Szerző: Bodnár Ádám

2006. szeptember 5. 10:40

Elhalasztja két chipgyárának építését az Intel?

Az Intelnél várható költségcsökkentési lépések részeként a vállalat elhalaszthatja egyes nagyobb beruházásait, köztük két chipgyár építését is -- állítják céghez közeli források.

[HWSW] Az Intelnél várható költségcsökkentési lépések részeként a vállalat elhalaszthatja egyes nagyobb beruházásait, köztük két chipgyár építését is -- állítják céghez közeli források.

Fab 28, Fab 32 -- elhalasztva?

A hírek szerint a vállalat a mai napon jelenti be jelentős átszervezési tervét, amelynek keretén belül akár 10-15 ezer dolgozó is elvesztheti az állását. Az izraeli Globes értesülései szerint az országban dolgozó mintegy 6500 Intel-alkalmazott közül is több száznak mennie kell majd, emellett a cég el fogja halasztani a Kiryat Gat várostól délre tervezett Fab 28 félvezetőgyár építését. A világ legnagyobb chipgyártója tavaly decemberben jelentette be, hogy 3,5 milliárd dolláros beruházással egy 300 milliméteres wafereket megmunkáló üzemet épít Kiryat Gatban, ahol 2008-ban indulhat be a termelés, immár 45 nanométeres csíkszélességgel. Érdekesség, hogy a Fab 28 építését az IT-piac összeomlása miatt 2001-ben egyszer már elhalasztotta az Intel.

Hasonló okok miatt halasztást szenvedhet az arizonai Chandlerben létesítendő Fab 32 üzem, amelynek építését még 2005 nyarán kezdték meg és az eredeti tervek szerint 2007 végén kezdte volna meg a működést. A létesítmény alapterülete több mint 100 ezer négyzetméter lesz, a "tiszta terület" pedig 20 ezer négyzetmétert foglal majd el. Az üzem építésén több mint 3 ezer ember dolgozik, az elkészült félvezetőgyárban pedig több mint ezren dolgoznak majd. A Fab 32-ben 45 nanométeres csíkszélességű alkatrészek gyártása folyik majd, 300 milliméteres waferek feldolgozásával.

Semmivé válhat a kényelmes előny

A világ legnagyobb félvezetőgyártójaként az Intel élen jár az új technológiák kifejlesztésében és bevezetésében, a műszaki fölény kulcsfontosságú a versenytársakkal vívott harcban, de a technológiai fejlettség mellett legalább ilyen fontos tényező a méretgazdaságosság, amelyben az Intel szintén élen jár: az év végén a cégnek már hét üzemében zajlik 300 milliméteres waferek feldolgozása, a HWSW becslései szerint havonta összesen mintegy 150-160 ezer darabé, amelyek 90 és 65 nanométeres csíkszélességű lapkákat állítanak elő. Az Intel üzemeiben már több 65 nanométeres lapka készül mint 90 nanométeres, miközben még egyik más chipgyártó sem alkalmaz nagyteljesítményű logikai chipek, mint például a mikroprocesszorok tömegtermelésében 65 nanométeres eljárást.

Összehasonlításképp: a világ második legnagyobb chipgyártója, a Samsung havonta mintegy 135 ezer 300 milliméteres szilíciumostyát képes feldolgozni, azonban ezek jelentős többségén 90 nanométeres vagy nagyobb csíkszélességű alkatrészeket gyárt, azaz kijelenthető, hogy az Intel jelenleg kényelmes technológiai előnyt élvez.

Közvetlen riválisa, az AMD, jelenleg egyetlen 300 milliméteres üzemmel rendelkezik, amely egyelőre a felfuttatás szakaszában tart, és teljes pompájában havonta 20 ezer ostyát munkálhat majd meg. Az új chipgyárak építésének késleltetése ugyanakkor némileg kockázatos az Intel számára, a Fab 28 és Fab 32 egyenként további 40 ezer wafer feldolgozására képesek havonta, vagyis segítségükkel az Intel másfélszeresére növelhetné 300 milliméteres gyártókapacitását, amely jelentősen gazdaságosabb termelést tesz lehetővé, mint a 200 milliméteres gyártósorok.

Ma este jelentik be

Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója várhatóan ma este, a tőzsde zárása után jelenti be az Intel átszervezési tervét, amely a nyereségtermelő képesség javítását célozza. Bár a vállalat továbbra is hatalmas profitot termel, mind forgalma, mind nyereségessége drasztikusan romlik a korábbi évekhez viszonyítva, a jelenlegi negyedévre például 50 százalék körüli bruttó eredményhányadot jósolnak a vezetők, azaz felléphet az a szokatlan jelenség, hogy az AMD több nyereséget realizál átlagosan a processzorokon -- ez néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról