A Cell architektúrájának továbbfejlesztésébe kapcsolódik be a BMF NIK
A Cell architektúra továbbfejlesztésébe kapcsolódik be a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara (BMF NIK), jelentette be az intézmény és az IBM közösen. Ezzel a két szervezet együttműködése egy következő szintre lépett, miután tavaly tananyaggá vált a karon a Cell.
Bepillantás a Cell jövőjébe
Az IBM világszerte együttműködik felsőoktatási intézményekkel annak érdekében, hogy megismertesse termékeit, technológiáit a hallgatókkal, ezen keresztül pedig a jövő szakembereivel, ezzel támogatva a megfelelő szakmai háttér kialakulását, miközben az iskolák korszerű tudást kínálhatnak. A BMF NIK célja a Cellt oktató kurzussal, hogy "naprakész információkat tudjunk [...] biztosítani a jelenlegi többprocesszoros rendszerek programozásáról, az ilyen rendszerek esetén használható programozási paradigmákról" -- mondta el a HWSW-nek korábban Kozlovszky Miklós oktató és kutatómérnök.
A mostani megállapodás azonban már nem az alkalmazási területekkel, hanem architekturális kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos. A BMF NIK számára lehetőség nyílik, hogy együttműködjön az IBM böblingeni kutatóközpontjával, és "betekintést nyerhetünk a Cell Broadband Engine jövőbe mutató fejlesztésébe is" –- mondta el Sima Dezső egyetemi tanár és alapító főigazgató. Sima vezetése alatt a BMF NIK hallgatói a párhuzamos architektúrák egyes típusait fogják elemezni és kiértékelni a teljesítménypotenciál szempontjából.
"Dr. Sima Dezső és csapata világszerte elismert a korszerű számítógép-architektúrák tervezése terén, ezért döntöttünk úgy, hogy együttműködünk a Budapesti Műszaki Főiskolával. A Budapesti Műszaki Főiskolán kifejlesztett tervezésitér-elemzés nagyon jó alapul szolgál a fejlesztések fő vonalait megjelenítő architektúra típusok összehasonlító vizsgálatához" –- nyilatkozott Peter Altevogt, az IBM böblingeni kutatólaboratóriumának projektvezetője.
A modern processzorfejlesztés hosszú átfutási ideje miatt a BMF NIK keretein belül született tapasztalatok, megoldások felbukkanása nem várható a következő 4-5 év során valós termékekben, ugyanakkor a későbbi Cell-változatok konceptualizálásakor értékes támpontokat nyújthatnak majd akár a Budapesten elért eredmények is. "Nemcsak szakembereink utánpótlását biztosítjuk így, de a projektjeinkbe bekapcsolódó hallgatók és oktatók közreműködésével megsokszorozzuk a rendelkezésünkre álló szellemi erőforrásokat és növeljük innovációs képességünket" –- mondta el Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója.
Cell Broadband Engine: egy hosszú sztori nagyon röviden
A Cell az IBM vezetésével született meg a Sonyval és Toshibával folytatott együttműködés eredményeként. A Sony 2001-ben azzal kereste meg az IBM-et, hogy alkossa meg számára a következő generációs konzoljának, a PlayStation 3-nak a processzorát. Az IBM először egy mai szemmel nézve már konzervatívnak tekinthető, akkor még ambiciózusnak tűnő szimmetrikus négymagos chip javaslatával állt elől, a Sony azonban elutasította azt és sokkal agresszívabb designt kért, mesélte el egy interjú során a HWSW-nek Peter Hofstee, a Cell fejlesztéseinek vezető tervezője.
[+] Játékfejlesztőt vásárolt fel az Intel - miért?
A teljesítményt az energiaplafon mellett leginkább korlátozó memóriakésleltetés problematikájára válaszul született meg végül a ma ismert Cell, mely egy előremutató, energiahatékony masszívan párhuzamos hibrid architektúra. A Cell koncepciójának lényege, hogy egy általános célú PowerPC mag vezérli a valós munkát végző vektorprocesszorokat, melyeket nagy sávszélességű belső körbusz köt össze, és a vektorprocesszorok önálló közvetlen memóriakéréseket (bevásárlólistákat) állítanak össze a számítások végzésével egyidőben, ami más architektúráknál korábban nem látott memóriaszintű párhuzamosságot, és ezen keresztül teljesítmény jelent. A heterogén, párhuzamos felépítés és a memóriamodellben eszközölt radikális változások ugyanakkor gyökeres változtatást igényelnek programozási oldalról, nem véletlen, hogy a Cell potenciáljának kiaknázásához időre van szükségük a programozóknak.
A 2001-ben elkezdődött munkában végül összesen 400 ember vett részt, a koncepciótól a szilíciumig pedig 4 év telt el, a költségvetés pedig 400 millió dollárra tehető.
Az IBM 90 nanométeres gyártástechnológiát alkalmazó chip azóta 65 és nemrég 45 nanométeres eljárásra is átültették, aminek eredményeként mérete kevesebb mint fele az eredetinek, fogyasztása pedig 20 watt alá szorítható, így a Sonynak lehetősége nyílik egy alapjainál fogva áttervezett, kompaktabb és sokkal olcsóbb PlayStation 3 verzió kifejlesztésére.
Az IBM jelenleg legalább két generáció fejlesztéseit végzi, melyek a jelenleginél sokkal nagyobb teljesítményre lesznek képesek. Az úgynevezett Enhanced Cell megjelenése idén várható, és elsősorban vizualizációs és szuperszámítógépes területre szánja a vállalat. A 65 nanométeres chip legfőbb újdonságai közé tartozik, hogy vektorprocesszorai immár kétszeres pontosságú, vagyis 64 bites lebegőpontos számításokat és magas hatékonysággal végeznek, valamint a memóriavezérlő immár DDR2-es, így nagy memóriakapacitás is elérhető, akár chipenként 16 gigabájt. A következő évtized hajnalára készülhet el egy sokkal erőteljesebbé tervezett változat, mely már 1 teraflopsos, vagyis a jelenleginél 50-szer nagyobb teljesítményt ígér további vektorprocesszorok integrálásával.