Csonka hatáskörű testületként jön létre az európai távközlési piacokat felügyelő szabályozószerv

[International Herald Tribune/HWSW] Nem lesz az Európai Uniónak távközlési szuperhatósága, a nemzeti távközlési hatóságokat felügyelő szervezet helyett létrejöhet ugyanakkor a lazább felépítésű, lényegesen szűkebb jogosultsági körrel rendelkező Európai Távközlési Hatóságok Testülete (Body of European Telecom Regulators, BERT).

Kiherélték

Az eredeti tervekhez képest kisebb, hatékonyabb, ezzel együtt kevesebb jogosítvánnyal rendelkező távközlési hatósága lehet az EU-nak, ha a Bizottság által pénteken előterjesztett javaslatot november 27-én elfogadja az uniós távközlési miniszterek tanácsa, majd utána megszavazza az Európai Parlament is. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, Viviane Reding távközlési biztos az eredeti javaslat kudarca ellenére sem mondott le egy európai szintű szabályozótestület létrehozásáról, mostanra pedig már azt is tudni, hogy milyen kompromisszumokat vállalt a karakán megnyilvánulásairól ismert politikusnő, akinek egyebek mellett az uniós roamingdíjak csökkenése is köszönhető.

A kompromisszumos javaslat szerint a BERT szervezetileg jóval kisebb lesz a tervezettnél, ezzel együtt hatáskörét is alaposan megnyirbálnák: a testület kizárólag a távközlési szabályozásban lesz illetékes, a spektrumhasználatba vagy hálózatbiztonsági kérdésekben nem hozhat a nemzeti távközlési hatóságokra nézve kötelező érvényű döntéseket. A helyi hatóságok vezetői ezzel együtt kulcsszerepet játszanak majd a BERT irányításában, így ők nevezik ki a legfelsőbb vezetőjét és ők jelölik ki a húszfős apparátus felét. A 27 tagállam nemzeti szervezeteinek cserébe vállalnia kell, hogy a helyi telekommunikációs piacot jelentősen befolyásoló határozatait csak akkor lépteti életbe, ha a Bizottság és a BERT egyaránt megállapította, hogy az nem ellentétes az európai versenytörekvéssel, vagy nem akadályozza kifejezetten a belső piaci versenyt.

Nekimenni a monopóliumoknak

Az eredeti elképzelések szerint az uniós távközlési szuperhatóságnak a verseny élénkítése céljából többek között jogában állt volna a megítélése szerint túlzott túlsúlyban lévő nemzeti ex-monopóliumokat arra kötelezni, hogy válasszák le magukról az infrastruktúra üzemeltetését annak érdekében, hogy a versenytársak egyenlő hozzáféréshez jussanak. Ez praktikusan azt jelentette volna, hogy a vezetékes telefonelőfizetést nyújtó vállalat és a fizikai infrastruktúrát megvalósító cég különbözött volna -- hasonlóan az ADSL internethez.

A hatóság felállításával kapcsolatos eredeti javaslat bukása borítékolható volt, a barangolási díjakkal kapcsolatos döntésekhez képest ugyanis sokkal nagyobb ipari ellenállás, és kisebb politikai támogatás kísérte. Miközben egyértelmű fogyasztói előnyei és populista vonásai révén politikailag értékes és könnyen eladható volt a roamingtarifák csökkentése, addig a volt monopol cégek felvágása nehezen kommunikálható, ráadásul sokkal intenzívebb lobbitevékenységet váltott ki a jelentős piaci erejű vállalatok részéről.

Az első, tavaly novemberben beterjesztett javaslat végül a tagországok illetékes szervezetei, illetve a helyi távközlési lobbik heves ellenállásának köszönhetően idén szeptemberben nem is ment át a parlamenti szavazáson. Az új tervezetről legkorábban jövő áprilisban szavazhat a Parlament, ha a jelenlegi formájában a Miniszterek Tanácsa nem talál kivetnivalót benne.