Rengeteg újdonságot hoz az AMD négymagos Opteronja
[EE Times/HWSW] A héten San Josében megrendezett Fall Microprocessor Forum második napján az AMD mérnökei is tartottak előadást, melynek témáját természetesen a vállalat négymagos chipje képezte. Kevés újdonság hangzott el a prezentációk során, ugyanakkor immár teljesen biztosra vehető, hogy a négymagos chip és az új, frissített mikroarchitektúra (K8L) egy és ugyanaz a design.
Made in Germany
A Barcelona kódnéven ismert lapka természetesen már 65 nanométeres eljárással készül az AMD drezdai Fab36 jelölésű félvezetőgyárában, megjelenését az év közepe felé, még a második negyedév során várják. A vállalat jelenleg kapható összes terméke 90 nanométeres technológiával kerül előállításra, az első 65 nanométeres, egy- és kétmagos termékek felbukkanása az vége felé, jövő év elején várható.
Ben Sander, a vállalat műszaki csapatának egyik vezetője úgy fogalmazott, hogy a Barcelona lesz a vállalat első 65 nanométeres szerverprocesszora -- írja az EE Times. Ezt azt jelenti, hogy a 65 nanométeres termelést az AMD először az Athlon és Sempron processzorainál vezeti be, valamint talán a hordozható gépekbe szánt Turionnál, ami teljesen ésszerű lenne, ha azok magas rendkívül magas, évi több mint 40 milliós volumenére gondolunk.
Egy következő generációs gyártástechnológia előnye ugyanis leginkább a struktúrák méretében fogható meg: adott chipeket közel felükre lehet zsugorítani, ami nagyban, több mint kétszeresére növeli az egy szilíciumostyára férő lapkák számát, egyszerre növelve a termelési volument, és csökkentve a gyártás költségeit. Chipenként néhány dollárnyi költségcsökkentés éves szinten több százmillió dolláros megtakarítást érhet. Az Intelnek három gyára folytat már 65 nanométeren termelést.
Nagyobb, erősebb, rugalmasabb
A kisebb geometria természetesen lehetőséget nyújt még több tranzisztor integrálására, valamint a tranzisztorok sebességének növelésére, és a fogyasztási karakterisztika javítására -- ennek eredménye például a négymagos Barcelona is, amely valószínűleg több mint 600 millió tranzisztort integrál majd egy lapkára nagyjából 300 négyzetmilliméteren, szemben az F-revíziós, Socket F foglalatba illeszkedő kétmagos Opteronokkal, melyek 220 négyzetmilliméteren 243 millió tranzisztort tartalmaznak.
A rendelkezésre álló extra tranzisztorokat és szilíciumterületet az AMD mérnökei a magok számának megduplázása mellett a magok mikroarchitekturális továbbfejlesztésére, egy fejlett arbiterre (amely a magok működését hangolja össze), valamint kétszeresére növelt, átszervezett gyorsítótárra fordították. A fejlesztéseket részletesebben tárgyaltuk korábban a HWSW hasábjain, de a legnagyobb újításoknak a kétszeresére növekedett lebegőpontos áteresztőképesség, valamint a harmadszintű gyorsítótár megjelenése számítanak. Sander elmondta, hogy a 2 megabájtnyi L3 cache későbbi változatokban növekedni fog.
Megerősítésre került, hogy a Barcelona memóriavezérlője DDR2 mellett DDR3, valamint FB-DIMM memóriát is képes kezelni: a számítógépgyártó döntése, hogy melyiket választja. Az AMD ugyanakkor úgy látja, hogy a DDR2 lesz a befutó még sokáig, ugyanis a DDR3 még nem hozzáférhető, az FB-DIMM pedig extra fogyasztást, hőfejlődést jelent. A Barcelona két memóriavezérlője függetlenítésre került egymástól, azaz egy időben a memóriaterület nagyobb részéhez férnek hozzá.
Sander előadásában elhangzott, hogy az új négymagos szerverprocesszorok továbbfejlesztett virtualizációs képességekkel érkeznek, melyek elsősorban a virtualizáció jelentette teljesítménycsökkenést hivatottak részben orvosolni. Az új utasítások és a processzorba került táblázatok nagyban meggyorsítják majd a virtuális gépek memóriacímzéseinek fizikai címeknek való megfeleltetését, ahogyan a virtuális gépek valamint az azokat kezelő szoftver (hypervisor) közötti váltások gépideje is csökken.
