EMC: elérkezett a szalagok leváltásának ideje
Eljött a szalagok leváltásának ideje, vélik az EMC-nél. A vállalat több olyan virtuális szalagkönyvtárként üzemelő lemeztárolót is piacra dob hamarosan, melyek állításuk szerint okos képességeikkel akár olcsóbbak is lehetnek a szalagos tárolásnál.
Az archiválás ma pazarlást jelent
"Azt gondolom, hogy a legtöbben ész nélkül archiválnak", és a szűkös kapacitásra válaszul egyszerűen "erősebb vasat tolnak alá" -- fogalmazott Slamovits Tibor, az EMC Magyarország adatmentési, visszaállítási és archiválási termékek értékesítéséért felelős vezetője egy sajtótájékoztatón. Pedig az archivált adatok nagyon nagy részét feleslegesen tárolják a szervezetek, állította Slamovits kutatásokra hivatkozva. Ez nemcsak a nem kritikus, sok esetben már szükségtelen adatok lementését, hanem a kritikus adatok sokszoros tárolását is takarja. Sok helyen egyszerűen minden nap készítenek egy teljes mentést, mivel az inkrementális mentés a strukturálatlan adatok esetében túlságosan lassú lenne.
A szalagkönyvtárak gazdaságossági okokból nyertek teret maguknak archiválási célokra, mivel az egyes kazetták fajlagos tárolási költsége jóval alacsonyabb a merevlemezekénél -- becslések szerint a világon archivált adatok 44 százaléka található szalagon. Az EMC szerint ugyanakkor, részben a berögzült szokásoknak, részben pedig a szalagos meghajtók technikai korlátainak következtében, a szalagos tárolás hatalmas pazarláshoz vezetett sok esetben. A szalagokon tárolt adatok jellemzően 90-95 százaléka multiplikált, vagyis a biztonságot kínáló redundancián túl is több példányban találhatóak meg, állította piackutatási eredményekre hivatkozva Slamovits.
"Árban nem tudjuk megfogni a szalagot, csak hatékonyságban" -- mondta Slamovits. A Disk Library 3D 1500, 3000 és 4000 for 4000 lemezes tárolókat az EMC kifejezetten szalagok felváltására szánja. A virtuális szalagkönyvtárakként is működő berendezések leginkább a fentebb részletezett multiplikált adatmentés esetében szárnyalnak. A trükk pedig nem más, mint az EMC birtokában lévő deduplikációs technológia, mellyel drasztikusan csökkenthető a többszörösen letárolt adatok által igényelt valós kapacitásigény.
A Disk Library 3D tárolók képesek a rájuk mentett adatokat deduplikálni, mely nem fájl, hanem blokkszinten működik, ráadásul az algoritmus beépített tömörítővel is rendelkezik. Az eszközök a deduplikációt globálisan képesek elvégezni, vagyis az összes tárolt adaton keresnek redundanciát, függetlenül attól például, hogy melyik kliensről érkezett, vagy hogy mikor. Ha egy dokumentummal több alkalmazott dolgozik, akkor is egyetlen példányban tárolja a mentés, sőt a dokumentumon végzett módosításoknál is csak a különbségeket tartja meg, míg a tároló pointerek segítségével virtuális példányokat mutat belőle a tárolót elérő szoftverek felé. Ennél is szemléletesebb a homogén hálózatban teljes rendszerképek mentése, mikor az azonos blokkok mennyisége több gigabájtra is rúghat kliensenként (pl. azonos operációs rendszerek és alkalmazások), míg a különbségek legtöbb esetben csak néhány száz megabájtot tesznek ki.
Szalaggal nem lehet
A közepes teljesítményigényű környezetbe szánt 1500-as (36 terabájt, 720 gigabájt/óra sebesség, 6 gigabit Ethernet és 2 FC VTL port) és 3000-es (kétszeres kapacitás és sebesség, 8 gigabit Ethernet és 4 FC port) képes különféle deduplikációs politikát alkalmazni, vagyis különbséget tenni a kliensek és adataik között, melyekre érdemes deduplikációt alkalmazni egyáltalán -- tömörített állományok, képek, hangok, videók esetében sokszor nem. A deduplikáció esetén is beállítástól függően a mentés alatti, valósidejű, és utólagos deduplikáció között is lehet választani, attól függően, hogy mennyire kritikus a mentés rendelkezésére álló idő -- a deduplikáció jelentős erőforrásokat köthet le, és lassítja a mentést, így indokolt lehet az elhalasztása.
A 3D 4000-es változat (mely upgrade-ként is kérhető meglévő DL 4000 eszközökhöz) esetében csak utólagos deduplikációra nyílik lehetőség, ugyanis a megcélzott területeken elsődleges a mentési gyorsaság. Ennek megfelelően a mentési teljesítmény óránként 7,92 terabájt, a tárkapacitás pedig elérheti a 674 terabájtot is, az eszközk pedig akár 16 FC porttal is konfigurálható. A DL4000-es sorozat egyúttal képes energiatakarékos működésre, mellyel készenlétbe helyezi a nem használt merevlemezeket. Ehhez az egységhez az EMC az energiatakarékos, percenként 5400 fordulatú SATA II diszkeket javasolja, így 1 terabájt tárolásának éves energiaköltsége így 7 kilowattórára szorítható vissza. Ugyanez nagy sebességű SCSI lemezekkel 40-50 kilowattórára is rúghat -- ez egy nagyobb tömb esetében az évek alatt több millió forintos megtakarítást is jelenthet.
"Az üzenet az, hogy kezdjünk el okosan menteni, gondoljuk át, mit mentünk és hogyan. Ennek eredményeként kevesebbet, gyorsabban mentünk, és gyorsabban állítunk vissza" -- mondta el Slamovits, majd újra emlékeztetett arra, hogy az előállított adatok mennyisége gyorsabban növekszik a legyártott tárkapacitásnál, vagyis hosszú távon csakis intelligensen lehet kezelni a hatalmas adattömegeket. "Azt gondolom, most állunk készen arra, hogy komoly változást mutassunk fel az archiválás terén." Ugyanakkor az EMC képviselői is elismerték, vannak helyzetek, mint például a médiaarchiválás, mikor a deduplikáció hatástalansága miatt a szalagok továbbra is jelentős fölénnyel bírnak olcsó kapacitásuk révén.
Globális és utólagos deduplikációra csak diszkekkel van lehetőség, magyarázta Slamovits, ugyanis a lineáris hozzáférésű szalagok erre technikailag alkalmatlanok, ahogyan a deduplikált adatok visszaállítása is gyakorlatilag valószerűtlenül nehézkes és lassú volna kazettákkal -- a deduplikált mentés és a visszaállítás tetszőleges hozzáférésű tárolóeszközt kíván. "A szalag egyszerűen arról szól, hogy brutálisan olcsó a média, a hatékonyság nem számít" -- fogalmazott a vezető, de hozzátette, a merevlemezes tárolók 4-5 kilences, a szalagosok 99 százalékos megbízhatóságot produkálnak.