Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

A szélessávú piacba is beavatkozna az EU?

Bodnár Ádám, 2007. október 16. 10:01
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya szerint ugyan folyamatosan nő a szélessávú hozzáférések száma az Unióban, a legfejlettebb és legelmaradottabb országok közötti szakadék egyre nagyobb. Az EB akár árszabályozással is hajlandó lenne élénkíteni a leszakadó országokban a versenyt.

[HWSW] Az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya szerint ugyan folyamatosan nő a szélessávú hozzáférések száma az Unióban, a legfejlettebb és legelmaradottabb országok közötti szakadék egyre nagyobb. Az EB akár árszabályozással is hajlandó lenne élénkíteni a leszakadó országokban a versenyt.

Magyarország a középmezőny végén kullog

A Bizottság számai szerint július 1-én az Unióban összesen 90 millió szélessávú kapcsolat volt, a lakosságra vetített átlagos penetráció pedig 18,2 százalékot tett ki, szemben a tavalyi 14,9 százalékkal. A broadband tehát szépen hódít Európa-szerte, bár néhány tagállamban továbbra is riasztóan alacsony az elterjedtsége. A szélessávú penetráció Bulgáriában, Romániában, Görögországban, Lengyelországban és Szlovákiában a legalacsonyabb, egyik országban sem éri el a 7 százalékot. Az Európai Bizottság szerint a szélessáv terjedésének legfőbb kerékkötője ezekben az országokban a valódi piaci verseny hiánya, amely a volt távközlési monopóliumok tevékenységének köszönhető.

Egy év alatt közel 20 millióval nőtt a szélessávú kapcsolatok száma az Unióban, ez 28,7 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb növekedés meglepő módon olyan országokban volt tapasztalható, amelyek egyébként is jól ellátottak, Dániában 7,7 százalékponttal, Luxemburgban 7,1 százalékponttal, Írországban pedig 6,7 százalékponttal nőtt a penetráció. A lakosságra vetített szélessávú ellátottság Dániában (37,7%), Hollandiában (33,1%), illetve Finnországban (28,8%) a legnagyobb. Magyarország a középmezőny végén kullog, 11,6 százalékos penetrációnkkal a fentebb említett lemaradt országok mellett csak Ciprust és Litvániát előzzük meg.

Az Unióban nem meglepő módon a DSL az uralkodó szélessávú technnológia, a kiépült kapcsolatok közel háromnegyede xDSL. Mindazonáltal a DSL terjedése lassulni látszik, miközben az olyan alternatív technológiák, mint a kábel, az optikai csatlakozás, illetve a vezeték nélküli kapcsolatok, továbbra is dinamikusan terjednek.

Az Unió a szélessávú piacba is beavatkozna

Örvendetes, hogy az alternatív szolgáltatók részaránya egyre nő az Unióban és idén júliusban már 53,5 százalékos részesedést hasítottak ki maguknak a szélessávú piacból. Az új kapcsolatoknak azonban csak 44,3 százalékát adták az alternatívok, ami arra enged következtetni, hogy a szélessáv elterjesztésében a volt monopóliumok jobb munkát végeznek, ugyanakkor az alternatívok egyre többet költenek fejlesztésekre, amely tovább élezheti a versenyt. Ez azonban nem minden piacon van így, legalábbis Viviane Reding telekommunikációs és médiabiztos szerint. Reding kijelentette, hogy novemberben a legelmaradottabb országok piacát élénkítő specifikus intézkedéseket javasol majd, amikor az Unió távközlési reformjáról tárgyal a Bizottság.

Az NHH szóvivőjét az éppen zajló tihanyi Internet Hungary konferencián értük utol. Márton György lapunknak elmondta, a piaci szereplők egyetértenek abban, hogy Magyarországon már nem az ár az internet terjedésének akadálya. A 2006-ban bevezetett "retail minus" árszabályozás megteremtette a versenyt mind az öt inkumbens területén, és bár az előfizetési díjak a jövőben valószínűleg még csökkenni fognak, ez már nem ad jelentős lökést az internet terjedésének. Arra a kérdésre, hogy Viviane Reding infokommunikációs biztos vajon milyen javaslatokkal állhat elő novemberben, Márton nem tudott válaszolni.