ICANN: liberálisabbá és globálissá kell tenni a domaineket
A héten Párizsban ülésezik az internet legfelsőbb szintű tartományait (TLD) felügyelő Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN), ahol többek között a TLD regisztrációk liberalizálásáról és a nem latin betűkészletek beengedéséről lesz elsősorban szó.
Kulturális sokszínűség vagy káosz?
Jól jelzi az ICANN által elért eredményeket az Egyesült Államok kormányzatától való függetlenedésben a párizsi világtalálkozó, ahol több mint ezer érdekelt képviselteti magát 130 országból, és olyan témákat vitatnak meg, mint az új legfelsőbb szintű domainek bevezetésének liberalizációja, a nemzeti karakterek, beleértve a nem latin betűkészletek támogatása, vagy például a WHOIS adatokhoz történő hozzáférés korlátozása, amit például az amerikai hatóságok hevesen elleneznek a bűnüldözés elleni harcra hivatkozva.
A magyar betűkészlettel írt, vagyis ékezetes domainek 2004 óta működnek, és a vezető böngészők már szintén évek óta támogatják azokat. Igaz, ennek ellenére a mai napig nem igazán terjedtek el, a szervezetek többnyire nem jegyeztették be ékezettel is domainjeiket -- de ha mégis, ki használja például az origo.hu helyett az origó.hu domaint? Magyarország, de Európa és Amerika nagy részének helyzete viszonylag szerencsés az internet angolszász dominanciájának árnyékában, ugyanis a latin betűkészlet közös nyelvi alapot jelent.
Nem így azonban a világ népességének több mint felét, és a netizenek több mint harmadát adó Ázsiával, melyek a latintól különböző írásrendszert használnak, de hasonló hajóban eveznek az arab országok és a cirill írással rendelkező nemzetek is. Ezek az országok eddig nehezményezték, hogy a történelmi okokból az Egyesült Államok által felügyelt ICANN nem fordít figyelmet a kulturális sokszínűségre -- egy kínai vagy arab számára a latin betűkészlet ugyanolyan "kínai", mint számunkra az ő nyelveik. A szervezet állítja, mára technikailag készen áll a világ arra, hogy bevezessék a többnyelvű domaineket, amit 15 nyelvvel és különböző böngészőkkel ki is teszteltek.
Egyesek azonban Bábel tornya szindrómától tartanak, ugyanis ezzel nemcsak az egymástól alapjaiban különböző nyelvet beszélő és író országok előtt nyílik meg az út, hanem az egyes országokon belüli nyelvek, nyelvjárások és akcentusok is teret követelhetnek maguknak, sőt politikai összetűzések tárgyát képezheti a külföldön élő kisebbségek kultúrájának támogatása is, vagyis hogy például a Magyarországon élő törökök és kínaiak saját írásukkal regisztrálhassanak magyar domaineket. Indiában több mint húszféle hivatalos nyelvet tartanak számon, így ha mindegyiket elfogadnák, úgy egy domaint több mint húszféleképpen kellene majd bejegyeztetni, hogy mindenki anyanyelvén érje el.
További problémát jelent, hogy sok nyelv közös gyökerű írásrendszert használ ugyan, az írásjelekkel azonban teljesen más fonetikai elemeket és jelentéseket reprezentálhatnak, így a különböző nyelveken írt domainek között konfliktusok léphetnek fel, akár már a TLD-k szintjén is. Ilyen konfliktus az cirill-latin kapcsolatban is fellép: képzeljük el például, hogy egy PeakTop nevű hegymászó szervezet ugyanazt a domaint akarja bejegyeztetni, mint az atomenergiával foglalkozó környezetvédők, a peaktop cirill olvasatban ugyanis nem más, mint a reaktor. Hasonló összeütközést azonban az arab írás is rejteget, mivel a mintegy 200 milliós arab népesség mellett további 400 millióan használják írásrendszerüket saját nyelveik írásosságára. "Nyilvánvalóan egy nagy felfordulássá válik az egész" -- fogalmazott az ICANN orosz testületének tanácstagja, Michael Yakushev a BusinessWeek magazinban, aki ugyanakkor maga is erőteljesen támogatja a kulturális nyitás ügyét.
Liberális TLD regisztráció
Ezen kérdések megválaszolása mellett további jelentős témák is napirendre kerülnek Párizsban. Ezek közül a legjelentősebb, hogy az ICANN szándékai szerint hamarosan sokkal szabadabban lehet új legfelsőbb szintű domaineket bejegyezni, közneveket és tulajdonneveket egyaránt -- utóbbi esetben magától értetődik a jogvédelem. Így elviekben lehetőség nyílik például a .üzlet, .hivatal, .város TLD-k regisztrációjára, hogy csak néhány triviálisat említsünk, de a hwsw.hu domain mellé a home.hwsw domain is megszülethet, ha nincs erősebb jogtulajdonos. Amennyiben két különböző szereplő igyekszik ugyanazt a TLD-t bejegyeztetni, úgy három hónapot kapnak megegyezésre, ezt követően licitálás következik.
Az ICANN maga is tervezi új generikus TLD-k bevezetését a jelenlegi mintegy 20 mellé, de a saját TLD bejegyzése nem lesz olcsó mulatság, kevés magánszemély és kisvállalat engedheti majd meg magának. Az előzetes becslések alapján 30-50 ezer dollár közötti összegért lehet majd regisztrálni új TLD-t, vagyis akár több millió forintba kerül majd. Az elképzelések szerint 2009-től lép életbe az új TLD-regisztrációs rendszer, amennyiben az azt szabályzó útmutató időben elkészül és a tagok megszavazzák azt, nyilatkozta a Kaliforniában székelő ICANN elnöke, Paul Tworney a francia Les Echos lap számára.
Ironikus, hogy két évvel ezelőtt, az akkor még sokkal rövidebb pórázon tartott ICANN tanácsán nem sikerült keresztülvinni a pornóiparnak szánt .xxx TLD-t, az amerikai kormányzat populista politikai motivációból ugyanis diplomatikusan figyelmeztette a szervezetet, aggályosnak tartja azt. Amennyiben az ICANN megszavazza a TLD-k regisztrációjának liberalizálását, úgy az .xxx mellett gyakorlatilag minden más "politikailag inkorrekt" domain előtt megnyílik az út. Az ICANN a tervek szerint 2009-ben válik teljesen függetlenné majd az Egyesült Államok kormányzatától, jelenleg az elengedés átmeneti időszakát tölti.