Szerző: Bodnár Ádám

2006. december 05. 10:05:31

Megkezdte 65 nanométeres chipjeinek szállítását az AMD

Az AMD megkezdte történetének első, 65 nanométeres csíkszélességű eljárással gyártott processzorainak szállítását, elsőként kétmagos Athlonok kerülnek piacra, ezt jövőre követik a noteszekbe és szerverekbe szánt lapkák.

[HWSW] Az AMD megkezdte történetének első, 65 nanométeres csíkszélességű eljárással gyártott processzorainak szállítását, elsőként kétmagos Athlonok kerülnek piacra, ezt jövőre követik a noteszekbe és szerverekbe szánt lapkák.

Germániummal feszített szilícium

A 65 nanométeres csíkszélességű processzorok csak a felhasznált gyártástechnológiában térnek el a 90 nanométeres elődeiktől, így azonos órajelen azonos teljesítményt nyújtanak, mindazonáltal fogyasztásuk közel 30 százalékkal csökkent -- állítja Nick Kepler, az AMD technológiai fejlesztésekért felelős egyik vezetője. A látványos fejlődés oka, hogy a 65 nanométeres processzorainál az AMD is bevezette az Intel által már régóta használt szilícium-germániummal történő feszítést, miáltal a traznisztorok vezetési tulajdonságai tovább javultak.

A mai chipek alapvetően kétféle tranzisztortípust alkalmaznak: az N-csatornás az atomrács szétnyújtott feszítését, a P-csatornás az összepréselését követeli meg ahhoz, hogy vezetési tulajdonságai javuljanak. Az AMD és az IBM által közösen fejlesztett 90 nanométeres eljárásban is használtak szilícium-feszítést, amely a "dual-stress liners" nevet nyerte el, ami mindkét tranzisztortípust megfelelően feszíti. Ezt az ún. feszültség-memorizáló technikával vegyesen alkalmazzák, mikor a gyártási eljárás során egy anyaggal feszítik ki a tranzisztor rácsszerkezetét, majd az anyagréteget eltávolítják, a szerkezet azonban fennmarad.

A 65 nanométeres gyártási eljárásban alkalmazott újdonság az Intel által már régóta használt szilícium-germánium alkalmazása hozza meg. A germánium rácsszerkezete lényegesen feszesebb és elnyújtottabb mint a szilíciumé, így a hozzá kötött szilíciumréteg is kifeszül, lehetővé téve az elektronok szabadabb áramlását, miáltal azok gyorsabban, kevesebb ellenállással haladhatnak. Így végeredményben a tranzisztorok gyorsulhatnak, vagy azonos sebesség esetén kevesebbet fogyaszthatnak. Kepler elmondása szerint az AMD 65 nanométeres gyártási eljárását a kezdetektől fogva a szilícium-germánium használatának szem előtt tartásával tervezték, ugyanakkor egy szemvillanás alatt elhagyták volna az új feszítési technológiát, ha az nem hozza meg a kívánt eredményt.

Technológiai verseny az Intellel

Az AMD több mint egy évvel az Intel után kezdi meg tömegtermelésben alkalmazni a 65 nanométeres gyártástechnológiát, de a cég ígérete szerint jövő év közepére a drezdai Fab 36 üzemből kikerülő összes chip az új eljárással készül majd. A 90 nanométeres csíkszélességű technológia bevezetése óta 28 hónap telt el, a következő generációs, 45 nanométeres eljárást ugyanakkor rendkívül rövid idő, 18 hónap múlva, 2008 közepén csatasorba kívánja küldeni a cég -- iparági elemzők egybehangzó véleménye szerint nagy szerencsével tartható lesz ez a határidő. Az Intel tervei szerint 2007 harmadik negyedévében dobja piacra első 45 nanométeres chipjeit.

A 45 nanométeres konverzió azonban nagy falatnak ígérkezik, ugyanis itt már immerziós litográfiát használna az AMD-t, az IBM-et, a Sonyt, a Toshibát, valamint a Chartered Semiconductort tömörítő technológiai fejlesztési konzorcium. A levilágító berendezések viszonylag lassú fejlődése, az új eljárások késése és a következő generációs (EUVL) eszközök csillagászati ára ma a csíkszélesség folyamatos csökkentésének egyik gátja. Az immerziós (merítéses) levilágítás lényegében egy trükk, amelynek során a szilíciumlemezen egy folyadékréteg segít a fénysugár fókuszálásában és a minták rajzolásában.

Az Intel 45 nanométeres gyártási eljárása még "hagyományos" száraz litográfiát használ, a vállalat szerint egyelőre ugyanis nem kiforrottak az immerziós eszközök. Mivel az AMD közel egy évvel az Intel után vezeti be 45 nanométeres technológiáját, a levilágító berendezések addigra már megfelelőek lehetnek -- vélik iparági szakértők.

Brisbane, Kuma, Agena, Lima, Sparta

A Brisbane kódnevű új Athlonok a gyártástechnológiai fejlesztéseknek köszönhetően 89 helyett már 65 wattos TDP (thermal design power) mutatóval rendelkeznek. A 90 és 65 nanométeres termékvonal tagjait egyáltalán nem különbözteti meg az AMD, azok ugyanolyan modellszámozással és ugyanolyan áron kerülnek az üzletekbe. Az Athlon X2 4000+ (2,1 GHz) listaára 169 dollár, a 4400+ (2,3 GHz) modellé 214 dollár, a 4800+ (2,5 GHz) 271 dollárért kapható, az 5000+ (2,6 GHz) csúcsváltozatért pedig 301 dollárt kérnek. Mindegyik 65 nanométeres Athlon X2 magonként 512 kilobájt másodszintű cache-t tartalmaz.

Lapinformációk szerint hamarosan várható az 5200+ és 5400+ verziók megjelenése, ezek azonban már 74 wattos TDP-vel rendelkeznek majd. A hírek szerint 2007 őszén érkezik a teljesen új architektúrára épülő kétmagos Kuma, valamint a négymagos Agena. Ezek a lapkák 2 és 2,9 GHz közötti órajeleken lesznek elérhetők és 89 wattos TDP-értékkel rendelkeznek. Szintén jövőre várható a Lima kódnevű egymagos Athlon (45W TDP), illetve a Sparta kódnevű Sempron (35W TDP).

a címlapról