Bolygóközi internetet fejleszt a NASA
[AFP/HWSW] Megkezdte egy bolygóközi internet tesztelését a NASA. Az Egyesült Államok űrhivatala sikeres próbaműködésről adott számot, és több tucat képet mozgatott tízmillió kilométeres távolságban. A hatalmas távolságok és a számos zavaró tényező miatt egy új kommunikációs protokoll kidolgozására volt szükség, melyet sztenderdizálni kívánnak.
A jelenlegi űrkommunikáció nagymértékben kézi vezérlésre alapul, és kizárólag két pont közötti adattovábbításra képes. "Ma az űrben egy műveleti csapatnak kézzel kell ütemeznie minden linket, és elkészíteni az összes utasítást a továbbítandó adatok, a küldési idő és cél meghatározása érdekében. A NASA ezzel szemben egy olyan kommunikációs hálózatot akar látni a jövőben, mely a földi internethez hasonló kényelmet és hibatűrést nyújt az űrben.
Az interneten használt TCP/IP nem alkalmas ugyanakkor az űrbéli alkalmazásra. Ezek a protokollok feltételezik ugyanis a célgép elérhetőségét, és viszonylag rövid késleltetéseket tolerálnak. Amennyiben egy TCP/IP hálózaton a küldő nem képes elérni a címzettet, nem is továbbítja az adatokat, és hibaüzenettel eldobja a csomagokat. Ez a mechanizmus egy olyan környezetben, ahol akár hosszú órákig megszakadhatnak az összeköttetések, lehetetlenné teszi a működést.
Emiatt új protokoll kidolgozására szükséges. A NASA Jet Propulsion Laboratory részlegének Deep Impact Networking (DINET) kísérlete egy úgynevezett Disruption-Tolerant Networking protokollt alkalmaz, melynek megtervezésében Vint Cerf is közreműködött, akit az internet atyjaként is szokás emlegetni. Ahogyan a neve is sugallja, a DTN tűri a kapcsolat megszakadását, és a következő node vagy a címzett hosszabb elvesztése esetén is képes végül célba juttatni az adatokat. A sikeres kommunikáció érdekében párhuzamosan több csomópont is tárolhatja és továbbíthatja az adatokat.
A DTN nem feltételezi a címzett elérhetőségét, az elérési úton a lehető legmesszebb lévő csomópontig továbbítja az adatot. Amennyiben egy node nem képes az adatok továbbítására, mert valamiféle zavaró tényező lépett fel, például egy bolygó takarásába került a következő node, vagy napkitörés lehetetleníti el a tiszta adást, úgy eltárolja a beérkezett csomagokat, és a következő megfelelő alkalommal sugározza azt tovább. Bárhogyan is, a címzett előbb vagy utóbb végül megkapja az adatokat.
A NASA október során folytatta le kísérleteit, melynek keretében egy üstököselfogó küldetésen lévő űrhajóval kommunikáltak 32,4 millió kilométer távolságra. A tesztek során egy 10 pontból felépülő hálózatot szimuláltak, ahol 9 node a Földön volt, Mars-járók, műholdak és irányító központok működését utánozva, míg a tizedik node a Deep Impact/Epoxi űrhajó, melynek feladata a Hartley 2 üstökös megvizsgálása. A kísérlet során több tucat képet mozgattak oda-vissza a pontok között. A kísérletsorozat következő fázisában, mely jövő nyáron kezdődik, a nemzetközi űrállomásra telepítik a szükséges szoftvereket.