizál. Viszont a Marvel mellett szóljon az a tény, hogy adnak hozzá egy olyan szoftvert, amivel lehetőségünk nyílik az MJPEG jelfolyamot átkonvertálni MPEG2-re, ezzel cirka az ötödére csökknetve az adatfájl méretét. Miért válaszotta a Matrox ezt a megoldást? Alapvetően azért, mivel a kártyára integrált digitalizáló chipnek köszönhetően a digitalizálás szinte gépfüggetlen, azaz nem tudja megzavarni egy háttérben futó alkalmazás. Aki nincs annyira otthon a videodigitlaizálásban annak el kell modnanom, hogy amennyiben az ember videót akar digitalizálni, akkor a bedigitalizált adatok méretét nagyban meghatározza a digitalizálás minősége. Amennyiben nagyon jó minőségben akarunk digitalizálni, akkor a Marvelen ezt meg tudjuk tenni abban az esetben is, ha gyenge gépünk van. A többi kártya szoftveres úton tömöríti a jelfolyamot, ami annyit jelent, hogy a digitalizálás minősége egyenesen arányos a processzorunk sebességével, ezért egy gyengébb teljesítményű gépen problémás a jó minőségű digitalizálás. Ha egy gyengébb gépen akarok magas minőségben digitalizálni, akkor vagy egy Matrox Marvelt használok és nincs semmi probléma, vagy másik videokártyát használok, de akkor nagy a valószínűsége annak, hogy úgynevezett frame dropok jönnek létre, ami azt jeletni, hogy a digitalizálás folyamán a kártya nem digitalizál minden képkockát. Látható tehát, hogy a szerényebb teljesítményű géppel rendekezők a többi kártyán így vagy úgy csak silányabb minőségben tudnak videót digitalizálni vagy azért mert frame dropok keletkeznek, vagy azért mert kénytelenek visszavenni a minőségből.

Érdekesnek tartom, hogy az ATi és a Matrox nem a csúcskártyáját alakította át ilyen többcélú kártyává, míg a többi cég (ELSA, ASUS, 3dfx) a leggyorsabb kártyájukat vértezték fel videoeditáló tulajdonságokkal (hiába).

[oldal:Kis kék doboz]

Mint már említettem a Marvelhez kapunk egy külső egységet, amin a csatlakozók találhatóak. Ennek a csatlakozó doboznak a "hivatalos" beceneve BOB, azaz Break Out Box. Ez a doboz nem csak a csatlakozókat tartlamazza, hanem ebben kapott helyet a Philips gyártmányú TV-tuner illetve a hangok kezeléséért felelős chip is. Amennyiben eddig még nem mondtam volna el a Matrox Marvel G400-TV tartalmaz egy TV-tunert is.

Na de beszéljünk picit magáról a dobozról. A dobozon találhatóak a következ cstalkozók:

• A doboz elején található egy kompozit video bemenet, egy sztereo audio bemenet, ami két csatlakozóból áll: egy csatlakozó van a jobb és egy csatlakozó van a bal audiocsatorna részére, illetve található még egy S-video bemenet is a doboz elején.
• A doboz hátulja már picit zsúfoltabb. Itt balról jobbra haladva a következő csatlakozók találhatóak: egy S-video kimenet, a megszokott kompzit video és audio kimenetek, az adatkábel csatlakozója ami a videokártyával köti össze a BOB-ot, illetve egy antennakábel, ahova a TV-antennát, vagy kábel TV csatlakozóját kell csatlakoztatni.

Amint látjátok rengeteg lehetőség van arra, hogy az ember hozzácstalkoztassa meglévő készülékeit (videót, TV-t, videokamerát, stb...) a Marvelhez. Szerencsére ilyen tekintetben sem lehet panasza a felhasználónak a Marvel képességeit illetően. Ráadásul a neten olvasható tesztek szerint a "kis kék doboz" stabilan áll a lábain, azaz nem csúszkál össze-vissza, nem borul fel, mint a konkurencia hasonló képződmményei, ráadásul még el dugni sem kell, mivel véleményem szerint a doboz kék színe üde színfolt lehet a számítógép részegységek bézs színű rengetegében. Végső soron az egész kártyából ez az ami látszik, tehát ennek kell egyedül jól kinéznie.

Beszéljünk egy picit a kártya TV-tuner képességeiről. A hozzá adott szoftverrel lehetőségünk nyilik arra, hogy TV-t nézhessünk a gépünkön, vagy egyszerűen videómagnóként használva PC-nket rögzítsük valamelyik TV-műsort vagy esetleg az adó TeleText oldalait böngésszük. Természetesen ezekhez a funkciókhoz való összes szoftvert megkapjuk a kártya telepítő CD-jén. Sajnos a kártya a rádióadások vételére nem alkalmas, illetve ezen felül van még egy negatívum, amire egyik kedves olvasóm hívta fel a figyelmemet, hogy a kártyához nem lehet infravörös távvezértlőt kapni, amivel kényelmesen lehetne váltogatni a csatornák között. Mondjuk ezt a lehetőséget tényleg nem kellett volna kihagyni a Marvelből, mivel aki azért vesz Marvelt, hogy TV-t is nézzen vele, az picit kényelmetlennek fogja találni, hogy a számítógéptől viszonylag távol lévő fotelban ülve mindig fel kelljen álni, ha csatornát akar váltani, pedig ahogy a jó magyar férfi szokást ismerem a csatornák váltogatása elég gyakori... :)

[oldal:MJPEG előnyei és hátrányai]

Mint azt már párszor említettem a cikk folyamán, a Marvel G400 ugyan úgy, mint a Marvel G200 az MJPEG tömörítést használja annak érdekében, hogy a videókat digitális fomrában tárolja a gépünk merevlemezén. Annak érdekében, hogy a video-jelfolyamot megfelelő sebességgel és minőséggel képes legyen átalakítani MJPEG formátumba a Marvel egy Zoran JPEG CODEC chipet használ. Ez hardveres gyorsítást jelent, a konkurencia szoftveresen megoldott videodigitalizálásával szemben. Temrészetesen a felhasználóban felmerül az a kérdés, hogy a kártya miért nem inkább egy MPEG2 CODEC chipet használ. A válasz egyszerű: az MPEG2 tömörítés még nem a 100 ezer forint alatti kategória kiváltsága. Amennyiben valaki MPEG2 megoldást keres annak érdemes körbenéznie a Pinnacle vagy a Matrox 250 ezer forint feletti kártyái között. Szóval a Matrox Marvel nem MPEG2-t használ, hanem MJPEG-et, ami a Matrox szerint a második legjobb megoldás a MPEG2 mögött. Sajnos az MJPEG sokkal nagyobb adatfájlokat generál mint az MPEG2 (körülbelül ötször nagyobbakat), ami annak tudható be, hogy az MJPEG algoritmus nem olyan tökéletes tömörítési eljárást használ, mint az MPEG2.

Az MJPEG egyik negatív oldala az, hogy nagy lemezterületet igényel. Egy 704x480 képpont (NTSC szabvány) felbontású video jelfolyam képkockák elvesztése nélküli digitalizálása (ami 29.9 képkocka/másodperces sebességet jelent) másodpercenként 3Mb méretű adatot jelent, amit le kell tárolni a háttértáron. A digitalizálásnak ezt a minőségi kategóriáját D1 felbontásnak nevezik, mely annyit tesz, hogy PAL vagy NTSC rendszerben a maximum felbontáson és a maximum képkocka/másodperces értéken digitalizáljuk be a jelfolyamot. Tehát a lehető legjobb minőségben. Visszatérve az adatmennyiségre: D1 minőségben digitalizálva harminc másodpercnyi felvétel 90Mb-ot foglal, míg harminc percnyi videó 5.4Gb-ot. Egy olyan termék esetében, amit alapvetően otthoni felahsználásra terveztek ez az adatmennyiség picit soknak tűnhet. Viszont mielőtt még elásnánk az MJPEG technológiát azért érdemes abba is belegondolni, hogy most egy 12-13Gb-os háttértár 30-35 ezer forintot kóstál, ami azért nem sok, ha azt nézzük, hogy ráfér több mint egy órányi D1 minőségű videó. Végső soron szerintem ez a legnagyobb gondot egy éve jelenthette (a Marvel G200 debütálásakor), amikor a háttértárak árai több mint kétszer voltak drágábbak. Természetesen ha az adatmennyiség a probléma, akkor a digitalizálás minőségét lejjebb lehet venni, és így helyet lehet spórolni.
Még egy hátránya az MJPEG tömörítési eljárásnak, hogy nem annyira elterjedt, ezért annak érdekében, hogy ne csak a saját gépünkön tudjuk lejátszani a videót, amit digitalizáltunk, érdemes átkonvertálni az egészet egy támogatottabb formátumba például MPEG2-be.

[oldal:MJPEG előnyei és hátrányai (folytatás)]

Az egyértelmű előnye a hardevres MJPEG tömörítésnek, hogy D1 minőségű videót tud digitalizálni frame dropok, és a processzor sebességére való tekintet nélkül.

Mi is az az MJPEG? Ez egy olyan mozgókép-tömörítési szabvány, ami valahol félúton található a mozgókép és az állókép között. A dolog lényege az, hogy a videojelfolyam egyes képkockáit JPEG tömörítéssel tömöríti az algoritmus és ezeket a tömörített képkockákat fűzi össze egy fájlba. Ennek köszönhetően a video jelfolyam mérete az ötödére csökken és a minősége alig észrevehető mértékben romlik. Ez a minőségromlás annak "köszönhető", hogy a JPEG egy veszteséges tömörítési eljárás. Sajnos az MJPEG szabványon belül a mozgókép és a hang szinkronizációja nem megoldott ezért a gyártóknak maguknak kell "házon belül" megoldaniuk ezt a problémát.

Feltéltneül meg kell említeni, hogy a Matrox Marvel G400-on készült MJPEG videót egy program segítségével egyszerűen át lehet konvertálni MPEG1 vagy MPEG2 szabványú videóvá. A program a Ligos MPEG2 Transcoder és jó hír, hogy mind az SSE mind pedig a 3DNow! utasításkészletet támogatja. Ezzel a programmal csekély minőségvesztés terhe mellett körülbelül az eredeti MJPEG fájl méretének az ötödére lehet MPEG2-be konvertálni. Így elmondható az, hogy nagy háttértár kapacitásra csak ideiglenesen van szükségünk. Sajnos ez a program egy butított verzió, de végső soron ezzel is el tudjuk végezni a konvertálást és azt hiszem ez a lényeg.

Az MJPEG videofomrátumot azok a termékek, amik ugyan ebbe az árkategóriába sorolhatóak nem nagyon támogatják. A Matrox ennek a tömörítési eljárásnak a használatával -szerencsére- újból a minőségre helyezte a hangsúlyt. A legnagyobb előnye ennek az eljárásnak az, hogy nagyon jó minőségben lehet vele videót digitalizálni, és később át lehet konvertálni az egészet MPEG2-be. Az egyetlen megkötés ennek a tömörítési eljárásnak a használata esetén a nagy háttértárkapacitás. Ellenben a többi cég termékével a Matrox Marvelnek nincs szüksége gyors procrsszorra. Végső soron, ha utánnanézünk sokkal olcsóbb egy nagy háttértárat venni, mint kidobni a Celeronunkat és egy PIII-ra fejleszteni.

[oldal:Szoftverek]

Matrox Software DVD Player

A Ravisent Inc. legfejlettebb technológiáján alapuló DVD lejátszó szoftver többek között támogatja az ablakos és a teljesképernyős lejátszást, a lassított lejátszást és a Dolby Digtal hangot. Természetesen szagggatásmentes teljesképernyős lejátszást nyújt egy monitor használata esetén is, de ez a program már ki tudja használni a Matrox G400 videokártyák DualHead képességeit is. A DualHead DVDMax opció lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy a második monitor (TV) képernyőjén a DVD film jelenjen meg, míg ezzel párhuzamosan, a fő képernyőn a Windows-os asztalt tudjuk használni.

Avid Cinema

Különösen olyan emberek részére készítették ezt a szoftvert, akik nem rendelkeznek különösebb tudással a videoeditálás területén. Ez az érdekes kis program lehetőséget nyújt arra, hogy a saját számítógépén mutassa be az elkészített videókat. A program segítségével el lehet távolítani a nemkívánt részleteket, különböző hatásokat lehet használni, feliratozni lehet a filmet és még sok más lehetőség közül lehet választani. Csak csatlakoztani kell a videokamerát, vagy a videomagnót eselteg a digitális kamerát vagy fényképezőgépet a számítógéphez és rögtön a videoeditálás új digitális világábaan találja magát.

LSX-MPEG2 Transcoder

A Marvel G400-TV csomagjában találunk egy könnyen használható átalakító programot, mellyel AVI vagy MJPEG videókat tudunk MPEG2 formátumba konvertálni. Miután a Marvellel egy videót bedigitalizáltunk és/vagy szerkesztettünk a jó minőséget nyújtó MJPEG formátumban, egyszerűen át tudjuk konvertálni MPEG2-be. Bár az MJPEG jobb képminőséget kínál, addig a MPEG2 sokkal elterjedtebb (például az Weben), illetve kisebb méretű.

Matrox PC-VCR Remote

Ez a sokoldalú program minden olyan funkciót tartalmaz, amit az ember egy TV vagy videómagnó esetében elvár. Lehetőséget ad arra, hogy közvetlenül a merevlemezre rögzítse a TV programot vagy más videójelet, csatornát váltson, beállítsa a video- és hangrögzítés vagy az időzítők opcióit.

Ulead Photo Express

Ez az egyszerűen megtanulható program széles körét nyújtja az attraktív képszerkesztési funkcióknak. A lehető legszélesebb skáláját nyújtja a képszerkesztés és a speciális effektek különböző típusainak. Ennek a programnak a nagy előnye az egyszerűen megtanulható kezelésében rejlik.

Ezek voltak a Marvel G400 "hivatalos" oldalán található reklámszövegek. Majd a teszt fényt derít rá, hogy tényleg annyira jók-e ezek a fenti programok vagy sem.
Reményeim szerint Windows9x, Windows NT 4, és Linux alatt ki fogom tudni próbálni a Marvel G400-TV-t, de a technika ördöge még közbeszólhat. Akit bővebben érdekel a G400-as kártyák által használt technológia, az olvassa el a Matrox G400 teszt I. részét, ha inkább a kártya teljesítménye az ami érdekel, akkor azt is megtalálod a Matrox G400 teszt II. részében.