Szerző: Bizó Dániel

2007. July 12. 14:56:55

Magyarország a középmezőnyben az IT-versenyképesség terén

[Economist Intelligence Unit/HWSW] Kevés ország rendelkezik az IT-szektor virágzásához szükséges összes tényezővel, vonja le a következtetést az Economist Intelligence Unit (EIU) gazdasági és piackutató vállalat friss tanulmánya . A legjobbak között teljesít az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és az Egyesült Királyság -- Magyarország a középmezőnyben végzett IT-szektorának versenyképessége terén .

[Economist Intelligence Unit/HWSW] Kevés ország rendelkezik az IT-szektor virágzásához szükséges összes tényezővel, vonja le a következtetést az Economist Intelligence Unit (EIU) gazdasági és piackutató vállalat friss tanulmánya. A legjobbak között teljesít az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és az Egyesült Királyság -- Magyarország a középmezőnyben végzett IT-szektorának versenyképessége terén .

Egy bolyban a régióval

Az EIU metodológiája alapján Magyarország a kutatásban érintett 64 ország között a 28. helyezést érte el az IT-ipari versenyképesség terén. Hazánk ezzel Szlovénia mögé szorult egy hellyel, és éppen megelőzte Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát. Szomszédaink közül Ausztria jóval előrébb, a 19. helyen, míg Románia nagyjából ugyanekkora távolságra mögöttünk, negyvenedikként végzett. Valamivel több mint 41 pontunkkal ugyanakkor messze elmaradunk az EU15-ök mezőnyétől.

A listát egyértelműen az Egyesült Államok vezeti Japán előtt, az elérhető 100 pontból 77,4-et szerezve meg, míg a távol-keleti ország 72,7 pontot kapott. Az EIU indexe az általános üzleti környezetet, az informatikai infrastruktúrát, az emberi erőforrásokat, a jogi, kutatás-fejlesztési környezetet, valamint az IT-ipar fejlődésének támogatását összegzi súlyozottan számos forrásból származó adatok alapján. Az Egyesült Államok ezzel magasan veri mumusait, a 30 pontot el sem érő Indiát és Kínát egyaránt -- persze felmerül a kérdés, hogy akkor miért tudott százmilliárd dolláros IT-ipar kiépülni a világ két legnépesebb országban? A kérdésben bújik meg a válasz, de erről később.

Az EIU szerint a meghatározó tényezők között a képzett munkaerő bőséges jelenléte, az innovációbarát kultúra, világszínvonalú technológiai infrastruktúra és a versenyző üzleti környezet szerepelnek, és a vezető országokban mindezek többé-kevésbé jelen vannak. A jelentés kiemeli, hogy ezek a tényezők egyúttal korrelációt mutatnak a informatikai produktivitással is, vagyis a vezető országokban a legtermelékenyebbek az informatikusok.

Az IT-munakerő stratégiai kérdés

Az Egyesült Államok többek között nagy mennyiségű és magasan képzett munkaerejével emelkedik ki a mezőnyből, vélik az EIU-nál, ahogyan a többi vezető ország, Japán mellett Dél-Korea, Nagy-Britannia, Ausztrála, Svédország vagy Dánia is. Ezen országok jövőbeni helyzetét ugyanakkor nagyban meghatározza az, hogy mennyire tudják biztosítani a tehetségek utánpótlását, a dotkom lufi kipukkadását követően ugyanis ismét általános hiány mutatkozik informatikai szakemberekből a fejlett országokban -- ez a munkavállalóknak természetesen kedvez, hiszen felfelé hajtja a munkabéreket, és a külföldi munkavállalás is könnyebb.

A kutatás egyik következtetése ráadásul az, hogy nemcsak egyszerűen hiány van már ma megfelelő IT-szakemberekből, hanem a helyzetet nehezíteni fogja, ahogyan a szükséges és elvárt képességek, tudás rohamosan átalakulnak a következő évek során. A műszaki ismeretek mellett egyre nagyobb igény mutatkozik projekt menedzseri, változáskezelésbeli és üzleti analitikai képességekre -- az ehhez szükséges változások pedig csak kevés ország oktatási rendszerében indultak meg.

Versenyképesség

Ebből következően egy ország IT-iparának versenyképességét az EIU szerint leginkább az befolyásolja a jövőben, hogy mekkora mennyiségben és minőségben képes majd produkálni a megfelelő szakértelmet. Azok a nemzetek, melyek a többieknél jobban teljesítenek a szakemberek célzott képzése terén, azok várhatóan előrébb fognak lépni a listán. A nemrég megrendezett első hazai outsourcing konferencia egyik konklúziója éppen az volt, hogy Magyarországon komoly problémák vannak a műszaki képzés terén, nehéz mérnököket találni, és ez a jövőben súlyosbodik majd, ahogyan teljesen kifullad majd a hazai munkaerőpiac -- ez pedig elvesztett befektetéseket, elhulló vállalkozásokat jelent.

De nem kizárólagos

Nem az informatika szakértelem jelenléte ugyanakkor az egyetlen faktor, bár meghatározó. Az általános gazdasági, jogi környezet ugyanis alapvetően szükséges, annak hiányosságait nehezen lehet ellensúlyozni. Példa erre India és Kína, ahol a számos elégtelenség és alacsony pontszám ellenére láthatóan süvít az IT-ipar. Az EIU azonban óv attól, hogy ebből messzemenő következtetéseket vonjunk le, mindössze arról van szó, hogy a hatalmas munakerőpiac, a rendkívül alacsony bérek és a nyelvtudás részben ellensúlyozni tudta a környezet súlyos hiányosságait -- ezt azonban kevesek képesek utánuk csinálni.

Magyaországon a jelentős összegeket elszipkázó, komplex adórendszeren, a bürokrácia hatékonyságának fokozosával lehetne rövid távon javítani az ország versenyképességén -- leckét véve a jól vezetett vállalatoktól és néhány ázsiai országtól, vélik gazdasági és üzleti szakemberek. Emellett ugyanakkor meg kellene indítani a közoktatás gyökeres reformját, mely hosszabb lefutású, ugyanakkor elengedhetetlen a munkaerőpiac rendbetétele érdekében, ugyanis ma Magyarországon jelentős problémát képez, hogy középszintű munkát diplomással végeztetnek, mert a középfokú végzettségel rendelkező alkalmatlanok rá a nyelvtudás, megfelelő szakképzettség hiányából fakadóan.

A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

a címlapról