Szerző: Bányai György

2007. augusztus 28. 09:56:24

Kiválthatja-e az ADSL-t vagy a kábelnetet a mobil szélessáv?

Szélessávú internetre még a közelmúltban is csak helyhez kötött megoldásként gondoltunk, amelyet esetleg egy vezeték nélküli útválasztó tett lakáson belül kismértékben szabadabbá, hogy otthonunkban a kábelezett íróasztaltól akár még a konyháig is elmerészkedhessünk noteszgépünkkel. A mai állapotok megváltoztak: mindhárom hazai mobilszolgáltató kínál szélessávú internethozzáférést, amelyek a sebességet illetően valós alternatívái a helyhez kötött megoldásoknak. Cikkünk a különbségeket taglalja, különös figyelmet fordítva arra, hogy érdemes-e a mobil megoldást választani egy új előfizetés megrendelése esetén a kötött ADSL helyett.

[HWSW] Szélessávú internetre még a közelmúltban is csak helyhez kötött megoldásként gondoltunk, amelyet esetleg egy vezeték nélküli útválasztó tett lakáson belül kismértékben szabadabbá, hogy otthonunkban a kábelezett íróasztaltól akár még a konyháig is elmerészkedhessünk noteszgépünkkel. A mai állapotok megváltoztak: mindhárom hazai mobilszolgáltató kínál szélessávú internethozzáférést, amelyek a sebességet illetően valós alternatívái a helyhez kötött megoldásoknak. Cikkünk a különbségeket taglalja, különös figyelmet fordítva arra, hogy érdemes-e a mobil megoldást választani egy új előfizetés megrendelése esetén a kötött ADSL helyett.

Végre van alternatíva

Korábban az ADSL és a kábelinternet közül választhattunk, amennyiben szélessávú internetre vágytunk. Ha otthonunktól távol szerettünk volna felcsatlakozni a világhálóra -- amelyre a notebookok terjedésével egyre többeknek van igénye --, számos lehetőség állt a rendelkezésünkre, amelyek azonban vagy sebességben, vagy kényelmi szempontból elmaradtak az otthoni szélessávú internet kényelmétől. Egy noteszgéppel a kezünkben felkereshettünk egy Wi-Fi hotspotot, amelyek között szép számmal találhatunk ingyenest is, de a vendéglátó egységek által üzemeltetett pontok nagy többsége is elérhető egy üdítő, vagy egy kávé elfogyasztásáért. A Wi-Fi hozzáférési pontok nagy hátránya, hogy fel kell keresnünk őket, mert hatótávolságuk csekély sugarú körre korlátozódik.

A vezetéknélküli megoldások mellett a mobilszolgáltatók hálózatait is igénybe vehetjük az internet elérésének céljából. Itt az elmúlt években hatalmas fejlődének lehettünk szemtanúi, a volnalkapcsolt GSM (14,4 kbit/s) kapcsolattól, a GPRS (36-80 kbit/s) és EDGE (240 kbit/s) megoldásokon át a 3G (384 kbit/s) megjelenéséig, amelyek sebességben rendre elmaradtak a a vezetékes kapcsolaton elérhető technológiáktól. A "ma" azonban már nem a 3G-ről szól, hanem annak jóval gyorsabb, mostanság bevezetésre került változatáról, a HSDPA-ról (High-Speed Downlink Packet Access). A HSDPA a sebesség és megbízhatóság oldalát vizsgálva valós alternatívája a mobilitás tükrében betonnehéz ADSL-nek, vagy kábelnetnek, ráadásul hazánk szolgáltatói európai mércével mérve is igen kedvező áron kínálják őket, sőt, részletfizetéses konstrukcióban akár noteszgéppel együtt is.


A fejlődés állomásai: A hozzáférés típusainál a gyakorlatban elérhető átlagos sebességek

A HSDPA (High Speed Downlink Packet Access, azaz NagySebességű Letöltés Csomagkapcsolt Hozzáféréssel) az UMTS szabvány továbbfejlesztett protokollja, a HSUPA-val (High Speed Uplink Packet Access, azaz Nagy Sebességű Feltöltés Csomagkapcsolt Hozzáféréssel, melynek feltöltési irányának sebességmaximuma 5,76 Mbit/s) együttesen alkotott HSPA szabvány része, amelyet a köznyelvben 3,5G-ként is emlegetnek. A HSDPA nagy előnye, hogy nem kell hozzá új infrastruktúra, hanem a már meglévő 3G környezetben is megvalósítható, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szolgáltatók sokkal egyszerűbben válthatnak nagyobb sebességfokozatba. A HSDPA hálózati kiépítéstől és a végpont eszközök -- tehát a mobiltelefonok, vagy adatkártyák -- képességeitől függően 1,8-3,6.7,2-14,4 Mbit/s letöltési sebességet tesz lehetővé.


Egy mobiltelefonoktól hemzsegő irodaházban is elérhetünk 90 kilobájt másodpercenkénti sebességet (Option Globetrotter 1,8 Mbps HSDPA-kátyával)

Van választék is

Mobilszolgáltatóink mindegyike kínál HSDPA-alapú szélessávú internetelérést, ráadásul igen kedvező árakon, és akár hűségnyilatkozat nélkül, feltöltőkártyákon aktiválható változatban is. A Pannon (70 településen elérhető a szolgáltatás) jelenlegi akciójában 5 gigabájt forgalmi korláttal kínál HSDPA-t, amelynél az első fél évben csak a havidíj felét, vagyis 2995 forintot kell fizetni (kétéves hűségnyilatkozat aláírása esetén ingyen adja az USB, vagy PCMCIA modemet). A T-Mobile (70 településen elérhető a szolgáltatás) 2 gigabájtos csomagja 5790 forintért vehető igénybe (év végéig 2895 forint havonta, új előfizetés esetén), a magenta cég két év hűség vállalalása mellett szintén ingyen adja a hálózati eszközöket.

A legkedvezőbbnek a Vodafone (Budapesten, Budapest agglomerációjában, Győrött, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen érhető el) Internet Szabadon akciója tűnik, amely esetében korlátlan adatforgalmat bonyolíthatunk 5000 forintos havidíj megfizetése ellenében, ráadásul az USB, vagy PCMCIA HSDPA modemet 1 forintért mellékeli a szolgáltató, ha két évre szerződünk. A Vodafone feltöltőkártyás, vagy előfizetéses ügyfeleinek (utóbbi esetben, ha hűségnyilatkozat nélkül kötik), 5 gigabájtos korláttal 5000 forintért kínálja a szolgáltatást.

A Vodafone esetében a korlátlan szó a normál internethasználatra vonatkozik, fájlcserélő alkalmazások használata esetén a szolgáltató -- aki rendelkezik az eszközökkel ennek kiszűrésére -- korlátozhatja az adott hozzáférést 5 gigabájtos keret közé. A T-Mobile csak addig tűnhet drágábbnak, amíg más szolgáltató is rendelkezik a használat helyszínén lefedettséggel, ha nem, akkor akár egyetlen lehetőségként tekinthetünk rá, amelyből értelemszerűen következik az is, hogy ellenfél hiányában nincs drágább, vagy olcsóbb.

Használat közben

Az ADSL-lel szemben a HSDPA sebességére, minőségére, vagy egyáltalán rendelkezésre állására számtalan körülmény van hatással. A hátrányok közé a lefedettséget nem soroljuk, hiszen ha kicsit sarkosan fogalmazunk, akkor az ADSL csak egyetlen helyen elérhető: a szolgáltatás megrendelésekor megjelölt helyszínen. Azonban az adott mobiltelefon-cella terheltsége, a vételi körülmények, egyáltalán a rádiófrekvenciás zavaró tényezők, vagy akár az internetező mozgása is negatív hatással lehet a HSDPA-szolgáltatás minőségére. Szerencsére a lefedettség megszűnésekor (adódhat ilyen túlterhelt mobilcella esetén, vagy akkor, ha noteszgépünkkel mozgásban vagyunk) automatikusan, a kapcsolat megszakadása nélkül válthat a készülékünk a lassabb GPRS, illetve amelyik szolgáltatónál van, ott EDGE sebességre, amelyről rögtön visszakapcsol, ha a körülmények ezt újra lehetővé teszik. Tapasztalataink szerint azonban a lassabb adatátvitelről a gyorsabbra történő visszaváltás nem mindig zökkenőmentes.

A HSDPA internetelérés 1,8 Mbit/s elméleti sávszélessége (a teszt során használt T-Mobile Option Globetrotter kártya, illetve a Vodafone hálózatában próbált Z720 Samsung mobiltelefon maximális sebessége) a gyakorlatban egy 768 kbit/s sebességű ADSL-ével vethető össze, bár annak ingadozástól mentes, egyenletes minőségével nem. Az adatátvitel grafikonján jól látható, hogy az adatfolyam az ADSL-től eltérően nem egy egyenletes vonal, hanem tüskékkel tarkított.


A tüskékkel tarkított letöltési grafikonon az átviteli sebesség a 170-190 kilobájtos átlagról ritkán esik 80 kilobájt alá

Általában elmondható, hogy egyszerű böngészés, levelezés vagy azonnali üzentküldő alkalmazások használatakor nincs észrevehető különbség az ADSL-lel szemben, ha a körülmények kifogástalanok. A HSDPA késleltetése a korábbi megoldásokhoz képest minimális, a csomagok 2 ms sebességgel követhetik egymást, amit a gép előtt ülve alig észlelhetünk, ellentétben a 3G esetében tapasztalható legalább 10 ms-os (ez kedvezőtlenebb rádiofrekvenciás körülmények között akár 80 ms is lehet) értékkel. Kábeles internetelérésnél megszokott sebességről és kényelemről beszélhetünk virtuális magánhálózatok használatakor, illetve fel- és letöltésnél is, de még a fájlcserélők is működtek.

A Vodafone hálózatát Budapesten használva, és a HWSW szerverét pingelve a válaszidő átlagosan 100 milliszekundum volt, függetlenül attól, hogy a Vodafone adattömörítő eljárását igénybe vesszük-e vagy sem (a Vodafone által kínált Internet Plusz tömörítésének köszönhetően kisebb a forgalmazott adatmennyiség, amelynek hatására később futhatunk ki a forgalmi korlátból), de érdekes módon Debrecenben a tömörített megoldást kikapcsolva (Standardnet: normál, tömörítéstől mentes kapcsolat) háromszor nagyobb késleltetési értékeket kaptunk azonos adatátviteli sebesség mellett.


A Vodafone budapesti hálózatát használva nincs különbség, de a debreceni lefedettséget vizsgálva a standardnetes hozzáféréssel háromszor nagyobb késleltetést kaptunk a tömörített Internet pluszhoz képest

A népszerű videomegosztó szolgáltatások, mint például a YouTube vagy a Videa filmállományai nyugodt szívvel nézhetők HSDPA-n, természetesen az előfizetéssel kapcsolatos forgalmi korlát észben tartása mellett, de az élmény egyebekben megegyezik az ADSL által nyújtottakkal. Ugyanígy kényelmesen nézhetők a televízióadók online műsorai, amelyek közül a TV2 és az RTL Klub egy-egy adását tekintettük meg a teszt során. Az egyetlen észrevehető különbség (optimális cellakihasználtság mellett) csak annyi, hogy az ADSL-hez képest leheletnyivel később indul meg az azután már folyamatos adatfolyam.

A HSDPA adatfolyamának természetéből arra is gondolhatnánk, hogy streamelt filmlejátszáskor akadozni fog az adatátvitel, de a folyamatos lejátszáshoz szükséges bitráta tartásához bőven van sávszélesség-tartalék. A késleltetés két alkalmazási területen jelenthet problémát: a gyors reakciót igénylő online játékoknál, illetve az IP-alapú telefonbeszélgetések esetén. Előbbi esetben általánosságban elmondható, hogy amennyire fontos az adott játék képfrissítési értéke (fps), körülbelül annyira lesz fontos esetében az alacsony késleltetés is. VoIP-beszélgetések esetén (pl. MSN Messenger, Skype), a jó minőség eléréséhez szükséges késleltetési értékek épp a határon vannak, tehát pengeélen táncolunk a minőséget és a megbízhatóságot illetően, így előfordulhatnak hibák és szünetek a hangátvitelben.

Összegzés

Azokon a helyeken, ahol nem kiépíthető a szélessávú vezetékes internetkapcsolat, egyetlen remény lehet a HSDPA-alapú internetezés, ráadásul gond nélkül "köthető be", hiszen egy arra képes mobil meglétekor akár egy feltöltőkártyáról küldött SMS-üzenettel is aktiválható. Természetesen csak azokon a helyeken használható, amelyeken már van lefedettség. Jó hír, hogy hazánk szolgáltatói versenyt futnak ezen a téren, ezért érdemes lehet fürkészni weboldalaikat a frissítések miatt, a HSDPA-elérés ugyanis böngészésekor hozza az ADSL vagy a kábelnet sebességét, ráadásul hordozható is a lefedett területeken, ebből kikerülve pedig végső mentsvárként a jó öreg GPRS (a T-Mobile és a Pannon hálózatában pedig akár az EDGE is) még mindig a rendelkezésünkre áll.

Véleménye van?

a címlapról