Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Soha ne mondd, hogy SOA

Bizó Dániel, 2007. június 08. 11:12
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

SOA, avagy service-oriented architecture. Nem lehet nem párhuzamot vonni a web 2.0-ával: a fogalom hallatán néhányan bennfentesnek érzik magukat, sokan erős szkepticizmussal viseltetnek, vagy egyenesen blöffnek tartják az egészet, a legtöbben pedig valójában nem is nagyon tudják, miről van szó. Az IBM, mint a SOA legfőbb evangelistája a tegnap megrendezett konferenciáján azt próbálta megmutatni, hogy a SOA nem blöff, sőt az informatika jelene és jövője -- amennyiben igazuk van, akkor az informatikusok jobban teszik, ha most beiratkoznak egy üzleti iskolába.

[HWSW] SOA, avagy service-oriented architecture. Nem lehet nem párhuzamot vonni a web 2.0-ával: a fogalom hallatán néhányan bennfentesnek érzik magukat, sokan erős szkepticizmussal viseltetnek, vagy egyenesen blöffnek tartják az egészet, a legtöbben pedig valójában nem is nagyon tudják, miről van szó. Az IBM, mint a SOA legfőbb evangelistája a tegnap megrendezett konferenciáján azt próbálta megmutatni, hogy a SOA nem blöff, sőt az informatika jelene és jövője -- amennyiben igazuk van, akkor az informatikusok jobban teszik, ha most beiratkoznak egy üzleti iskolába.

Nem egyszeregy

Akárhogyan is legyen, egy biztos: a SOA nem egyszerű. Koncepciója természetesen még megragadható egyszerű irányelvekben: a SOA egy olyan informatikai rendszer -- architekturális stílus, ahogyan az IBM fogalmaz --, mely teljes mértékben támogatja az egymáshoz kapcsolódó folyamatok üzleti tevékenységbe integrálását. Paál Péter, az IBM Magyarország vezetője saját szavaival úgy fogalmazott a tegnap megrendezett IBM SOA Executive Summit rendezvényen, hogy a SOA nem tesz mást, "mint az IT eszközkészletét tálcán kínálja az üzleti döntéshozóknak". Megint máshogy fogalmazva a SOA azt jelenti, hogy az IT igazodik az üzleti igényekhez, és nem az üzlet az IT lehetőségeihez.

A SOA hasonlít a webkettőre abban is, hogy nem gyökeresen új technológiákról van szó. Ahogyan a webkettővel a weben megváltozott, illetve napjainkban is változó felhasználási szokásokra -- mely a médiafogyasztás és kommunikáció webre felé tolódása, közösségivé válása felé mutat --, úgy a SOA az IT megváltozott szemléletű alkalmazására mutat rá, melynek célja az üzleti tevékenység hatékony támogatása. A párhuzam nagy valószínűséggel ezzel véget is ér, ugyanis míg a webkettő egyszerű, egy látható jelenség magyarázása, addig a SOA egy komplex, az üzleti és informatikai területeket egyaránt érintő rendszerről szól, melynek megértése is már intellektuális kihívás: absztrakciós készséget és nyitottságot követel meg.

Nyakkendő, mosoly

Ez a szakmai és szellemi kihívás valósnak tűnik. Sandy Carter, az IBM SOA stratégiájáért és marketingért felelős alelnöke előadása és a sajtótájékoztató során számos alkalommal hangsúlyozta a képességek fontosságát. Sőt, meglátása szerint a SOA hatását a szervezet alkalmazottaira is kifejti, az üzleti folyamatok és az informatikai rendszer mellett, így ennek is külön fejezetet szentelt. Az IBM által végzett felmérés szerint az esetek 56 százalékában a szakembergárda tudásának, képességeinek elégtelensége akadályozza meg a szervezetet abban, hogy bevezesse a SOA-t.

Hogy melyek ezek a bizonyos képességek? Carter elmondta, hogy az úgynevezett T-képességhalmazra van szükség, vagyis az üzleti tudás, kommunikációs készség és a mély technológiai ismeretekre, kombináltan. Az IBM, illetve a konferencián a Forrester Research képviseletében megjelent Henry Peyret vezető elemző szerint is az interdiszciplináris tudás már ma igen fontos, a jövőben pedig alapvetővé válik. Peyret odáig ment, hogy szerinte "az információs technológia nem jelent semmit. A technológia ma már mindenhol jelen van. Üzleti technológiáról van értelme beszélni". Az IBM és a Forrester nincs egyedül ezzel, a HP éppen az IBM-mel párhuzamosan tartott konferenciát a igencsak SOA-közeli Business Technology Optimization címmel, de a Microsoft Dynamic IT-je is gyanúsan hasonló.

Azoknak, akik még mindig olvasnak, Jim Koernel, az IBM régióbeli szoftverüzletágának vezetője azt üzeni, hogy egy új tudományág van születőben, mégpedig a szolgáltatásoké. Nem kertelt, kijelentette: "a szolgáltatástudomány a jövőben háttérbe szorítja a számítástechnikai tudományt", melyek többnyire pusztán a technológiai oldalra összpontosítanak, miközben a korszerű szemléletmód az üzleti tevékenységből, igényekből levezetett folyamatok alapján megtervezett rendszert követeli meg.

A jövő SOA-specialistáinak képzése érdekében az IBM számos oktatási intézménnyel is együttműködik, itthon a Nyugat-Magyarország Egyetemmel, ahol foglalkoznak már a szolgáltatástudomány témájával. A SOA hatékonyabb oktatására az IBM egy amerikai egyetemmel közösen egy 3D-szimulációs játékot fejlesztett ki az igen ötletes Innov8 néven, ahol a virtuális térben mozogva a játékos megismerkedik egy virtuális vállalat üzleti folyamataival. Carter szerint a "SOA megköveteli az üzleti folyamatok jó menedzselését", és feladatként kapja azok hatékonyságának fokozását. Az IBM által kínált kurzusok ezenkívül a Second Life virtuális világban is elérhetőek. Az IBM ezenkívül háromszintű SOA-képesítést is kínál azoknak, akik tudásukat papírral is szeretnék bizonyítani.

So'a nem mondd, hogy SOA

Bár a SOA sokak számára csak "nyakkendős maszlaggal vakít", még mindig inkább technológiaközeli, semmint üzleti. Azoknak az informatikai vezetőknek, akik elfogadták a SOA számukra, valamint a szervezet számára jelentett előnyeit, el is kell tudniuk adni azt a vezetőség számára, hiszen egy SOA projekt jellemzően nemcsak extra tőkét, de az üzleti folyamatok újratervezését is igényli.

Michael McCarty, az IBM globális értékesítésért felelős alelnöke szerint az első és legfontosabb, amit a műszaki beállítottságúaknak fejükbe kell vésniük, hogy "soha nem említsék" a vezetőknek azt, hogy SOA. Az IT-vezetőknek, és mindenkinek, aki kapcsolatba kerül az üzleti oldalon dolgozókkal, meg tanulniuk üzleti nyelven beszélni, de méginkább gondolkodni -- mondta el McCarty. Hozzátette, hogy a tapasztalat szerint a legsikeresebb SOA-projektekre a cégek nem is hivatkoznak ilyen névvel.

Az üzleti vezetőket nem technológiai zsargonok hadával kell elborítani, hanem a projektet üzleti projektként kell kommunikálni, rámutava előnyeire a szervezet számára: költségcsökkentés, jobb minőségű szolgáltatás, elégedettebb ügyfelek, gyors reagálóképesség, vagy a magasabb bevétel azok az eredmények, melyekre ráharapnak a vezérigazgatók.

Az IT-részleg számára egy sikeres SOA-bevezetés pedig azt jelentheti, hogy az IT-büdzsén belül csökkenhet az üzemeltetésre fordított összeg aránya, és növekszik a fejlesztésekre fordítható keret (45 százalék lenne a preferált), ahogyan többek között korszerű felügyeleti rendszer, és magasabb kihasználtságú infrastruktúra váltja fel a régit -- a SOA egyik alapköve az informatikai erőforrások többszörös hasznosítása. A megvalósult üzleti előnyökkel pedig növekszik az IT-részlegek általában nem túl kedvező megítélése cégen belül is.

McCarty azt javasolja, hogy ne egy átfogó, hanem egy célzott, kis kockázatú, és kézzelfogható előnnyel szolgáló projektet javasoljunk kezdésnek, melynek sikerével megalapozható a hasonló projektek hitelessége, és a kért büdzsé igazolása. Számszerűsíteni persze az üzleti előyöket ritkán egyértelmű, az IBM ennek megbecsléséhez is biztosít eszközt, a beszédes SOA Rapid Value Assessment Tool néven.

Bezzeg a mások

A meggyőzés további eszköze a külső referenciák hozása, amiben piackutatások, publikációk segítenek. Ezért volt jelen a rendezvényen a Forrester kutatója is. Peyret elmondta, hogy a hagyománytól eltérően Európa az Egyesült Államokkal szinkronban van a SOA-adoptációban, sőt állítása szerint a KKV-szektor is aktív a területen. A Forrester becslése szerint a vállalatok 41 százaléka alkalmaz valamilyen formában SOA-t, ebből 22 százalékpont stratégiai szinten -- magasnak tűnő számok, de mint említettük, sok helyen még csak nem is így hívják. Az ezer főnél kevesebbet foglalkoztató KKV-k körében ez az arány 26, illetve 14 százalék.

Peyret azt is elárulta, hogy a SOA-bevezetések túlnyomó része sikeres, és mindössze a megkérdezettek 3 százaléka elégedetlen. A mélyebb vizsgálódáskor azonban ezeknél is kiderül, hogy az inkompetencia magyarázza ezt, nem a koncepció hibája. Minden szektorra megvannak a jellemző mozgatórugók a SOA-bevezetése kapcsán, így a bankoknál a termékek, az értékesítési csatornák és az ügyfélkapcsolati rendszer összefogása, a telekommunikációs cégeknél a rövidebb termékfejlesztési idő, kiskereskedelemben a valós idejű, akár testre szabott árazás, a logisztikában pedig az áruk mozgásának nyomonkövetése. Carter elmondta, hogy az IBM számos iparágra rendelkezik bevezetési tervekkel.

Naugye?

Az IBM SOA-hirdetése nem véletlen, ugyanis az ide sorolható szoftverek (alkalmazások, köztesrétegek, például WebSphere, Rational, Tivoli családok) valamint szolgáltatások potenciális értékét globálisan 168 milliárd dollárra becslik. Ennek lényegesen nagyobb része ráadásul nem is szoftver, vagyis látható, hogy a SOA stílusú informatika nagy része ma már nem a technológiáról szól, hanem az üzleti és informatikai elemzésről, tervezésről. Az IBM erőfeszítései a WinterGreen Research adatai alapján meghozták gyümölcsüket, ugyanis az óriás 53 százalékos részesedéssel rendelkezik, míg a második legnagyobb Microsoftnak mindössze 8 százalékkal kell beérnie -- meglátszik az IBM tanácsadó hadseregének súlya.

A szkeptikusoknak saját nézőpontjukból természetesen igazuk van. Ahogyan egy fejlesztő megjegyezte, a SOA egy újabb példája annak, hogy "kitaláltak egy bonyolult dolgot azért, hogy legyen egy klikk, akik ehhez értenek, és [drágán] el tudják adni a tudásukat" -- ami igaz, hiszen az IBM és a többi érdekelt szállító, tanácsadó mind vállalkozás, és mint ilyen a profit növelése a célja. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne nyerne a másik oldal is, akik "beveszik" a SOA-t.