Technológiai zsibvásár a Microsoftnál
A Microsoft idén hetedszer rendezte meg a TechFestet, amely a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó Microsoft Research (MSR) évente szokásos kiállítása. Itt elsősorban maguk a Microsoft-alkalmazottak tekinthetik meg, mi mindennel foglalkozik a cégük. Hogy valóban a redmondiak legújabb szellemi termékei láthatók az eseményen, azt az is bizonyítja, hogy a TechFest valójában zártkörű, és a sajtó munkatársai csak egy előzetes napra kaptak meghívást, ahol a teljes kiállításnak mindössze egy töredékét láthatják, a többi fejlesztést szigorúan zárt ajtók mögött mutatja be a Microsoft.
17 éves a Microsoft Research
Sokan valószínűleg nem tudják, de az informatikai cégek közül a Microsoft elsőként hozott létre kutatás-fejlesztésre szakosodott önálló szervezetet. A Microsoft Research már 1991 óta létezik, és már világszerte hat kutatás-fejlesztési központja van, amelyek közül három az Egyesült Államokban található, egy Kínában, egy Indiában, egy pedig az angliai Cambridge-ben. Az idén nyitja meg kapuit a hetedik központ, amely az Egyesült Államok keleti partján, Boston közelében működik majd.
Az MSR mintegy 800 főállású kutatót foglalkoztat a tudomány legkülönbözőbb területein. Mivel az informatika ma már az élet minden területét áthatja, a trendekhez igazodva az IT-vállalatok is a lehető legkülönfélébb területekről alkalmaznak szakembereket és kutatókat. A Microsoft Researchnél így nem csak matematikusok, programozók, villamosmérnökök dolgoznak szép számmal, hanem fizikusok, orvosok, pszichológusok, antropológusok, biológusok, szociológusok, sőt csillagászok is.
Az MSR-nél dolgozók létszáma a gyakornokokkal, meghívott kutatókkal és PhD-programban résztvevőkkel együtt eléri a 2 ezer főt, amivel a legnagyobb kutatás-fejlesztési szervezetnek számít az informatika világában. Emellett a Microsoft Research világszerte számos egyetemmel és oktatási intézménnyel dolgozik együtt közös kutatás-fejlesztési projekteken.
A Microsoft Research-csel a vállalatnak két célja van. Az első és legfontosabb, hogy a cég a technológiai élvonalba kerüljön és folyamatosan ott is tudjon maradni, másrészt pedig az innovációt megfelelően át tudja vinni a saját termékeibe. Ennek a folyamatnak az egyik eszköze a TechFest is, ahol a Microsoft termékfejlesztői és értékesítési munkatársai nézhetik meg, mi mindenen dolgoznak a kutatók, és ezeket az ötleteket hogyan építhetik be a saját termékeikbe. Gyakran előfordul, hogy a Microsoft egy meglevő termékét bővíti ki egy új lehetőséggel (például a webkeresőt egy új algoritmussal), de az sem ritka, hogy egy Microsoft Research projektből teljesen önálló termék lesz (pl. Office Roundtable 360 fokos kamera).
A legnagyobb sztár, a Worldwide Telescope
A TechFest 2008 legnagyobb sztárja egyértelműen a Worldwide Telescope volt, amelyről többször is esett szó. A tavasz során megjelenő szoftverben végigpászázhatjuk az északi égboltot, mintha csak egy saját csillagászati távcsövünk lenne az otthonunkban. A WW Telescope mögött egy összesen 10 terabájtnyi adatbázis található, amely tucatnyi távcső által rögzített képből épül fel. Ezekből a képekből áll össze a WW Telescope által megjelenített égbolt, amelynek egyes részeire ráközelítve láthatóvá válhatnak távoli csillagok, galaxisok. A WW Telescope alapját a képeket térbe rendezni képes PhotoSynth technológia szolgáltatta -- tudtuk meg Curtis Wongtól, a szoftver "atyjától".
A programban helyet kapnak majd ismert csillagászok által vezetett "túrák" is, később pedig akár a felhasználók maguk is készíthetnek és tölthetnek fel ilyeneket. A Worldwide Telescope a Microsoft szerint óriási hatással lehet az oktatás területén, és egy sereg fiatallal szerettetheti meg a csillagászatot, de pusztán játékszernek is kiváló, kíváncsian várjuk a megjelenését. Addig is megtekinthető egy előzetes videó a szoftverről a TED oldalán, ahol Roy Gould, a Harvard Egyetem csillagászati professzora mutatja be a Worldwide Telescope-ot.
A Worldwide Telescope mellett számos kisebb-nagyobb újítás, ötlet is látható volt a TechFesten, amelyek az informatika számos területét ölelik fel, a számítógépes grafikától és hangkeltéstől kezdve a webes keresésen, blogfigyelésen és zenelejátszáson át az adatközpontok optimalizálásáig. Ezekből szemezgettünk:
Webkeresés többféleképp
Az Internet Explorer 7 pluginjaként várható SearchTogether abban nyújt segítséget, hogy több felhasználó együtt tudjon keresni. A technológiát bemutató Microsoft-mérnök, Meredith Morris szerint ma még problémát jelent az, hogy a gépek előtt ülő felhasználók összehangoltan keressenek a neten, például a családtagok együtt tervezzék meg a nyaralást. Ebben segít a SearchTogether, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megnézzék, a többiek éppen mit keresnek és mit találtak, melyik találatokra kattintottak rá már, a találatokat sorrendbe rendezhetik és kommentálhatják, és az egyes keresési projekteket akár el is menthetik, hogy később újra foglalkozhassanak vele.
Szintén figyelemre méltó a Lingo kódnevű projekt, amely a Microsoft Research kínai kutatóközpontjából indult. A webkeresésen alapuló technológia célja, hogy segítséget nyújtson az angol nyelv megfelelő használatában akkor, ha az nem az anyanyelvünk. A Lingo hatalmas adatbázisában különféle dokumentumok találhatók, amelyekben keresve arra próbál választ adni, miképpen kell írásban helyesen használni egy kifejezést, vagy hogy az egyes szavaknak milyen szinonimái lehetnek, és melyik szövegkörnyezetbe melyik passzol a legjobban.
Az amerikai elnökválasztási kampányt lovagolja meg a BLOWS kódnevű fejlesztési projekt, amely blogok figyelésével próbálja meg felderíteni, a társadalom miként vélekedik egyes kérdésekről. A BLOWS lényegében nem tesz mást, mint hogy folyamatosan figyel több tízezer blogot, és megpróbálja elemezni a bejegyzéseket az alapján, hogy milyen hosszúak, vagy hogy egyes szavak hányszor szerepelnek bennük -- ebből például kikövetkeztethető, mennyire indulatos a bejegyzés. A BLOWS "látja", hogy a bloggerek melyik újságcikkekre hivatkoztak, linkeltek, és hogy ezeket milyen mélységben elemezték, illetve hogyan (pozitív, negatív, semleges, indulatos, nyugodt, stb.) kommentálták. A fejlesztők szeretnék, ha a BLOWS hamarosan nyilvánosan elérhető lenne, még az elnökválasztási kampány alatt -- de természetesen tetszőleges más témában is szondázható vele a társadalom vagy éppen a média.
Szintén az emberek hangulatát próbálja meg "kitalálni" a MusicSteer, ami a zenehallgatásban, egészen pontosan a megfelelő zene kiválasztásában lehet a felhasználó segítségére. Egy nagyobb kapacitású hordozható lejátszón akát több ezer dal is elférhet, a Microsoft kutatói pedig sokszor belefutottak abba a problémába, hogy éppen mit is hallgassanak. A MusicSteer megpróbálja az ID3 tageken túl is kategorizálni a zenéket (pl. tempó szerint), és olyan nótákat keresni, amelyek hasonló hangulatúak, ezzel megkönnyítve a felhasználó választását. A TechFesten a MusicSteer még önálló alkalmazásként egy PC-n futott, de nem lehetetlen, hogy a közeljövőben az algoritmust átültessék a Zune lejátszóba, vagy beépítsék például a Windows Media Player valamelyik jövőbeli változatába.
Hibajelentés küldése másképp
Bizonyára sokan találkoztak már azzal az esettel, hogy a Windowson futó valamely alkalmazásuk lefagyott vagy váratlanul kilépett, és az operációs rendszer a hibáról küldött a Microsoftnak. Sokan nem engedélyezik ezt, attól tartva, hogy bizalmas, személyes jellegű adatok is illetéktelen kezekbe kerülnek. A TechFesten bemutatott egyik kutatási projekt célja, hogy a lehető legtöbb információ kerülhessen ilyenkor a Microsofthoz, hogy a hibát megtalálhassák és elháríthassák, de mégse kelljen érzékeny adatokat átvinni.
A demonstrációban a Word egy bizonyos, előre preparált dokumentum megnyitásakor rendszeresen lefagyott. Ahhoz, hogy ezt a hibát reprodukálni lehessen, a legjobb nyilván az lenne, ha a hibajelentés keretében az egész dokumentum változatlan formában átkerülne a Microsofthoz, hogy a szakemberek elemezni tudják, hogyan viselkedik a program. Ez nyilvánvalóan több okból is lehetetlen, nem csak óriási mennyiségű információt kellene átküldeni (gondoljunk csak egy képeket, táblázatokat tartalmazó fájl méretére), hanem bizalmas adatokat is.
Még az alkalmazás által használt memóriaterület térképét sem lehet elküldeni, hiszen például a megnyitott fájl tartalma is elérhető lenne, így jelenleg csupán néhány alapinformáció kerül a Microsofthoz (melyik szoftver milyen hibaüzenettel "szállt el", milyen a gép hardver- és szoftverkonfigurációja, milyen driverek vannak telepítve, a pontos leírás itt elolvasható).
A redmondi központban dolgozó kutatók már elő is álltak egy módszerrel, ami a lehető legkisebbre csökkenti az átvitt információ mennyiségét és teljesen eltávolítja a hiba reprodukálásához nem szükséges, esetleg bizalmas adatokat. Ráadásul a felhasználó nem csak beleegyezhet abba, hogy hibajelentést küldjön-e, hanem megtekintheti annak tartalmát is, így biztos lehet benne, hogy nem kerülnek ki tőle érzékeny információk. Az új hibabejelentő a Dr. Watson utódja, és akár a következő Windowsba már be is kerülhet -- tudtuk meg a TechFesten a fejlesztőmérnököktől.
Hallhatatlan
A TechFest látogatói a saját fülükkel hallhatták a hallhatatlant: Microsoft mérnökei által fejlesztett technológia akár egy teljesen zajos szobában is képes kiszűrni egy meghatározott ember beszédét. A demó során a látogatókat leültették egy nappaliba, ahol 5.1 csatornás házimozin hangos zene szólt, miközben a szoba sarkában az egyik mérnök beszélt. Ha valakinek nem tűnt fel, hogy a mérnök szája mozog, a beszédét biztosan nem hallotta meg, de utólag visszajátszották. Csodák csodája, a felvételen a hangszórókból áradó hangos zenét egyáltalán nem lehetett hallani, csak a mérnök beszédét.
Ezt az ún. többcsatornás akusztikus zajkioltás (multi-channel acoustic noise cancelling) technológia tette lehetővé. A fejlesztők szerint a technológia jól alkalmazható például internetes telefonbeszélgetések kényelmesebbé tételénél, ahol ma még fülhallgatót kell használni annak érdekében, hogy elkerüljük a visszhangosodást, gerjedést. Másik felhasználási terület lehet például az autós telefonálás, a többcsatornás akusztikus zajkioltás szükségtelenné teszi, hogy lehalkítsuk vagy kikapcsoljuk az autórádiót ha hívásunk érkezik, a beszélgetőpartnerünk csak minket fog hallani, és nem a zenét, az autó zaját, vagy esetleg az utcazajt -- mondta el a HWSW-nek Ivan Tashev, a Microsoft mérnöke.
Mobiltelefonok a közlekedés javítására
Az indiai központból érkezik az az elgondolás, amely a mobiltelefonokban szunnyadó lehetőségeket aknázná ki, a készülékeket vezeték nélküli szenzorként használva a közlekedés javítása érdekében. A technológia alapja a telefonokból érkező jelek figyelése, ez alapján például megállapítható, merre van dugó: sok telefon "tülekedik" egy helyen, folyamatos dudálás hallatszik. A jelen levő kutató a HWSW érdeklődésére elmondta, a Microsoft campusán és a környékén közlekedő céges járműveket hamarosan fel fogják szerelni ezzel a technológiával, így aztán akár valós időben juthatnak percrekész közlekedési információkhoz, amit fel lehet használni például az útvonaltervezéshez.
Véleménye van?