Az adatközpontokba száműzné a vállalati PC-ket a HP
Magyarországon is megkezdi a HP blade PC-i piaci bevezetését, amelyek egyszerűbb és olcsóbb üzemeltetésükkel próbálnak rést ütni a desktopok és notebookok által uralt vállalati kliensek piacán.
Számítógépek távol a felhasználótól
A blade PC koncepció lényege, hogy a számítógépek nem az irodák asztalán, hanem a szerverszobában találhatók, a hozzáférés egy vékony kliensen keresztül történik. A centralizált elhelyezkedésből kifolyólag egyszerűbb a gépek üzemeltetése, javítása, cseréje, emellett nem az irodahelyiséget fűtik és nem ott zajonganak. A vékonykliens-architektúrákkal ellentétben azonban itt teljesen natív windowsos környezet alakítható ki, nem szükséges az alkalmazásokat módosítani vagy portolni, emellett minden felhasználó számára dedikált erőforrások (processzor, memória, háttértár) állnak rendelkezésre, csakúgy, mint egy saját PC-n.
A HP blade PC-i a felépítésüket tekintve az asztali PC-kkel rokonok, egy- vagy kétmagos Athlon 64 processzort tartalmaznak és saját, 2,5 hüvelykes 80 gigabájtos merevlemezük is van, memóriájuk legfeljebb 4 gigabájtig bővíthető. A bc2000 változatban Athlon 64 2100+ processzor dolgozik, a bc2500-ba viszont már kétmagos Athlon 64 3000+ változatot szerelnek. A grafikáról a chipkészletbe integrált, DirectX 9-es ATI Radeon Xpress 1200 videovezérlő gondoskodik, amelyen már a Vista Aero Glass felülete is elfut. Az igazán teljesítményigényes felhasználók azonban még blade munkaállomást is választhatnak két darab kétmagos Xeonnal és NVIDIA Quadro grafikus chippel.
A blade PC-k a blade szerverekéhez hasonló keretben (e-Class) működnek a vállalati adatközpontokban. A felépítésből adódóan a gépek megosztoznak a tápegységeken és a hűtőventilátorokon is, ennélfogva energiahatékonyságuk messze megelőzi a desktop gépekét. A HP számításai szerint egy bc2000 PC-kkel teljesen megtömött rackszekrény fogyasztása 7,5 kilowatt körül alakul, ami 280 PC-t figyelembe véve egyenként 26-27 wattos fogyasztást jelent terhelés esetén (az erősebb konfigurációk ennél többet is fogyaszthatnak természetesen).
A blade PC-kre alapozó Consolidated Client Infrastructure (CCI) tartozékai még a vékony kliensek, amelyek a felhasználók oldalán gondoskodnak az adatközpontban működő PC-kkel való interakcióról, beleértve az olyan feladatokat, mint a kép megjelenítése, a hang átvitele, illetve a billentyűzet, egér és egyéb perifériák (pl. USB-s eszközök, kártyaolvasók) kezelése. A vékonykliensek teljesen "buták", adatokat nem tárolnak, mozgó alkatrészt pedig nem tartalmaznak, így meghibásodási valószínűségük kicsi -- ezért is mer rájuk három év teljes körű helyszíni cseregaranciát vállalni a HP.
A blade PC-k előnye a hagyományos desktopokkal vagy noteszekkel szemben, hogy a gépek az adatközpontban, rackszekrényben működnek. Ez egyszerűvé teszi a felügyeletüket, az IT-seknek nem kell a felhasználók asztalaihoz kijárni a hibákat javítani, egyszerűen kihúzzák a blade keretből a rossz PC-t és betolják az újat. A gépek nem az irodát fűtik és nem ott zajonganak, hanem bent a szerverszobában, emellett a biztonságuk is nagyobb, hiszen semmilyen adat nem kerül a felhasználó oldalán működő eszközre, csak egy RDP vagy RGS (Remote Graphics Software) protokollon továbbított képernyőkép. A blade PC-k ezen tulajdonságai miatt bankok, szoftverfejlesztők figyelmét már felkeltették -- tudtuk meg a HP-tól.
Csak dinamikusan
A CCI architektúra akkor teljesedhet ki igazán, és mutathatja meg minden előnyét, ha a blade-ekkel nem 1:1 arányban váltjuk ki a vállalati PC-ket, hanem dinamikusan allokálható egységes erőforrásként tekintünk rájuk: a felhasználói adatokat egy központi tárolón őrizzük, és a gépeket pedig igény szerint osztjuk ki a felhasználóknak. Így azt is könnyen el lehet érni, hogy ne kelljen minden felhasználónak saját gépet vásárolni, elég annyi blade PC-t venni, ahányan egyszerre, párhuzamosan dolgoznak. Természetesen a méretezés mindig egyedi kérdés, de a HP szerint 100 felhasználó akár már 80 blade PC-vel kiszolgálható.
A CCI architektúra kiépítése viszonylag drága mulatság, hiszen a blade PC-ken és a vékony klienseken felül még a központi háttértárat és a hatékony felügyelethez szükséges szervert, és az erőforrás-kiosztást végző gépet (Session Allocation Manager) is meg kell vásárolni. A teljes, 3-5 éves életciklusa vetített birtoklási költség azonban a PC-k esetében 80 százalékban a felügyeletből áll, ez viszont látványosan egyszerűbbé válik a blade-ek bevezetésével. A már CCI architektúrát használó ügyfelek körében végzett IDC-felmérés alapján a helpdesk-hívások száma 10-30 százalékkal csökken, a PC-k támogatásával foglalkozó IT-szakemberek pedig évente 250 munkaórát takaríthatnak meg. Az IDC szerint a blade-re váltó cégek átlagosan 130 ezer dollárt takaríthatnak meg 100 felhasználóra vetítve három év alatt.
Kérdésünkre, hogy a HP rendelkezik-e részletes, hazai viszonyokra vetített költségelőny-számításokkal, nemleges választ kaptuk a HP-tól, a cég szerint ugyanis ez egy rendkívül összetett kalkuláció, ami ráadásul vállalatonként egyedi, hiszen a desktop és notebook PC-k számán kívül olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint például a telephelyek száma, az energia költsége, illetve a konkrét felhasználási modellek. Nagy általánosságban azonban elmondható, olyan környezetben térülhet meg egy blade-alapú kliensarchitektúra, ahol a PC-k támogatási költsége magas.
"Jellemzően azoknak előnyös ez az architektúra, akiknek kiemelten fontos az adatbiztonság, a szétszórt inhomogén géppark miatt magas az üzemeltetési költség vagy az üzemeltetési környezet nem alkalmas klasszikus PC-k számára" -- mondta lapunknak a HP Magyarország részéről Kajdi Károly termékmenedzser. "Ilyenek a bankok és biztosítók, de a CCI architektúra érdekes lehet az államigazgatás számára is, ahol esetleg a felhasználók PC-ismereteinek hiányossága követelhet meg egyszerűbb, hatékonyabb helpdesk-szolgáltatást és a kötött munkaidő miatt központilag pontosan kontrollálható az áramfogyasztás."