Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Nem lesz ingyen a jövő zenéje

Dojcsák Dániel, 2009. március 16. 11:23
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[Ars Technica/HWSW] Több ezer forintért CD-t eladni egyre kevésbé életképes üzleti modell, a digitális letöltések piaca azonban még nem képes ellensúlyozni a lemezeladások csökkenéséből származó bevételkiesést. Egyesek szerint tíz év múlva nem is éri meg egyáltalán lemezkiadással foglalkozni, mert nem lehet nyereséget elérni.

[Ars Technica/HWSW] Több ezer forintért CD-t eladni egyre kevésbé életképes üzleti modell, a digitális letöltések piaca azonban még nem képes ellensúlyozni a lemezeladások csökkenéséből származó bevételkiesést. Egyesek szerint tíz év múlva nem is éri meg egyáltalán lemezkiadással foglalkozni, mert nem lehet nyereséget elérni.

Nem lesz ingyen zene!

Elképzelhető, hogy a jövő zenészeinek a koncertjegyek, pólók, relikviák eladásából vagy a Guitar Heróban való szereplés tiszteletdíjából kell majd gazdálkodniuk, s magát a zenét ingyen adják. Habár a felhasználók számára ez vonzó perspektíva, a kiadók továbbra sem támogatják ezt a verziót, s a szakma kitart amellett, hogy bármilyen is lesz a "jövő zenéje", azért fizetni kell. Ugyan nagyjából 10 éves késéssel, de mára a zeneipar felismerte, hogy változnia kell. Az eddig bevált, megszokott üzleti modell elavult, s minden késlekedés csak azt az érzést erősíti a fogyasztókban, hogy egy olyan korba léptek, amikor ingyen vihetik a zenét. Az amerikai kiadók előrelépése pedig csupán annyi, hogy ma már egységesen egy olyan legális szolgáltatás létrehozását jelölik meg célként, amely kényelemben és használhatóságban felveszi a versenyt a fájlcserélőkkel, de mégis termel bevételt.

A a brit Westminster Egyetem zeneiparral foglalkozó tudásközpontja és üzleti fejlesztési hálózata, a MusicTank még tavaly ősszel szervezett egy találkozósorozatot, ahol az internetszolgáltatók, lemezkiadók, közösségi szolgáltatók és egyéb érintett szereplők jöttek össze és osztották meg gondolataikat. A beszélgetések nem arról szóltak, hogyan lehetne küzdeni a peer-to-peer ellen vagy hogyan lehetne beleverni a felhasználókba a szerzői jogi szabályokat, hanem arra koncentráltak, hogyan lehetne egy működő, versenyképes alternatívát állítani a jelenlegi megoldások mellé. Ennek nyomán született meg a "Let's Sell Recorded Music" című jelentés, mely egy apró pislákoló fény lehet az alagút végén.

Hosszas viták folytak arról, hogy melyik út jelenthet kompromisszumot majd a jövőben, s az egyik lehetséges nyerő verzió az előfizetéses vagy átalánydíjas modell. Ugyan ezzel kapcsolatban is vannak fenntartások, komoly akadályokat kell leküzdeni, de az érintett feleknél ezzel kapcsolatban érezhető a legkevesebb ellenállás. Korábban több próbálkozás volt már az előfizetéses, átalánydíjas szolgáltatásokra, de ezek többnyire megbuktak, igaz általában nem önmagában a módszer, hanem a digitális jogvédő technológiák gyengesége miatt. Az egyetlen terület, ahol ez működik, az a streaming média, de a Last.fm, Pandora és társai csupán egy bizonyos felhasználói igényt képesek elérni és kiszolgálni.

Átalánydíjas előfizetés a jövő?

A zeneipar számára is az előfizetéses rendszer lehet a titok nyitja, s a jelentés szerint a többen belátták, hogy egy a mostaninál sokkal nyitottabb modell fejlődést hozhatna. Arról ugyan egyelőre nem esett szó, hogy a végfelhasználói szerződések mit tartalmaznak majd, milyen elérést és milyen korlátozást láthatnak majd a 2010-es évek zenehallgatói maguk előtt, de annyi bizonyos, hogy pénzt fognak fizetni a zenéért és valamilyen szintű limitációra is számíthatnak a felhasználhatóság terén.

Mit hallgatunk tíz év múlva?

A szponzorált letöltések és streaming ugyan megmaradhat a jövőben is, de még ez a módszer sem képes megváltoztatni a peer-to-peer megoldásokon felnőtt új generáció beidegződéseit. A lehetséges jövőképek között megjelent az is, hogy a felhasználók, megfelelő fizetség fejében legálisan használhatnának bármilyen internetszolgáltató hálózatán bármilyen letöltőprogramot, legyen az peer-to-peer vagy egyéb megoldás, a zenészek közt a bevételeket pedig az előadók népszerűsége alapján osztanák szét -- igaz többé már nem lenne mérőszám az eladott lemezek mennyisége.

Ehhez több kedve lenne az internetszolgáltatóknak

Ez a verzió ráadásul az internetszolgáltatók számára is motiváló erejű lehetne, hiszen ők maguk is szabadabban kínálhatnának akár online, akár offline zenei szolgáltatásokat. A díjat az szolgáltatótól érkező számlán keresztül fizetnék be a felhasználók. Ez a modell gyakorlatilag egy felpuhított változata az általános érvényű átalánydíjas jogdíjfizetésnek, mely ellen a jogvédő szervezetek oly gyakran tiltakoznak.

[+] Franciaország drákói szigorral csapna le a fájlcserélőkre

A probléma csupán annyi ezzel az álomszerű megoldással, hogy a felhasználók nem tudhatják majd, hogy mely kiadók anyagai vannak lefedve ezzel a licenceléssel, illetve amennyiben a különböző országok kormányai más törvényeket nem hoznak, a zenék megosztása továbbra is illegális lenne. Arról nem is beszélve, hogy a kontrollálatlan terjesztéstől félnek a kiadók, hiszen nem tudhatják, hogy milyen minőségben, milyen összeállításban keringenek a tartalmaik.

Aki valaha is járt egy komolyabb torrentoldalon az tudhatja, hogy annál szigorúbb minőségbiztosítási szabályokat maguk a kiadók sem tudnának támasztani, mint amit ezen oldalak adminisztrátorai megkövetelnek. A fent említett pénzelosztási probléma azonban megoldhatatlannak tűnik, hiszen a szegmentált peer-to-peer forgalmakat nehezen lehetne megfelelően monitorozni, ráadásul a letöltések száma nem feltételen arányos a meghallgatások számával, így újra fals adatok képződnének azzal kapcsolatban, hogy mit is hallgatnak valójában az emberek. Ennek ellenére a MusicTank jelentése kitartóan bizakodó, s azt jósolja, hogy megvalósítható lesz a jövőben is, hogy közvetlenül a zenefogyasztásból származhasson bevétele az iparágnak.

A zenészeknek is van saját véleményük

A múlt héten az előadókat tömörítő Featured Artist Coalition nevű szervezet első ülésén Londonban megfogalmazták a kiadóktól független igényeiket a jövővel kapcsolatban. Ők több kontrollt szeretnének a saját maguk által létrehozott tartalmak felett, azt kérik, hogy a rajongóikat ne zaklassák jogi procedúrákkal, illetve szeretnének több pénzt látni azoktól a cégektől, akik az ő muzsikájuk révén jutnak bevételhez és népszerűséghez, mint a YouTube vagy a MySpace.

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.