Szerző: Bizó Dániel

2007. május 21. 16:02

Súlyos driverproblémákkal küzd az Intel, hiába jó a grafikus chipje

Melyik grafikus chip volt az első, mely DirectX 10-et támogató egységes shader architektúrával rendelkezett? Az NVIDIA G80 -- vágnák rá sokan. Pedig már az Intel X3000 grafikus vezérlőjének is birtokában voltak ezek a képességek, mikor a G80-at hónapokkal megelőzően piacra került a G965 chipset részeként. Hogy ezért semmilyen elismerést nem kapott a vállalat, csak magát okolhatja, az új architektúrához ugyanis a mai napig nem készült el a megfelelő driver, mely kiaknázná a szilíciumban rejlő lehetőségeket.

[HWSW] Melyik grafikus chip volt az első, mely DirectX 10-et támogató egységes shader architektúrával rendelkezett? Az NVIDIA G80 -- vágnák rá sokan. Pedig már az Intel X3000 grafikus vezérlőjének is birtokában voltak ezek a képességek, mikor a G80-at hónapokkal megelőzően piacra került a G965 chipset részeként. Hogy ezért semmilyen elismerést nem kapott a vállalat, csak magát okolhatja, az új architektúrához ugyanis a mai napig nem készült el a megfelelő driver, mely kiaknázná a szilíciumban rejlő lehetőségeket.

Csendben átvett vezetés

A HWSW rendszeres olvasói számára bizonyára nem szolgál meglepetésként, hogy az Intel nem csak a világ legnagyobb processzor-, hanem egyben grafikus chipeket gyártó vállalata is -- és a legnagyobb chipsetgyártó is, ha már itt tartunk. Ezt azonban természetesen nem csúcstechnológiai fejlesztésekkel, hanem a chipsetbe integrált grafikus lapkákkal érte el, melyek megfelelő megoldást kínálnak a legtöbb felhasználó igényeire, mégpedig gazdaságosan. A Jon Peddie Research adatai alapján az Intel a grafikus szállítások közel 40 százalékát birtokolja.

Az Intel grafikus chipjeire azonban lesajnálóan tekint a hangadó játékos közösség, amit a vállalatnak a hagyományosan gyenge 3D-teljesítménnyel sikerült kivívnia. Az évtizedes gyakorlattal kedvezőtlen benyomás alakult ki a piacon a vállalat grafikus termékeivel kapcsolatban, de a nagyteljesítményű grafikus chipek tervezéséhez szükséges tapasztalatokat és tudást sem halmozta hegyekbe az Intel, ami a jövőben valóban problémákat okozhat, miután az AMD az ATI felvásárlása révén egy huszáros vágással szert tett erre a szakértelemre, és a jövőben tervezi is nagyobb grafikus teljesítményt nyújtó platformok bemutatását.

Ezen akart változtatni az Intel tavaly, a Graphics Media Accelerator (GMA) X3000 piacra dobásával, mely lényegében a Vista grafikus és a nagyfelbontású videózás követelményeit szem előtt tartva került kifejlesztésre. Az X3000 architektúrája ennek megfelelően teljesen új design, és szakít a GMA 900-zal megismert felépítéssel: egységes shader architektúra, vagyis a pixeleket (képpont) és vertexeket (egy sokszög csúcsa) ugyanazok a lebegőpontos végrehajtóegységek dolgozzák fel, megfelelve a pixel és vertex shader modellek 3-as specifikációinak, valamint hardveres transform & lighting (T&L) gyorsításra is képes, mely majdnem 8 éve alapvető jellemzője az ATI és NVIDIA termékeinek.


Hárman párban: Core 2 Duo processzor, és a G965 chipset északi és déli hídja

A teljes mértékben korszerűnek tekinthető, és a DirectX 10 (DX10) elvárásainak is megfelelő X3000 koncepcionális szinten hónapokkal megelőzte mind az NVIDIA-t, mint az ATI-t (igaz, a 2005 végén debütált Xbox 360 grafikus chipje, az ATI által tervezett Xenos már egységes shader felépítésű). Ebből azonban vajmi kevés látszódott és látszik a mai napig, ugyanis az Intel a chipben rejlő potenciált nem tudta prezentálni az elégtelen driverek miatt.

Elbukott siker

Előre látva a driverproblémákat, a vállalat nem is DX10-es termékként mutatta be az architektúrát, és vélhetően csak egy következő, továbbfejlesztett változata kapja meg az ehhez szükséges támogatást. Az Intel hivatalos állásfoglalása szerint a Vistához szükséges driverek elkészítése kötötte le az erőforrásaikat, ami a két másik meghatározó szereplőnek, az ATI-nak és az NVIDIA-nak is jelentős nehézségeket okozott. "Mérnöki munka sok-sok iterációját kellett végigcsinálnunk, hogy működő drivert kapjunk Vistához" -- mondta el Mike Joy, az Intel szoftvermérnöke a CNET News.com magazinnak.

Az Intel értesítette partnereit a nehézségekről, akik azt kérték, hogy a 3D-gyorsítás helyett a vállalat a videolejátszásra összpontosítson. Az X3000 ugyanis hardveresen képes támogatni a nagyfelbontású MPEG-2 és VC-1 (WMV9) videók dekódolását is, tehermentesítve ezzel a processzort, így a számítógépgyártók inkább ezt a képességet akarták látni működni. Az Intel hallgatott a szóra, és elsőként a videolejátszást rázta gatyába -- a játékteljesítmény kárára.

Josh Newman, az Intel egyik marketingmenedzsere elismerte, hogy a 3D-gyorsításban a jelenlegi driverekkel a X3000 alig gyorsabb, mint egy GMA 950-es, és ezeket a teljesítménybeli problémákat, valamint a T&L és a 3-as shader modell támogatásának hiányát a mai napig nem sikerült megoldani -- így a Santa Rosa kódnéven ismert újgenerációs Centrino megérkezésére sem, mely a chip mobilváltozatát, az X3100-at használja. Mooly Eden emiatt exkuzálásra kényszerült a platform rajtján, "Volt egy hiba, és javítjuk" -- mondta. A vállalat erőforrásait mostantól a 3D területre összpontosítja, és a gyökeresen új driverek augusztusra várhatóak, potom egy évvel a hardver megjelenését követően.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról