A rendszergazda a döntéshozó egyik legfontosabb információs forrása
Minél nagyobb méretű egy cég, annál inkább meghatározóvá válik informatikai rendszerének szerepe a szervezet további fejlődésében -- mutat rá egy hazai kutatás, melynek célja a hazánkban működő vállalatok informatikai felkészültségének és magatartásának feltárása volt. A méret növekedésével azon vállalatok aránya is emelkedett, melyek a közeljövőben végeznek IT-fejlesztést, ennél is fontosabbá válik azonban a megfelelő munkaerő megtalálása és a továbbképzése.
PC-re költenek a legtöbben
A válaszadók 45 százaléka vélekedik úgy, hogy az IT-háttér fejlesztése kifejezetten fontos, míg nagyjából ugyanennyien vélekednek úgy, hogy valamennyire fontos -- derül ki a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) által az SAP és a Sun Microsystems támogatásával készített felmérésből, melyben több mint 800 vállalat IT- és üzleti vezetőjét kérdezték meg. Szektorális bontásban némi különbség kirajzolódik az ágazatok között, igaz nem túlságosan nagy: a szolgáltató cégeknél 50, a kereskedelemben 48, míg a termelőiparban 43 százalék szerint kiemelten fontos az IT.
Az 500 millió forintnál kevesebb éves forgalommal bíró cégek 34, a fél és másfél milliárd forint közé esők 35, míg a 1,5-2,5 közöttiek 63 százaléka vallotta, hogy végeznek idén vagy jövőre informatikai fejlesztést -- talán mintavételi hiba, hogy a 2,5 milliárd forintnál nagyobbaknál kevesebb, 59 százalék ez a mutató. Minél nagyobb egy vállalat, annál több IT-területre fordít pénzt, ami tökéletesen érthető, hiszen egy kisebb cégnek valószínűleg kevésbé kritikus egy integrált vállalatirányítási rendszer (ERP), de az igényt is vélhetően kisebb arányban fogalmazzák meg.
Jellemzően a PC-kre és munkaállomásokra költekeznek a legtöbben, a válaszadók fele nyilatkozott így, a 1,5 milliárdnál nagyobb cégeknél ezt csak az ERP alkalmazásokba beruházók aránya előzi meg valamivel. Mérettől függetlenül viszonylag magas arányban, 38-48 százaléka költ a cégeknek belső hálózatfejlesztésre, míg az internetes kapcsolat fejlesztése a mérettel fordított arányt mutat (42 százalékról 22 százalékra), ami azt jelzi, hogy a nagyobb cégek jellemzően fejlettebb kapcsolódással bírnak. Szintén nem meglepő, hogy a cég méretével összefügg a szerverekre vagy kollaborációs megoldásokra való költés valószínűsége: a legkisebbek negyede, a legnagyobbak fele fordít kiszolgálókra például.
Előrelépés IT-biztonságban
Az IT-biztonság területén számottevő fejlődés tapasztalható, a cégek szinte mindegyike rendelkezik vírusirtóval vagy tűzfallal -- igaz, a kutatás nem tesz különbséget a különböző megoldások között. A számok alapján kiviláglik, hogy a kereskedelmi szektor biztonsági felkészültsége tendenciózusan alacsonyabb a többi ágazatnál, így például spamszűrővel kevesebb mint felük rendelkezik, míg a szolgáltatókat közel háromnegyede, míg a gyártók több mint kétharmada. Hasonló mértékű különbség figyelhető meg a kémprogramok elleni védelemben, a helyzet azonban a behatolásdetektáló rendszerek esetében a legrosszabb, ahol a kereskedők 23 százaléka, míg a gyártók 40, a szolgáltatóknak pedig 38 százaléka bír ilyen védelemmel.
Szintén bíztató jel, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada napi szinten készít biztonsági mentést kritikus rendszereiről, 14 százalék pedig hetente, míg 11 százalék havonta, 5 százaléka pedig ennél ritkábban, és csak 2 százalék nem rendelkezik semmiféle archiválással. A cégek nagyobb részénél ugyanakkor nem készült még biztonsági audit, ami főként a kisebbekre jellemző: a 500 millió forint árbevétel alattiak háromnegyede nem készíttetett még ilyen átvilágítás.
A vállalat méretével erős összefüggést mutat az IT-fejlesztési terv megléte. A Legnagyobbak 53 százaléka,, a 1,5 és 2,5 milliárd közöttiek 41 százaléka, a 0,5 és 1,5 milliárd közöttiek 33 százaléka, míg az ennél kisebbek mindössze 18 százaléka rendelkezik valamilyen ütemtervvel. A cégek fele 1-3 éves tervvel rendelkezik, míg negyedük ennél rövidebb távú elképzelésekkel bír, minden hetedik azonban hosszú távú fejlesztési tervet készített.
A rendszergazdáknak szava van
Nem meglepő, hogy az IT-beszerzésekkel kapcsolatban meghozott döntések többségét nem informatikusok, hanem cégvezetők hozzák. A cégek felénél ez a felsővezetést takarja, ami tükrözheti az IT kritikusságát, de talán méginkább a fejlesztések pénzügyi vonzatát. Ennek tudatában inkább magas aránynak mondható, hogy informatikai szakemberek is hozhatnak ilyen döntést a cégek harmadánál, bár a kutatás kivonata úgy fogalmaz, "csak a vállalatok harmadánál osztanak lapot" informatikusoknak.
A beszállító kiválasztásánál a termék tulajdonságai a legfontosabb szempontok, majd ezt követi a szállító felkészültsége, és az ár-érték arány. Szintén jelentős befolyásoló tényezők a korábbi tapasztalatok, és a szállító iparág-specifikus referenciái. A szempontok között a szervizelés és garanciaidő is szerepelt. A beszerzési döntéshez szükséges információkat a vállalatok számos forrásból szerzik be, legfőképpen az internetről.
Jelentős forrásként funkcionálnak a rendszergazdák és tanácsadók is, akik leginkább a közepes méretű szervezeteknél töltenek be kiemelt szerepet, a válaszadók közel háromnegyede konzultál velük, míg a kicsiknél és nagyoknál ez 60 százalék körüli. Ezt vélhetően a kisebb cégeknél a saját rendszergazda hiányára, nagyobb cégeknél pedig a döntéshozóktól lévő nagyobb szervezeti távolságára lehetne visszavezetni.
A személyes ismerősök véleménye a cég méretétől függetlenül egyenletesen fontos, a válaszadók 43-44 százaléka tájékozódik így. A beszállítók a 1,5 milliárdnál nagyobb cégek kétharmadánál, míg az ennél kisebbek nagyjából 40 százalékánál képzik az információk forrását, ami arra utal, hogy a nagyobb ügyfelekkel kézenfekvő módon szorosabb kapcsolatot ápolnak az IT-szállítók. Szintén hasonló választóvonal húzható a média szerepében, a nagyobbaknál ugyanis kétszer (42-46 százalék) jellemzőbb, hogy szaklapokból is szerzi információit a döntéshez. Konferenciákról a 2,5 milliárd felettiek 37 százaléka visz "haza" releváns információkat, míg a kisebbek egyhatoda.