Szerző: Bodnár Ádám

2008. január 8. 13:07

Magyarországon 40 százalék az utángyártott, újratöltött vagy hamis kellékanyagok aránya

2007 első félévében a Magyarországon eladott nyomtatási kellékanyagok száma megközelítette a 4,2 millió darabot, értékük pedig a 120 millió dollárt, vagyis a piac durván kétszer akkora mint a szervereké. Az eladott kellékanyagok egyharmada lézernyomtatókban, míg kétharmaduk tintasugaras technológiájú nyomtatókban, illetve multifunkciós készülékben került felhasználásra.

[HWSW] 2007 első félévében a Magyarországon eladott nyomtatási kellékanyagok száma megközelítette a 4,2 millió darabot, értékük pedig a 120 millió dollárt, vagyis a piac durván kétszer akkora mint a szervereké. Az eladott kellékanyagok egyharmada lézernyomtatókban, míg kétharmaduk tintasugaras technológiájú nyomtatókban, illetve multifunkciós készülékben került felhasználásra.

A kellékanyagoknak csak 60 százaléka gyári

"Kellékanyagon elsősorban a tintapatront és a tonerkazettát kell érteni, de természetesen a felmérés során az eredeti gyári, az utángyártott, az utántöltött és a hamisított termékek becsült arányát is figyelembe vettük" -- magyarázza Halász Péter, az IDC Hungary elemzője. A teljes kellékanyag piacnak közel 60 százalék eredeti gyári termék, míg a fenmmaradó részt az utángyártott, utántöltött vagy esetleg hamisított termékek teszik ki. Az IDC szerint a tintapatronok esetében sokkal jellemzőbb, hogy utángyártott terméket vásárol a felhasználó, mint a toner szegmensben, amelyben az újratöltött is igen népszerű.

A nem gyári eredeti termékek elsősorban áruk miatt népszerűek: egy utángyártott toner nagyjából fele annyiba kerül mint a gyári, a tintapatronok esetén pedig talán még kevesebb is -- derül ki az IDC által nyilvánosságra hozott adatokból. Ez egyébként rímel a gyártói statisztikákra is, a HP által készített felmérés szerint a felhasználók több mint fele számára a kellékanyag választásánál az alacsony ár a legfontosabb szempont.

A nyomtatógyártók természetesen tűzzel-vassal igyekeznek fellépni az utángyártott kellékanyagok, valamint a tonerek, festékkazetták újratöltése ellen. A nyomtatógyártók célja, hogy a használt patronok újrahasznosítási programok keretén belül kikerüljenek a forgalomból és ne lehessen őket újratölteni, hiszen az ő érdekük minél több új kellékanyag értékesítése. Eközben az újratöltéssel foglalkozó cégek éppen azon munkálkodnak, hogy minél többet újratöltsenek, majd a gyári áraknál olcsóbban, de még nyereséggel piacra dobják őket.

Az InfoTrends szerint a nyomtatógyártók bár szeretik azt hirdetni magukról, hogy a patronok és tonerek újrahasznosítása környezetbarát lépés, a környezetet sokkal jobban kímélnék, ha úgy alakítanák ki őket, hogy többször újra lehessen őket tölteni, ezáltal hosszabb ideig maradhatnának használatban, mielőtt a szemétbe kerülnek. A gyártók ugyan különféle kedvezményeket ajánlanak azoknak, akik visszaszolgáltatják őket, sokan mégis a sokkal olcsóbb újratöltés mellett döntenek.

A HP Magyarország kellékanyagokért felelős vezetője ugyanakkor úgy véli, az újratöltés csak elodázza a környezetszennyezést, ráadásul az esetek nagy többségében az újratöltött festékkazetták kiürülés után ártalmatlanítás nélkül a kommunális hulladékban végzik. Emellett fontos az is, hogy a kellékanyagok használat alatt folyamatosan devalválódnak, így aki újratöltött vagy -gyártott kellékanyagot vesz, másodkézből, de sokszor harmad vagy negyedkézből származó, elkopott, elhasznált terméket kap -- mondta el lapunknak Németh Zsolt. A HP saját becslése szerint a cég nyomtatóit vásárlók 75-78 százaléka eredeti kellékanyagot használ.

Növekedésnek indult a nyomtatópiac

A kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére hazánkban az első félévben megközelítőleg 180 ezer nyomtatót és multifunkciós készüléket értékesítettek, ami 2006 azonos időszakával összevetve 10 százalékos növekedést jelent -- a folyamatos áresés miatt azonban a piac értékben csökkent. A 2006-os év az utóbbi idők leggyengébbike volt a hazai nyomtatópiacon, az eladások az IDC szerint mintegy 20 százalékkal estek vissza 2005-höz képest, amikoris az eladások stagnáltak 2004-gyel összevetve.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról