Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kipróbáltuk: Canon PowerShot A1000 és A2000

Bányai György, 2008. október 21. 13:42
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Canon a töretlen sikerű A-sorozatát erősíti tovább a közelmúltban bejelentett két újdonságával: a 10 megapixeles A1000 és A2000 a sorozat korábbi modelljeitől teljesen eltérő stílusú.

[HWSW] A Canon a töretlen sikerű A-sorozatát erősíti tovább a közelmúltban bejelentett két újdonságával: a 10 megapixeles A1000 és A2000 a sorozat korábbi modelljeitől teljesen eltérő stílusú.

Új kompaktvilág

A Canon PowerShot A-sorozata a kezdeti helykeresés (A5, A50, A10, A20) után a 2003 februárjában bemutatott A60-A70 párossal éledt fel igazán. Később ezek a modellek adtak alapot az azóta megjelent utódoknak. A most kipróbált újdonságok az alapkoncepciót maradéktalanul követik, így mindkettejük igazi zsebkompakt, fő céljuk, hogy segítségükkel a lehető legegyszerűbb legyen az események megörökítése.


Az A1000 IS és az A2000 IS formaterve teljesen megújult, úgy tűnnek üdének, hogy közben a mégis konzervatívak maradnak. Érdekes, ahogy a két gép egyszerre hasonlít és különbözik, mintha azonos céllal elindított, de két különálló fejlesztőcsoport munkái lennének. A megszokott stílusjegyek különbözőképp lettek kialakítva az amúgy jó minőségű, kellemes anyagokból építkező gépházakon. A legfontosabb változás az elődök külsejéhez képest, hogy nyoma sincs az eddig megszokott, vastag, zömök burkolatnak, azt jóval kecsesebb, vékonyabb stílus váltotta fel.

Ha egyszínűek lennének az F1-versenyautók, keresni kellene az eltéréseket, annak ellenére, hogy azok jelentősek is lehetnek. A két PowerShot modell is ilyen: bár mindkettő előlapi burkolata sötét és világosszürke részekből áll, a vaku már különböző ablakokon keresztül villan. A gombok, valamint a mikrofon és a hangszóró rései is eltérnek egymástól. Apró eltérések teszik őket Hondává, vagy Toyotává, melyek között külsőre lényegi eltérések nincsenek, a köridőkre azonban az aerodinamika mellett a lóerők is hatással vannak. Utóbbiban a két PowerShot is eltér egymástól.


A különbözőség meglepő, sőt, szokatlan a Canontól, hiszen eddig az azonos sorozatba tartozó, egymást követő modellek épp csak árnyalatnyi eltéréseket mutattak, az A1000 és A2000 azonban annyira eltérnek egymástól, hogy akár két család tagjai is lehetnének. Az A1000 IS nem csak az optikában egyezik a PowerShot E-1-gyel (melyet hamarosan szintén kipróbálunk), hanem a komplett belsőben is. Igaz, a szoftver némiképp át lett szabva, de az E-1 és A1000 IS gépek azonos vason igyekszik eltérő igényeket kielégíteni.

Canon PowerShot A1000 IS

A vizsgálódást a kisebb PowerShottal, az A1000 IS-sel kezdtük, amely hagyományokhoz híven adja a Canon jó és rossz oldalát. A negatívumokkal kezdve feltétlenül meg kell említenünk, hogy az állvány használatakor esélyünk sincs arra, hogy a lemerült ceruzaakksikat, vagy -- ami még bosszantóbb -- az SD/SDHC kártyát cseréljük, mert ezek közös fedele a gépház alján, közvetlenül a műanyag állványmenet mellett nyílik. Szerencsére rendelkezésre áll a kábeles kapcsolat a képek áttöltésére, ha az elkészült fotókat a munkánk során egyenként néznénk meg, vagy dolgoznánk fel a számítógépünkön, mielőtt a következő képet elkattintanánk. A 155 grammos, 96x63x31 milliméteres fényképező nem rendelkezik belső memóriával és csak 32 megabájtos SD-kártya jön mellé -- költségleszorítás mindenek előtt.


A 10 megapixeles, négyszeres közelítésre alkalmas, rázkódásvédelemmel ellátott optikával szerelt PowerShot A1000 IS hátoldalán a sorozattól nem idegen, alacsony, 115 ezer képpont felbontású kijelző található, mely 2,5 hüvelykes, így a kijelző felett megmaradt terület elegendő ahhoz, hogy egy átnézeti kereső is része lehessen a gépnek. Efelett, a géptetőn található a bekapcsológomb, a módválasztó tárcsa és az exponálógomb -- melyet a sorozattól megszokott módon -- körülvesz a jobbra-balra elmozdítható zoomkarika. A zoomot a legtöbb Canon kompatkon nem hátoldali nyomógombbal, hanem e gyűrűvel állíthatjuk, mégpedig igen kényelmesen.

A kijelző jobb oldalára csoportosultak a beállításokkal kapcsolatos funkciók, ezeket egészíti ki többek között az arcérzékelés mellett a lejátszás nyomógombja is, melyet a sorozat első modelljei esetén egy kapcsoló helyettesített. A gombos megoldás jobb, mert lejátszás üzemmódból annak újbóli megnyomása mellett az exponálógomb megpöccintésével is áttérhetünk felvételre. Ezt a komfortot emeli, hogy a fényképező kikapcsolt állapotából e gomb megnyomásakor közvetlenül jutunk el a lejátszás üzemmódba, elkerülve a az optikatubus felesleges mozgatását. Fontos megjegyezni, hogy a fényképező egykezes kezelésre termett, az összes funkció elérhető a tartó kéz ujjaival.


Emlékszik

Fotózás közben az A1000 IS megjegyzi a beállításokat: más típusokról átszokóknak fura lehet például, hogy az időzített felvételi üzemmód mindaddig él, míg ki nem kapcsoljuk azt (például a Panasonic és Kodak gépek ezt nem teszik). Ugyanígy az időzítőhöz hasonlóan szintén kivezetett gombbal állítható expozíció-korrekció, a makrofelvétel, a vakuüzemmód, valamint az ISO-érzékenység beállításai is addig érvényesek, míg azokon nem változtatunk. Érdekes a helyzet a kikapcsolás után, a széles beállíthatóságot adó programmód a vakut, az érzékenységet, valamint a menüből elérhető expozíció-korrekciót érintő beállításokat is megjegyzi az újbóli bekapcsolásig.


Dupla menü

A menü sem nélkülözi a canonos hagyományokat, két fő csoportba osztottan várnak bennünket a menüpontok, a négyállású navigáló gombok közepén lévő "set" megnyomásával a képekkel, a "menü" gombbal pedig a géppel kapcsolatos beállításokhoz jutunk. A "set" gomb alatti menüben teljes szabadságot a programmódban kapunk, ekkor az expozíció-korrekció, az eseti mérést is kínáló fehéregyensúly, a fénymérés módja, a képméret, valamint a JPEG-tömörítés foka állítható. Emellet különböző, színekkel kapcsolatos effekteket aktiválhatunk. Az automata módban és a témaautomatikában e lehetőségek nagy része kiszürkülve nem elérhető.

A fényképező sokoldalúságát emeli, hogy éjszakai, állványos fotók készítéséhez akár 15 másodperces expozíciós idő is kiválasztható, ez szokatlan egy manuális üzemmódot nem kínáló automata kompakttól. A Canon A1000 IS már kapható, árcéduláján 39 ezer párszáz forint szerepel, mely kissé beugratós, hiszen a géphez feltétlen be kell szerezni egy nagyjából négyezer forintos ceruzaakkumulátor-töltő készletet, melyre a lítium-ion akkuval és töltőjével rendelkező gép esetén nincs szükség.

Canon PowerShot A2000 IS

A PowerShot A2000 IS-re áttérve feltűnik, hogy a két, azonos kategóriába tartozó fényképezőnek egyetlen közös alkatrésze sincs, az egységesnek nevezhető házakon eltérő menügombok, exponálógomb, utóbbit körülvevő zoomgomb, valamint módválasztó tárcsa található. Sőt, míg az exponálógomb a módválasztó tárcsával, egy sötétszürke betéttel alkot egységet az A2000-ben, addig az A1000-nél ez a betét, (meghatározó stíluselem a géptetőn) hiányzik. A gépház alján lehet, hogy a miértre kapjuk a választ: míg az A1000 IS Malajziában, az A2000 IS Kínában készül.


Különbségek

A két 10 megapixeles gép között, amellett, hogy a külsejük szinte minden részletet tekintve különbözik, több, technikai jellegű különbség is akad. Ezek közé sorolható a zoomátfogás is: míg az A1000 35 milliméterről kezdő négyszeres közelítést tesz lehetővé, addig az A2000 36 milliméterről induló, hatszoros zoomátfogást ad. Az A2000 IS optikája is rázkódásvédett, canonos szokás szerint a középső lencsetag mozdul el a rázkódással ellentétes irányba. Érdekes, hogy az A2000 IS nagyobb teljesítményű optikája ad kisebb fényerőt, míg az A1000 IS értéke F2,7-5,6, addig az A2000 IS gyengébb, F3,2 értékről kezd és fénytelenebb, F5,9-en zár. Mindemellett a négyszeres zoom környékén még F5.0 érték áll rendelkezésünkre.


A fényképező hátoldalára egy, az A1000 IS 2,5 hüvelykes kijelzőjénél jóval nagyobb, háromhüvelykes panelt építettek, melynek felbontása is felülmúlja a kisebb fényképezőt a maga 230 ezer pixelével. A nagy kijelző és a nagy zoomátfogás együttesen már lehetetlenné teszi az átnézeti kereső elhelyezését, ami a nagy kijelző miatt nem is fér el a hátoldalon, a hatszoros zoom pedig aránytalanul komoly teljesítményt várna el tőle, hiszen együtt kell nagyítania zoomoláskor az optikával.

Szolgáltatásokban hasonló

Az A2000 IS az A1000 IS-hez hasonlóan működik, nincs lényegi különbség a szolgáltatásai terén sem, megjegyzi a beállításokat, arcérzékelésre képes, kínál hosszú záridőt az éjszakai felvételek készítéséhez, valamint ugyanazok a dedikált gombok adják a direkt hozzáférést a vakuhoz, a sorozat- és időzített felvételekhez, a makróhoz, valamint az ISO érzékenységhez. A videofelvételi képességekben sincs eltérés, mindkét gép VGA-felbontásban maximálja a 30 képkockás klipeket, amik rögzítésekor az optikai zoom nem használható, ellenben digitálisan, minőségromlás mellett közelíthetünk, ha arra a kompozíció miatt feltétlen szükség van.


A fényképező alján található ajtót, mely a ceruzaelemeket és az SD/SDHC kártyát takarja ennél a gépnél sem nyithatjuk, ha már becsavartuk az állvány betétjét. Komolyságot sugall azonban az A1000 IS-hez képest, hogy az állványmenet itt nem műanyagból, hanem fémből készült. A PowerShot A2000 IS fényképezőgép tízezer forinttal többért, ötvenezer forintért már kapható, ezért az összegért nagyobb zoomátfogást, az A1000 IS kifogástalan makróját is túlszárnyaló makróképességeket, nagyobb méretű- és felbontású kijelzőt, valamint fém állványmenetet kapunk, némileg nagyobb, és nehezebb, 190 grammos, 101x64x32 milliméteres gépházban.

Képminőség értékelése

A képminőséggel kapcsolatos észrevételeinket azért hagytuk a legvégére, mert szinte elhanyagolható a különbség: a két gép azonos, 1/2,3 hüvelykes, 10 megapixeles képérzékelőt alkalmaz, melyek előtt eltérő felépítésű, de közel azonos minőségű optika ül. Jó dolog, hogy az A-sorozat 2005 januárjában bemutatott A510-A520 párosától kezdve (a kategóriához mérten) szinte teljes mértékben mellőzi a színhibát, a most bemutatott gépek sem kivételek ez alól. A színek a Canontól megszokott minőségűek, ráadásul az ég kékje még az arra érzékeny monitorokon sem fordul zöldbe. Ha már az A510-A520 duó szóba került, említést érdemel, hogy ennél a két gépnél külön ajtó alatt lapult a memóriakártya, amit így állványra csavarva is lehetett cserélni.


Canon PowerShot A1000 IS tesztképek


Kattints az eredetiért

Örömmel vettük, hogy 1:1 nagyításban is nagy a részletgazdagság, melyre a Canon mindig is nagy hangsúlyt fordított, nyomokban találkozhatunk csak szőrökkel, szálkákkal az amúgy egyenes, kontrasztos vonalakon. A magasabb ISO-érzékenység kiválasztása mellett természetesen elkerülhetetlen a zajnövekedés, de szerencsére a zajcsökkentő itt nem mossa el túlzottan a részleteket, ehelyett inkább filmes szemcsézettséget kapunk és némi színvesztést, ami szerintünk jobb választás, sokszor akár a kép hangulatának is jót tehet.


Canon PowerShot A2000 IS tesztképek


Kattints az eredetiért

Gondolkodás nélkül, de vajon melyiket?

Jó kérdés, hogy amellett, hogy mindkét gépet ajánljuk, melyiket tartjuk jobbnak. A kérdésre a vásárlási szempontok adhatnak választ: ha olcsón szeretnénk megúszni, a kissé játékosabb vonalú A1000 IS tökéletes választás. Negyvenezer forint alatti összegért igen sokoldalú, és remek a képminősége. Az S2000 IS azok számára jó döntés, akiknek a zoomtöbblet, a nagyobb kijelző, valamint az erős makró nyom legalább tízezernyit a latba. Érdekes a két gépet összehasonlítani a pár évvel ezelőtti 12-szeres optikai zoomos, ám öt megapixeles ultrazoomosokkal, mert ha az 5 megapixeles felbontással megelégszünk, a zoomot is kiterjeszthetjük, ráadásul minőségvesztés nélkül, és ami sokszor igen fontos lehet: zsebméretben.